Demokrácia Csúcs – ezúttal is magyarok nélkül
„Ez a csúcstalálkozó a demokráciáért van, s nem feltétlenül a demokráciák csúcstalálkozója... Az érintettek politikai szándékai alapján döntöttük el, ki kapjon meghívást” – magyarázta Joe Biden elnök különleges tanácsadója, hogy miért nem hívták meg – néhány más demokráciának kikiáltott országgal együtt – Magyarországot az előzetes programokkal már kedden megkezdődő Demokrácia Csúcsra. A rendezvénysorozatot ezúttal négy társrendezővel, öt földrészen szervezte meg az Egyesült Államok. Magyarország – egyedüli uniós tagállamként –, ahogy tavaly, úgy az idén sem kapott meghívást, ám például Bosznia Hercegovina képviselője részt vehet a részben virtuális, részben „hibrid” tanácskozás-sorozaton. „A meghívás arra vonatkozik, hogy a résztvevők számoljanak be azokról a lépésekről, amelyekkel elő kívánják mozdítani a demokrácia ügyét határaikon belül és kívül” - hangzott el amerikai részről, s - mint ismert - Orbánt éppen a demokrácia leépítésével vádolják.
„Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet” – ezzel az óvodás szintű kijelentéssel válaszolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra a virtuális pofonra, amit 2022 után ismét megkapott Orbán Viktor azzal, hogy Magyarország újra lemaradt az előzetes programokkal kedden kezdődő Demokrácia Csúcs meghívottjainak listájáról.
Ezt a tényt már abból is lehetett tudni, hogy múlt szerdán Washingtonban, a külföldi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatón Rob Berschinski, Joe Biden elnök különleges tanácsadója, egyben a Demokrácia és Emberi Jogok Nemzetbiztonsági Tanácsának igazgatója arról beszélt, hogy „a meghívás arra vonatkozik, hogy a résztvevők számoljanak be azokról a lépésekről, amelyekkel elő kívánják mozdítani a demokrácia ügyét határaikon belül és kívül”. Hozzáfűzte, tisztában vannak azzal, hogy az egyes kormányok a demokráciát illetően nem egy szinten állnak, vannak, akik csak közelítenek másokhoz, megint mások ellentmondásos lépéseket tesznek. Összességében azonban „ez a csúcstalálkozó a demokráciáért van, s nem feltétlenül a demokráciák csúcstalálkozója”, a meghívásokról pedig a potenciális meghívottak politikai szándékai alapján döntenek.
Hasonló választ adott egyébként a budapesti amerikai nagykövetség is a Népszava megkeresésére. Mint a nagykövetség szóvivője elmondta, az eseményen résztvevő 121 külföldi partnert kormányuknak a demokratikus elvek előmozdítása melletti elkötelezettsége alapján hívták meg. Azt is hozzátette, a magyar kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem kapott meghívást a csúcstalálkozóra.
Rob Berschinski idézett sajtóértekezletén a német ZDF tudósítójától egy olyan kérdést is kapott, hogy milyen jeleket szándékozik az Egyesült Államok küldeni azoknak az országoknak, amelyek a demokrácia leépítésén dolgoznak. A konkrét államok sorában említette Magyarországot, Izraelt, Lengyelországot és Mexikót. Az elnöki különleges megbízott emlékeztett arra, hogy a kétoldalú viszonyrendszerben téma a demokrácia ügyének előmozdítása, a demokratikus értékek és intézmények, valamint az emberi jogok védelme. Ezeket képviseli az amerikai külpolitika a tevékenységével, és nem utolsósorban az USA külügyminisztériuma által évente kiadott emberi jogi jelentésével.
Emlékezetes, az Egyesült Államok és az orbáni Magyarország közötti feszültség egyik eddigi utolsó szembetűnő momentuma volt az idei amerikai emberi jogi jelentés, amely szócsatát váltott ki a két ország között.
