Csúsztatás/hazugság a kormány nyugdíjasokat célzó, már elindult választási kampányában

A családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton a Facebook-oldalán elindította a kormány már a 2022-es választásra kacsintó idei nyugdíjas-kampányát, aminek a december 30-án, a Magyar Közlönyben megjelent 707/2020. (XII. 30.) számú kormányrendelet kínált apropót. A családügyi miniszter videó-posztja nem csak a Fidesz-kormány bőkezűségét próbálja sulykolni, de két legyet ütve egy csapásra, a baloldali kormányokba is igyekszik belerúgni, hiszen „a nyugdíjasok megszokták, hogy nehezebb időkben a baloldali kormányok rajtuk spóroltak...így szüntették meg a 13. havi nyugdíjat és vezették be a nyugdíjprémiumot, amelyet ők soha nem tudnak fizetni a nyugdíjasoknak...Mi ezt háromszor már megtettük”.  

A kampány célzottja az a 2,5 millió ember, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül ma Magyarországon. Ők az  idei évtől – mint most kiderült, februártól – plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak. Kitért továbbá arra is, hogy januártól három százalékkal emelkednek a nyugdíjak (ami, mint később látni fogjuk, a szakértők szerint borítékolhatóan nem követi a várható inflációt), szerinte pedig ez „illeszkedik ahhoz a vállalásunkhoz, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét”. A családügyi miniszter azt is állította, hogy az elmúlt tíz évben csaknem tíz százalékkal tudták emelni a nyugdíjak vásárlóértékét, majd kitért arra, hogy a kormány ezekben a nehéz időkben is gondol a nyugdíjasokra, óvja az egészségüket.  

Választási kampány nyugdíjasokra kihegyezve

Mi, a magunk részéről nem tudunk nem egyetérteni Barát Gáborral, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetőjével, aki portálunknak nem is olyan régen a következőképpen összegezte a kormány lépéseit és szándékait: „...így legalább a választást megelőző évben a kormány döngetheti a mellét, hogy hányszor ad a nyugdíjasoknak (amit persze nem a kormány ad, hanem az állam az adókból)... indul az év a nyugdíjemeléssel (három százalék)... majd folytatódik a 13. havinak becézett egyheti plusz nyugdíjak folyósításával... majd várhatóan – a 2020-sal szemben, ám a 2019-eshez hasonlóan – 2021-ben lesz majd nyugdíjprémium (a 2020-as drámai gazdasági visszaesés után ugyanis – ha nem húzódik el a járvány – könnyen túlszárnyalhatja a GDP éves növekedési üteme a 3,5 százalékot), s ismét jöhet az alultervezett infláció miatti visszamenőleges nyugdíj-kompenzáció. Majd még lesz a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokig egy éves ’rendes’ nyugdíjemelés... s a 13. havi visszaépítésének betudhatóan, kétheti plusznyugdíj”. Barát még azt sem zárja ki, hogy a 2022. januári nyugdíjemelésnél vastagon fog majd a toll – volt már erre példa korábbi választás előtti években, amikor a kétéves költségvetésnek köszönhetően, a választási évben a normál emelésnél három-három százalékponttal komolyabbat kaptak a nyugdíjasok. 

De vegyük csak sorjában Novák miniszter-asszony állításait és azt, hogy mi is azok valóságtartama, háttere.

Infláció és nyugdíjemelés

Kormányzati állítás 1.: „mindig a tervezett infláció mértékével emeljük a nyugdíjakat az év elején, s aztán, ha korrekcióra van szükség, ezt megtesszük később, a tényleges infláció függvényében”.

Ezzel szemben a valóság (ahogy azt a legilletékesebbek, a nyugdíjasok nevében a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület megfogalmazta) a következő: „A napokban jelent meg a MNB 2020 decemberi inflációs jelentése, melyben szakmai alapon számolták ki a jövőre várható fogyasztói árak emelkedését. Az adatokból az derül ki, hogy a kormány által 2021-re tervezett – és a nyár elején törvénybe is foglalt – inflációs mértéket a hozzáértők jelentősen magasabbra prognosztizáljak... A tervezési hiba nagymértékben sújtja a nyugdíjas társadalmat, hiszen a január elsejei tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés nem tart lépést sem az MNB 3,8 – 4 százalékos prognosztizált áremelkedésével, sem az idősek életkörülményeiben jelentkező nehézségek kompenzálásával. A nyugellátások tervezett 3 százalékos emelése különösen elmarad  az élelmiszerek területén várható 4,6 – 4,8 százalékos ár növekedéstől... Kérjük, hogy a kormány – a törvény által biztosított felhatalmazás alapján – a 2021. január elsejei nyugdíjemelést a 3 százalékra tervezett mérték helyett 4 százalékos nagyságban állapítsa meg. Nem tarjuk méltányosnak azt, hogy az év elején történő korrigálás elmaradása esetén a nyugdíjasok ismét a kormány számára kényszerülnek hitelezésre” – szól tehát a nyugdíjasok  követelése.  

Segítség nem érkezett 

Kormányzati állítás 2.: „...gondolunk rájuk ilyenkor koronavírus-járvány idején is, igyekszünk megvédeni az egészségüket, az életüket, és egyébként gondolunk rájuk a hétköznapokban is, ezért is emeljük ismételten a nyugdíjakat...”

