Csupán politikai ködösítés a sorkatonaság körüli álvita
Kampány van és ezért ez a nagy hangzavar a katonaság, a sorkötelezettség és a hadsereg körül – véli Szekeres Imre. A volt honvédelmi miniszter kifejtette, kötelező sorkatonai szolgálatra nincs szükség és nem is lehetséges visszaállítani. Ruszin-Szendi Romulusz korábban arról beszélt, jelenleg nincs olyan helyzet, hogy vissza kellene állítani a sorkatonai kötelezettséget, de ha baj van, úgyis „mindenkit be kell rántani”. Hozzátette, Magyarországon nem szüntették meg a sorkötelezettséget, csak felfüggesztették. Ma a honvédségi rendszer szerződéses és hivatásos struktúrára épül, amely kiegészül az egyre bővülő önkéntes tartalékos és területvédelmi struktúra tagjaival. A Fidesz ifjúsági szervezetének elnöke a napokban arról beszélt, hogy online petíciót indítanak a kötelező sorkatonaság visszaállítása ellen, mondván, a kormány békepárti, a Tisza pedig visszaállítaná. Kövér László házelnök a Harcosok órájában is támogatólag beszélt erről, de korábban is többször hibának nevezte a sorkötelezettség felfüggesztését.
A magyar Alaptörvény jelenleg csak hadiállapotban teszi lehetővé a kötelező szolgálatot. Kinek kedvez ez a gyakorlatilag pusztán politikai célokat szolgáló vita?
A Fidesz olyan, mint a kisegér, aki beleesett a tejbe, vadul csapkod, hogy vajat köpüljön, és szépen kimásszon a bajból. Ez a szándék az ő részükről, ezért minden héten elindítanak valami légből kapott, félreértelmezett vagy el nem hangzott mondatokra alapozott ellenkampányt. Nekem ez már soknak tűnik, persze valószínűleg nem én vagyok az a célszemély, akinek ezeket a zavaró akciókat szánják. Kinek kedvez, mi lesz az eredménye? Azt majd jövő tavasszal tudjuk meg. Ember legyen a talpán, aki ebben most kiigazodik.
Korábbi miniszterként hogyan látja a magyar hadsereg helyzetét? Ez az önkéntes szerződéses és tartalékos katonaság alkalmas lehet arra, hogy az országot adott esetben megvédje?
Kötelező sorkatonai szolgálatra nincs szükség és nem is lehetséges visszaállítani. Nincs szükség rá, mert Magyarországot jelenleg nem fenyegeti hagyományos eszközökkel indított támadás. Hét országgal vagyunk határosak, ebből öttel azonos szövetségi rendszerben, kettő kivétel – Szerbia és Ukrajna. Figyelve a balkáni eseményeket, onnan nem várható belátható időn belül konfliktus, amibe belesodródnánk, egyelőre egyetlen veszélyforrást látok: ha meginog Ukrajna stabilitása. Reméljük nem kell ilyenre számítani, Ukrajna megfelelően biztosítani tudja a saját biztonságát, és ezzel a miénket is. De még akkor sem volna szükség a kötelező sorkatonai szolgálatra, mert olyan szövetségi rendszer tagjai vagyunk, ahol a kölcsönös biztonsági garanciák működnek. A honvédségnek egy hagyományos katonai konfliktus esetén az volna a feladata, hogy az első csapást kivédje, biztosítson elegendő időt a szövetséges erők idetelepülésére, a mélységi védelem biztosítására. A NATO védelmi rendszere kellő garancia a biztonságunk megőrzésére és nem szükséges totális mozgósítással tervezni.
A kötelező katonai kiképzés erősítené a társadalmi összetartozást – mondják támogatói. Szerintük növelné a fiatalok felelősségérzetét is, a munka nélkül csellengő vidéki fiatalokat a honvédségen belül lehetne iskoláztatni, szakmát adni nekik. Nem így látja?
Szociális szempontból elriasztó érvek ezek. Ha valaki azt képzeli, hogy a honvédség nevelő intézmény, alkalmas pszichológiai vagy szociális problémák megoldására, az téved. Ezek nosztalgikus érvek, az idősebb korosztályból sokan úgy emlékeznek a katonaéveikre, mint egy nevelő iskolára. De akkor sem volt így, ma sem az. Ma a korszerű haderőben, olyan eszközök, technikák működnek, olyan képesség és tudás kell a kezelésükhöz, amit hosszú évekig kell tanulni. A vadászgép pilótája csak nyolc évnyi kiképzés után ülhet be egy gépbe, de az ennél egyszerűbb „hétköznapi” eszközöknél is két-három év a kiképzési idő. Az európai országok egy részében valóban vitáznak egy kötelező alapkiképzés bevezetéséről, de még egyik sem döntött a hadkötelezettség mellett és nem is fog. Németországban sem a kötelező sorkatonaságról vitáznak, hanem arról, hogy a nyolcvanezres létszámigényt hogyan elégítsék ki. Még ez is komoly koalíciós válságot robbantott ki tegnap az SPD és a CDU között. A magyar társadalom nem fogadná el, ha ilyen döntés születne. Én annak idején tanulmányoztam Finnország, Dánia, Svájc hadkötelezettségen alapuló haderejének működését, de világos volt, hogy a történelmi hagyományuk a meghatározó és közel sem olyan merev rendszerek, mint amilyeneket Közép- és Kelet-Európában ismertünk.
