Demeter Áron: a kormány igazságügyi módosító csomagja nem teljesíti az EU előírásait

Sikerült az Igazságügyi Minisztériummal civilként szakmai alapon tárgyalni?

Igen. Ennek az előzménye az a 46 oldalas vélemény, amit az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen a társadalmi egyeztetés keretében nyújtottunk be az IM-nek, és ezt beszéltük meg múlt szerdán személyesen is az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel. Ez egy abszolút szakmai egyeztetés volt, ahol elmondtuk, hogy szerintünk melyek azok a pontok, ahol a törvényjavaslat nem teljesíti az Európai Bizottság által előírt szupermérföldköveket.

Mik ezek a mérföldkövek?

Összesen 27 van, köztük olyanok is, amelyek a bíróságokra vonatkoznak. Arról van szó, hogy az EU-s támogatások befagyasztásának elengedéséért a Bizottság előírt számos olyan, egyébként a bírói függetlenséget erősítő előírást, amit a magyar kormánynak március 31-ig hatályba kell léptetnie. Ezek közül a legfontosabbak azok, amelyek az Országos Bírói Tanács, tehát a bírói önkormányzat megerősítését célozzák. Például akadályoznák, hogy az Alkotmánybíróság bírái automatikusan a Kúriára kerülhessenek, egy másik azt a kaput próbálja meg bezárni, hogy a hatóságok jogerős bírósági ítéletekkel szemben az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Tehát egy csomó olyan problémát adresszálnak, ami hosszú évek óta, most már több, mint egy évtizede is fennálló probléma a bírósági rendszerben, és gyakorlatilag csökkentené a központi hatalom, a kormány vagy a kormány által kinevezettek befolyását, miközben erősítené a bírák, meg a bíróságok függetlenségét.

Milyen mérföldköveket teljesít a kormány?

Ezek általában inkább technikai jellegű változtatások, míg azoknál a részeknél, ahol nagyobb változásokra lenne szükség, vagy jobban hozzá kellene nyúlni a rendszerhez, ott inkább látszatmegoldásokkal próbálkoznak. Például a Bizottságnak van egy olyan elvárása, hogy az alkotmánybírák ne kerülhessenek automatikusan a Kúriára tanácselnöknek. Ezt úgy akarja megoldani a javaslat, hogy kiveszi a törvényből ezt a lehetőséget. Igen ám, de azok az alkotmánybírák, akik most ott vannak, még évekkel később is automatikusan kinevezhetőek lennének a régi rendszer szerint. A jövőre nézve ezt a kiskaput valóban bezárja, de a most az alkotmánybíróságon szolgálatot teljesített bírák esetében viszont nyitva hagyja.

Ez miért probléma? Nem mindegy, hogy valaki itt bíró vagy ott bíró?

Azért probléma, mert egyrészt az alkotmánybírák közül a legtöbben nem bírák, általában hiányzik a tárgyalótermi tapasztalatuk. Kis részük volt ugyan korábban bíró és elbírált ügyeket, de a legnagyobb részük az olyan volt ügyvéd, országgyűlési képviselő, kiemelkedő elméleti tudású jogász, aki életében nem töltött egyetlen percet sem tárgyalóteremben bíróként. Az pedig nyilván probléma, ha a bírósági rendszerbe beteszünk valakit, akinek nincs megfelelő tapasztalata. A másik probléma, hogy az Alkotmánybíróságba most már évek óta kizárólag a kormánypárt kinevezettjei kerülnek alkotmánybírói pozícióba, és ha ők kerülnek egyébként a kormánytól teljesen független szervbe, akkor nyilván adott esetben befolyásolni tudják annak a működését.

Erről érdemben tudtak beszélni az Igazságügyi Minisztériumban?

Ez például az egyik ilyen dolog, amit elmondtunk az Igazságügyi Minisztériumban, és erről is abszolút értelmezhető szakmai vitát folytattunk. Önmagában a szerdai egyeztetés normális szakmai esemény volt, ami minden jogállami keretek között működő országban meg kell, hogy történjen, rendszeresen. A probléma az, hogy utoljára hosszú évekkel ezelőtt voltunk az Igazságügyi Minisztériumban. Az ilyen típusú egyeztetések abszolút hiányoznak a mostani rendszerből, és erre az alkalomra is csak azért került sor, mert az unió gyakorlatilag kötelezővé tette a kormánynak. Tulajdonképpen azért ült le velünk most, mert különben esélyük sem lenne megkapni a zárolt pénzeket. Viszont a véleményünk szerint a mostani formájában ezek a mérföldek nem teljesítik az uniós előírásokat. 

Ha tehát össze akarjuk foglalni az elmúlt napok eseményeit, akkor az nagyon jó, hogy végre szóba álltak a civilekkel, ellenben, amit eddig csináltak, az elégtelen?

Igen. Vannak olyan dolgok, amiket teljesítettek, de olyan, egyébként nagyon fontos pont is van, ahol kifejezetten rosszabb szabályokat akarnak elfogadtatni, mint amik korábban voltak. Mondok egy példát. Eddig az Országos Bírói Tanácsnak volt egy olyan jogköre, hogy meghallgathatja a Kúria elnökjelöltjét. Azoknak, akik a Kúria elnöki posztjára pályáztak, el kellett menniük az Országos Bírói Tanácshoz, és el kellett mondaniuk a programjukat. Erről az Országos Bírói Tanács kiadott egy véleményt. A probléma eddig az volt, hogy ez a vélemény nem volt kötelező. De az Országos Bírói Tanács elmondta, hogy mit gondol a jelöltről vagy jelöltekről. Hogy aztán ezzel a véleménnyel kezdett-e valamit az országgyűlés, vagy sem, az az országgyűlésen múlott. Bár nem kezdett vele nyilván semmit. Most a javaslatban viszont az van, hogy az Országos Bírói Tanácsnak csak arra lenne mandátuma, hogy azt ellenőrizze, megfelelnek-e a jelöltek a törvényi feltételeknek, tehát például van-e öt éves bírói tapasztalatuk? Szolgáltak-e két évet a Kúrián korábban? Gyakorlatilag annyi lenne a feladatuk, mint amikor az álláskereső pályázatokat előszűrik, hogy kiderüljön egyáltalán, ki az, aki az életrajza alapján megfelel az állásra. De arról már a Bírói Tanács nem mondhatna véleményt, hogy szerintük egyébként az illető megfelel-e a pozícióra. Így ez például rosszabb, mint a régi rendszer. Szóval, még nagyon sok ponton nem teljesül az, amit az unió előírt, és ha ebben a formájában, így fogadná el az országgyűlés, akkor szerintünk az nem felel meg az unió által előírtaknak.