„Hogy jönnek ők ehhez?... Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom, hogy washingtoni bürokraták összeülnek, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva, amelyeknek a finanszírozása sok esetben az Egyesült Államokból származik, tesznek ilyen kijelentéseket a mi országainkról. Hát álljon már meg a menet” – így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – posztjához egyáltalán nem méltó kirohanással – a jelentésre, amely arról számol be, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden területen leépül a demokrácia és az emberi jogok.
Az ilyen megnyilvánulások egyébként lassan szinte mindennapossá válnak: alig több, mint két hete az USA budapesti nagykövetségének a honlapján megjelent egy közlemény, amely beszámolt David Pressman nagykövetnek az amerikai külügyminiszterrel, a Fehér Ház vezető tisztségviselőivel és a kongresszus vezetőivel az amerikai-magyar kapcsolatok helyzetéről folytatott tárgyalásairól. Ebben olyan mondatok szerepelnek, mint hogy „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát”, továbbá: „a nagykövet érintette Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának sürgősségét, Magyarország vezetésének az Egyesült Államokról tett legutóbbi nyilatkozatait, valamint az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy ebben a rendkívüli időszakban is ápoljuk ezt a fontos kapcsolatot”. A dokumentum a következőképpen zárul: „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően... Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki.”
Mint ez a két példa is mutatja, minden fontos területen – a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a média területein – igen feszült a kétoldalú viszony, s nagyon lesújtó az amerikai vélemény Orbán Viktor és a magyar kormány lépéseiről. (Jegyezzük meg, ugyanígy látják Magyarországot az Európai Unióban is.) Ennek fényében pedig nincs mit csodálkozni azon, hogy a demokrácia leépítésén fáradozó Magyarország nem kap meghívót a Biden által megálmodott Demokrácia Csúcsra.
No meg azért sem, mert – mint az említett sajtótájékoztatón is elhangzott – : „a csúcs célja erősíteni a demokratikus intézményeket, kezelni a korrupciót és megvédeni az emberi jogokat”. Az amerikai elnök szerint – mutatott rá Rob Berschinski – a demokrácia korrodálódásának a folyamata megfordulni látszik, s valójában erről szól a csúcs. „Függetlenül az egyes országokban történtektől, szeretnénk a figyelmet a demokrácia erősítésére irányítani... az adatok szerint az erősödés folyamata megindult, a célunk ennek a trendnek az erősítése”.
Az első, tavaly tartott csúcsra sem kapott Magyarország meghívást, amit akkor két, neves szakértő is véleményezett a Hírklikknek. Balázs Péter korábbi külügyminiszter, uniós biztos úgy fogalmazott, hogy „az Orbán-rezsim világszerte ható, nagyon látványos elítélése az, hogy nem hívták meg”. Ennél is keményebb volt Simonyi András, korábbi washingtoni magyar, azelőtt pedig NATO-nagykövet: „Ennél erősebb és kínosabb politikai üzenetet nem tudok elképzelni...ez nagy pofon Orbán számára, kiváltképpen, mert a lengyeleket meghívták, Magyarországot azonban nem”.
Nos, a lengyelek az idén is ott lesznek, ugyanakkor Orbán mellett a török kebelbarátja, Recep Tayip Erdoğan sem kapott meghívót. Pedig tavaly óta kibővült azoknak a köre, akik részt vehetnek az ezúttal öt kontinensen megrendezett, részben virtuális, részben hibrid eseménysorozaton. Az új meghívottak: Bosznia Hercegovina, Liechtenstein, Elefántcsontpart, Gambia, Mauritánia, Mozambik, Tanzánia és Honduras.
A hivatalosan szerdán és csütörtökön – az USA, Hollandia, Costa Rica, Dél-Korea és Zambia által – társrendezett csúcs előtt már kedden úgynevezett tematikus napot tartanak, különféle virtuális tanácskozásokkal. Az egyik témája Ukrajna, s ezen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A rendezvénysorozat fontosságát jelzi, hogy Joe Biden elnök mellett az amerikai kormány legalább húsz legmagasabb szintű vezetője képviselteti magát az egyes eseményeken.
A rendezvény programja itt, a meghívottak tavalyi listája pedig itt található (az idén ugyanazokat hívták meg, plusz a fent felsoroltakat.)
