December 10-én folytatódik a 7. cikkely szerinti eljárás

Az EU Európaügyi minisztereinek tanácsa december 10-én meghallgatást tart a 7. cikkely szerint Magyarország ellen folyó eljárás folytatásaként – jelentette be a finn soros elnökség képviselője. Az Euractive portálon megjelentek szerint az Európai Parlament kérése ellenére képviselői nem lehetnek jelen a meghallgatáson. Az írás szerint nem zárható ki, hogy a soros elnökséget januárban átvevő Horvátországban nem lesz meg a kellő akarat, hogy folytassa a Magyarország elleni eljárásokat.

Az első meghallgatást a tanács szeptember 16-án tartotta, közel egy évvel az eljárás beindítása után. Akkor az európai ügyek miniszterei a szabad sajtó, a bírák, az akadémiai intézmények, a kisebbségek és a civil szervezetek tevékenységének fokozódó korlátozásával kapcsolatban vonták kérdőre Magyarországot.

Marja Rislakki, a finn elnökség képviselője azt mondta, hogy az elnökség ezúttal tematikus meghallgatást kér, és ennek kulcskérdéseit a nagykövetek állítják majd össze. Ramona Strugariu román „árnyék-jelentéstevő” szerint ugyanakkor nem meggyőző a tanács érvelése, miszerint az EP-képviselők jelenlétét nem irányozza elő sem a szerződés, sem az eljárásrend. Strugaria szerint már számos példa volt arra, hogy az EU intézményei, például a központi bank részt vehetett a tanács eljárásaiban. Egy másik képviselő pedig arra mutatott rá, hogy ebben a kérdésben – másokban is, de ebben különösen –„nincs kölcsönös őszinte együttműködés...miközben a magyarországi helyzet számos kérdésben évek óta folyamatosan romlik, és Magyarország továbbra is blokkol más ügyeket az EU-ban”.

A portál emlékeztetett rá, hogy Magyarország élesen ellenzi, hogy a kohéziós alapból adott támogatásokat a jog uralmához kössék, és ezzel kapcsolatban idézte Varga Judit igazságügyi minisztert, aki szerint ehhez nem állnak rendelkezésre univerzális, objektív kritériumok, és ezért a jogállamiság helyzetének rendszeres vizsgálata teljes ellentétben áll az EU-szerződésekkel.

A cikk felsorolta a kormány legutóbbi lépéseit a közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról való lemondástól Handó Tünde idő előtti felmentésén át az Alkotmánybíróságba történt kinevezéséig, és idézte a Magyar Helsinki Bizottság ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait. Rámutatott: a finn soros elnökség egyik prioritása a jogállamiság, és nem zárható ki, hogy a soros elnökséget januárban átvevő Horvátországban nem lesz meg a kellő akarat, hogy folytassa a Magyarország elleni eljárásokat.

Végül a cikk emlékeztetett rá: Magyarország az EU-ban az egyetlen olyan tagállam, amelyet a Freedom House demokrácia-indexe csak „részben szabadnak” minősített.