Jogilag rendben van, de morálisan pitiáner a most esedékes nyugdíjkompenzáció

Amikor szeptember elején a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az első nyolc havi inflációs adatot, a nyugdíjas inflációt 4,3 százalékosként jelezte, aminek alapján mindenki 1,5 százalékos kompenzációra számított. Ugyanis az ide évre a költségvetésben betervezett infláció – aminek alapján a 2020-as nyugdíjemeléseket végrehajtották  – 2,8 százalék volt, ami ugye 1,5 százalékponttal marad el a kompenzáció alapját képező 2,8 százalékos emeléstől.  Nos, kiderült, hogy mégsem annyi az annyi: a múlt szerdán a Magyar Közlönyben megjelent, a nyugellátások és egyes más ellátások 2020-as kiegészítő emeléséről szóló 461/2020. (X. 21.) kormányrendelet arról intézkedik, hogy a kompenzáció mértéke 1,2 százalékos lesz.

„A kormánynak jogában áll kevesebbet adni, mint az első nyolc hónap tényadata alapján kivetített éves infláció, csak éppen meg kell indokolnia, hogy miért véli úgy, az év végére alacsonyabb lesz a fogyasztói árak növekedési üteme, mint a szeptemberi 4,3 százalékos nyugdíjas infláció volt” – szögezte le Barát Gábor, aki szerint ha jogos, ha nem jogos, a kormány ismét pitiáner módon járt el a nyugdíjas társadalommal. „Arról nem szólva, hogy nem láttam, hogy megindokolták volna, miért kapnak kevesebbet a nyugdíjasok” – fűzte hozzá.

Pitiáner a kormány

A kormány pitiánersége annak fényében még mellbevágóbb, hogy mik voltak az előzmények, s milyenek a körülmények  – mutatott rá az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetője. Az érintettek és szervezeteik már a koronavírus-járvány előtt is számos igényt fogalmaztak meg az igazságtalan nyugdíjrendszer rendbe tételére, de legalább a legalacsonyabb nyugdíjak rendezésére, illetve az elszálló bérek miatt, mindinkább lemaradó nyugdíjak egyfajta rendezésére. A Covid-járvány kitörésével pedig egyre többen és hangosabban sürgettek minimum egy egyszeri 30-50 ezer forintos juttatást, még ha nem is mindenkinek, de legalább a havi 100 ezer forint alatti nyugdíjból élők számára.

A kiegészítő nyugdíjemelés alól azonban Orbánék sem bújhattak ki, hiszen az törvényi kötelezettségük – emlékeztetett Barát, felhívva a figyelmet arra, hogy a vonatkozó, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló  1997. évi LXXXI.  törvény  úgy rendelkezik, hogy a novemberi kiegészítő emelés alapjául a nyugdíjas inflációnak a tárgyév első nyolc hónap tényadatára alapozott, várható mértékét kell figyelembe venni. Ez szerinte ad egyfajta jogi korlátot, mert: szeptemberben 4,3 százalék volt a nyugdíjas kosár inflációja. De hát a kormány ezek szerint arra számít, hogy az év végére nem lesz magasabb négy százalékosnál a nyugdíjas infláció, ezért csak 1,2 százalékot vet most oda – magyarázza Barát Gábor.

Morális kérdés

„Alapvetően elvi és morális  kérdés, hogy kell-e tizedekkel szórakozni a nyugdíjasokkal ebben a nehéz helyzetben” – szögezte le, hozzátéve: ha ez pénz kérdése lenne – de nem az –, akkor akár például azt is megtehetné a kormány, hogy 1,2 százalékos emelést ad, de – a legkisebb nyugdíjasokra gondolva – kiköti, hogy a visszamenőlegesen egy összegben járó tíz hónapnyi kompenzáció nem lehet kevesebb 25 ezer forintnál. „Már csak azért is megtehetnék ezt, mert a törvény nem maximálja, hogy mennyit kaphatnak, csak a minimumot rögzíti” – emlékeztetett.

Ezer sebből vérzik a rendszer

Ám az ezer sebből vérző, nyugdíjasok százezreit egyre rosszabb helyzetbe sodró nyugdíjrendszernek ez nem az egyetlen szimptómája – derül ki a szakértő szavaiból. Egyre élesebben merül fel az indexálás súlyos gondja. Komoly hiba, hogy amióta megszűnt a vegyes indexálás és csak az inflációhoz, nem pedig a béremelkedésekhez és az inflációhoz kötik a nyugdíjak éves emelését, azóta folyamatosan rendeződnek át a jövedelmek, mégpedig a nyugdíjasok rovására – hívja fel a figyelmet Barát Gábor. Aki korábban azt fejtegette portálunknak, hogy „ha már a kormány nem hajlandó – s szemmel láthatóan nem hajlik rá – visszaállni a vegyes indexálására, akkor a tényleges adatokra épülő korrekciós rendszerre kellene áttérni, az átlátható volna és nehéz lenne támadni – megszűnne a hitvita”. Ez értelemszerűen azt jelentené, hogy nem a tárgyév január elsején történne az emelés, hanem később, a tényadatok ismertében, az átállásra azonban különös figyelmet kellene fordítani.

Jövőre is ugyanez lesz

Jó eséllyel jövőre sem úszhatjuk meg a novemberi kompenzációt, hiszen már most látszik, hogy a 2021. januári három százalékos nyugdíjemelés is „makog” – hiszen még a kormánnyal szembemenőnek nehezen mondható Magyar Nemzeti Bank is 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol jövőre. „Félő tehát, hogy ugyanez a helyzet jövőre megismétlődik, ahogy megtörtént tavaly is” – prognosztizálta a szakértő. Ahogy egyébként Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta ötödször fordul elő, hogy visszamenőleges nyugdíjemelésre van szükség novemberben, ez egyben a tervezés kritikája is. A kompenzáció keretében visszamenőlegesen is megkapják az adott évre a kiegészítést a nyugdíjasok, akiknek ellátásába beépül ez az emelés is, ám azért nem kárpótolja a nyugdíjasokat, amiért az első tíz hónapban ők előlegezik a kormánynak a pénzt.

Már a 2022-es választásokra gondolnak Orbánék

De így legalább a választást megelőző évben a kormány döngetheti a mellét, hogy hányszor ad a nyugdíjasoknak (amit persze nem a kormány ad, hanem az állam az adókból). Indul az év a nyugdíjemeléssel (három százalék), majd folytatódik a 13. havinak becézett egyheti plusz nyugdíjak folyósításával, majd várhatóan – az ideivel szemben, ám a tavalyihoz hasonlóan – 2021-ben lesz majd nyugdíjprémium (az ide drámai gazdasági visszaesés után ugyanis – ha nem húzódik el a járvány – könnyen túlszárnyalhatja a GDP éves növekedési üteme a 3,5 százalékot), s ismét jöhet az alultervezett infláció miatti visszamenőleges nyugdíj-kompenzáció. Majd még lesz a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokig egy éves „rendes” nyugdíjemelés, majd a 13. havi visszaépítésének betudhatóan, kétheti plusznyugdíj. Barát ráadásul még azt sem zárja ki, hogy a 2022. januári nyugdíjemelésnél vastagon fog majd a toll – volt már erre példa korábbi választás előtti években, amikor a kétéves költségvetésnek köszönhetően, a választási évben a normál emelésnél három-három százalékponttal komolyabbat kaptak a nyugdíjasok.