Ha később egy új kormány mégis így döntene?
Akkor előbb intézményeket, eszközöket, ruházatot, kellene biztosítania, ami nagyon sok pénzbe kerülne és ettől nem lenne erőteljesebb Magyarország biztonsági helyzete. Ráadásul olyan haderőt kellene kialakítani, ami „tömeghadsereg”, és amelyekről sorra bizonyosodik be, hogy csak korlátozottan alkalmasak harci sikerekre a mai technikai körülmények között. Azzal sem érdemes foglalkozni, hogy fegyvert nem látott embereket csak úgy „berántsanak”, azokat, akik kiképzésen soha nem vettek részt, nem lehet behívni, nincs is hova. Kampány van és ezért ez a nagy hangzavar. A Fidesz egyébként, hol azt mondja, hogy szörnyű volna még a gondolat is, hogy bevezessék a hadkötelezettséget békeidőben, máskor lelkes támogatója, attól függ, hogy az illetékes PR csapat mire ad utasítást.
A korábbi években fel sem merült, hogy talán új alapokra kellene helyezni a honvédség létszám utánpótlását?
Komoly tervező és előkészítő munka folyt. 2007-ben indítottuk a Magyar Honvédség korszerűsítését, amikor jöttek az első riasztó jelek, hogy Európa biztonsága meginoghat. Javaslat, majd konkrét terv készült a szerződéses katonák és tartalékosok körének bővítésére, de akkor sem gondoltunk kötelező sorkatonai szolgálatra. Egy példa az akkori javaslatunkra: az terveztük, hogy felajánljuk néhány ezer fiatalnak – nőnek és férfinak –, hogy vegyenek részt az egyéves alapkiképzésen, cserébe a honvédség fizette volna ötéves egyetemi tanulmányaikat és az ezzel járó kollégiumi elhelyezés költségeit. Ez sokaknak lehetőséget teremtett volna a továbbtanuláshoz, amire a családi költségvetésből nem tellett volna. Az egyetemre felvett lányok vagy fiúk kaptak volna egy év tanulmányi halasztást a kiképzés idejére, majd leszerelnek, s amikor végeztek az egyetemen, dönthettek volna katonák lesznek, vagy tartalékosként állnak a Magyar Honvédség rendelkezésére. Három egyetemmel már a megállapodást is előkészítettük. Ez volt az MSZP javaslata a létszám gondok megoldására. De a 2010-es választást követően a Fidesz az előkészített elképzeléseket figyelmen kívül hagyta, mint ahogy a haderőfejlesztést is leállította. 2010 és 2018 között elvonta a Magyar Honvédség költségvetésének egyharmadát.
A szakértők „kommunista trükknek” tartották?
Igen. El is távolítottak minden olyan katonai vezetőt és szakértőt, akik ezeknek az elképzeléseknek a kidolgozásában részt vettek.
Végleg hamvába holt az ötlet?
Az MSZP honvédelmi programjának a fejlesztése, frissítése katonai szakértők bevonásával most zajlik, mert folyamatosan változnak a körülmények, figyeljük és értékeljük azokat. Nem tudjuk, milyen eredménnyel zárulnak majd a jövő évi választások, de bízom abban, hogy szakértő kormánya lesz Magyarországnak, amely nem „ki a legény a gáton” stílusban fog működni. A szakmai és kormányzati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek javaslatait érdemben fogja mérlegelni, nem csak PR és marketing szempontok érvényesülnek. Több olyan elképzelésünk is van a haderő fejlesztésére, amire persze kell pénzt költeni, de ésszel. Szerintünk olyan fejlesztésekre kell koncentrálni, amelyek a legvalószínűbb veszélyeket tudják elhárítani. Ilyen a légtér szigorú ellenőrzése és védelme, illetve olyan gyors reagálású erők felállítása, képzése, amelyet az első csapás elhárítására készítenek fel. A NATO-ban is ez a doktrína érvényesül, aminek egyik kezdeményezője volt a Magyar Honvédség vezérkara 2008-ban. Az Oroszországgal és Belorusziával határos tizenegy országban már formálódik egy olyan többnemzetiségű erő, amelyben különböző NATO tagállam alakulatai működnek együtt. Előbb zászlóaljként, később magasabb egységként, amelyek képessé válnak az első csapás elhárítására.