Ezzel szemben a valóság: A járvány idején – a szakértők, a nyugdíjas szervezetek, az ellenzéki pártok követelése, sürgetése, kérése ellenére – a kormány semmiféle plusz segítséget nem nyújtott a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők számára. Pedig a Covid19 járvány kitörésével egyre többen és hangosabban sürgettek minimum egyszeri 30-50 ezer forintos juttatást, még ha nem is mindenkinek, de legalább a havi 100 ezer forint alatti nyugdíjból élők számára. Ahogy egyébként azt számos európai uniós országban ezt megtették. Nem is kell olyan messze és annyira nyugatra mennünk: például Csehországban rendkívüli 5000 koronás (67 500 forint) nyugdíj-kiegészítést kaptak decemberben a nyugdíjasok; a kormány ezzel ismerte el, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett áremelkedések jobban sújtották a nyugdíjasokat, mint a dolgozókat: a vásárlói kosár éves árindexe 3,4 százalékkal emelkedett, eközben azonban a nyugdíjas-kosár 3,9 százalékkal.

Megjegyzendő, hogy Magyarországon a járvány kitörésétől, márciustól kezdődően, rendre minden hónapban magasabb nyugdíjas inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, mint amilyen a „normál” infláció volt. Novemberben például 0,5 százalékponttal haladta meg a nyugdíjas vásárlói kosár 3,2 százalékos drágulási üteme a 2,7 százalékos átlagos inflációét. 2020-ban egyébként, az első nyolc hónap tényadatai tükrében, négy százalék volt a nyugdíjas infláció egész évre vetített mértéke. A magyar kormány azonban nem segített az érintett milliókon.

Hogy is van azzal a vásárlóértékkel?

Kormányzati állítás: „...illeszkedik ahhoz a vállalásunkhoz, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét...és ezt a vállalásunkat nemcsak hogy teljesítettük, hanem közel tíz százalékkal tudtuk emelni a nyugdíjak vásárlóértékét”.

Ezzel szemben a valóság: Novák itt eltévesztette a PR-szöveget, kevesebbet mondott, mint amennyit „belőttek”: ugyanis Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ősszel még azt állította, hogy a nyugdíjak 2010 óta 38 százalékkal emelkedtek Magyarországon, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolva, a vásárlóértékük 10,3 százalékkal nőtt. 

Azonban a nyugellátások vásárlóértéke nagyon elszakadt a munkával szerzett jövedelmektől, azaz az átlagos nettó bérektől: korábban az átlagnyugdíj a nettó átlagbér 62-63 százaléka volt, most 50 százalék az arány, pedig – ahogy a szocialista Korózs Lajos mondta –, a boltokban nekik is ugyanazt az árat kell kifizetniük. S hogy mennyit? Illetve mennyivel többet, mint korábban? 2020-ban például az élelmiszerek ára nagyon megugrott: a gyümölcsök 45, a tojás, a cukor, 10-15, a húsok pedig több mint 20 százalékkal drágultak egy év alatt, ahogyan a gyógyszerekre is sokkal többet kell költenie ma egy nyugdíjasnak, mint egy évvel korábban kellett. De ha csak a novemberi KSH-adatokból indulunk is ki: az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 14,4, a párizsié, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4 százalékkal emelkedett. Ez vajon nem számít bele a vásárlóértékbe?

A baloldal és a nyugdíjasok helyzete

Kormányzati állítás: „a nyugdíjasok megszokták, hogy nehezebb időkben a baloldali kormányok rajtuk spóroltak...így szüntették meg a 13. havi nyugdíjat és vezették be a nyugdíjprémiumot, amelyet ők soha nem tudtak fizetni a nyugdíjasoknak...Mi ezt háromszor már megtettük”.

Ezzel szemben a valóság: A 13. havi nyugdíjat a baloldali Medgyessy-kormány-vezette be, majd a 2008-as gazdasági válság egyik „áldozataként”, Bajnai Gordon válságkezelő kormánya volt kénytelen megszüntetni 2009. július 1-jével. Helyette vezette be a nyugdíjprémiumot, azzal a céllal, hogy ha ismét gyorsabb (3,5 százalékot meghaladó) növekedésnek indul majd a gazdaság, akkor abból a nyugdíjasok is részesülhessenek.

A 2006-os kampányban a Gyurcsánnyal szemben vesztésre álló Orbán már 14. havi nyugdíjat ígért, ám miután 2010-ben végül hatalomra is jutott, esze ágában nem volt nem hogy ezt megadni, de még a 13. havit sem visszaállítani. Ehelyett – milyen érdekes! – csak most, a választási kampány közeledtével (és a Fidesz népszerűségvesztésével) látta Orbán elérkezettnek az időt a 13. havi nyugdíj bevezetésére. 

Pedig – a Bajnai-kormány sikeres válságkezelésének köszönhetően – komolyabb potenciális növekedést magában rejtő gazdaságot vehetett át a második Orbán-kormány, amelynek eddigi tíz éve alatt ömlöttek az országba az uniós eurómilliárdok, s bőven juthatott volna szociális kiadásokra, beleértve a nyugdíjak helyzetének a rendezését is. Ezt nem tették meg, de legalább nem szüntették meg a Bajnaiék által bevezetett nyugdíjprémium rendszerét, s háromszor valóban jutott némi aprópénz a nyugdíjasoknak. (Kérdés persze az is, hogyhogy csak háromszor sikerült olyan dinamikus növekedést elérni, ami alapján a nyugdíjasok jogosultak voltak a prémiumra? – A körülmények adottak voltak jobb teljesítményre is. De ez már nem ennek a cikknek a témája).