Dérer Miklós: Orbán Viktor sosem szól azokhoz, akik másképp gondolkodnak
Orbán Viktor gondolkodásmódja nem európai, sem nyugat-európai, sem pedig nyugati – véli Dérer Miklós. A külpolitikai elemzővel a miniszterelnök kijelentéséről beszélgettünk, miszerint Magyarországnak a tényleges súlyánál nagyobb a szerepe a nemzetközi politikában. Ebből azonban szerinte csak annyi igaz, hogy elérte, amit korábban vizionált, mi lettünk a bot a küllők között. Csak egy szélsőséges populista kisebbség fogadja pozitív szereplőként a magyar miniszterelnököt, így a Századvég konferenciáján elhangzott beszédében a többi mellett túlzottak azok a gondolatok is, hogy Magyarország lenne az európai emberek hangja.
Magyarország nemzetközi politikája a partnerek felfogásában kifejezetten negatív – állapította meg Dérer Miklós. Az Európai Unióban úgy jelenik meg, mint egy a fősodortól sok vonatkozásban eltérő ország. A demokráciája bevallottan illiberális, kisebbségi kérdésekben kizárólag a nemzeti kisebbséggel foglalkozik, az összes többit inkább problémának tekinti, az aktuális külpolitikai kérdésekben, mint például az ukrajnai háború, az EU, a szövetségesek közös véleményével ellenkező állásponton van, Svédország NATO tagságát mondvacsinált érvekkel akadályozza – sorolta érveinek magyarázatát a szakember.
A külpolitikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök kapcsolatépítése a többnyire ellenzékben lévő, szélsőjobboldali erőkkel és pártokkal a legintenzívebb, ugyanakkor bírálja a nyugati, a liberális demokráciákat, de dicséri az autoriter kormányzatokat. Az ország – és Orbán Viktor személyesen is – úgy jelenik meg, ahogy korábban ő maga is megfogalmazta, „mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”. A negatív befolyásunk az, ami valóban nagyobb, mint amit az országunk mérete indokolna. „Mert egyedül vagyunk egy olyan demokratikus közösségben, ahol van vétójog, és ezt kihasználva, meg is tudunk akadályozni egymagunk különböző közös döntések, politikák végrehajtását.”
Amerikában például – folytatta Dérer Miklós – nem a kormányzattal, hanem annak szélsőséges ellenzékével ápol kapcsolatot, ami legalábbis szokatlan egy kormányfőtől. Ezekre van hatása. A The Washington Post is közölt egy olyan elemzést, amiben az Egyesült Államok „orbanifikációjának” veszélyét vizsgálta. Pozitív példaként mindenhol egy szélsőséges kisebbségnek szolgál. Így az USA-ban sem a republikánus párt egészében, hanem annak szélsőséges irányzatában rokonszenves. „A párt elitjében és a nemzetközi viszonyokkal, orosz és kínai rokonszenveivel tisztában lévő vezetésével, a fősodorban ott sem komolyan vett, inkább negatív szereplő a magyar miniszterelnök.”
A magyar politikai világ mindennapi élete valóban sokkal izgalmasabb, pezsgőbb és színesebb, mint a nyugati barátainké, ahogyan azt Orbán Viktor állítja? – kérdeztük. Hogy izgalmas lenne? – kérdezett vissza Dérer Miklós, majd emlékeztetett rá, hogy a médiumok nagy többsége teljesen egyoldalú beállítottságú Magyarországon. Vegyük például a külpolitikát. Nincsenek szakmai viták. A magyar külpolitikának van egy hivatalos folyóirata, a Külügyi Szemle. Ebben az elmúlt tíz évben egyetlen olyan cikk sem jelent meg, amely a magyar külpolitikával foglalkozott volna. Nincs szakmai vita, mert nem jelenhet meg. A rendszer olyan, hogy csak egyetlen vélemény érvényesül, az összes többit ellenségesnek, külföldről pénzeltnek, nemzetietlennek minősítik. A közmédiumokat elönti a kormánypropaganda, viták nincsenek, csak minősítgetések, alternatív nézetek nem jelenhetnek meg – fejtegette Dérer Miklós, majd hozzátette, nem érzi, hogy ez olyan izgalmas lenne.
„Azzal pedig nem tud az ember mit kezdeni, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy Magyarországon nagyobb a demokrácia, mint Dániában, Svédországban, Norvégiában, a nyugaton. Észszerű magyarázatot nem tudunk rá mondani, úgy tűnik, egészen más kategóriákban gondolkodik, mint ahogyan azt az EU-ban teszik” – vélte a külpolitikai elemző.
Szerinte az is kissé erős gondolat, hogy Magyarország lenne az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, vagy, ahogy állította a miniszterelnök, „Magyarország az európai emberek hangja”. Orbán Viktor a populizmus lényegét fogalmazta meg ezzel. Egy politikai pártnak vagy egy politikai vezetésnek természetesen egyik elsődleges feladata, hogy figyeljen a lakosság véleményére. De nemcsak erre kellene, hanem arra is, hogy az országnak olyan érdekei is vannak, amelyeket esetenként az átlagemberekkel meg kell értetni. „A probléma viszont ezzel kapcsolatban az, hogy miközben erősíti a lakosság egy részében élő hagyományos magyar különlegességet hangsúlyozó elhatárolódó gondolkodást, nem erősíti a nyugatiasság, az európai és atlanti összetartozás gondolatát. Sőt.”
Mindig Magyarország és a magyarok, a „magyar emberek” nevében beszél, miközben egy normális demokratikus országban inkább azt mondja a vezető, hogy „a kormányom úgy vélekedik…”. Az az állítás pedig, hogy mi lennénk Európa hangja, inkább bombasztikus és megmosolyogtató túlzás. Csak meg kell nézni az európai parlamenti választások eredményeit, amelyek egyáltalán nem az orbáni gondolatokhoz hasonló vélemények túlsúlyát mutatják. „Miközben van egyes helyeken bizonyos szélsőjobbos előretörés, Európa egészére ez nem áll. Meggyőződésem, hogy a jövő évi európai parlamenti választások is bizonyítani fogják ezt.”
A miniszterelnök a Századvég Konferencián elhangzott beszédével is haza beszélt, mert sosem szól azokhoz, akik máshogy gondolkodnak. Mindig, még külföldről is a választóinak üzen, és azokat a gondolatokat táplálja, amiket egyébként ő maga ültetett beléjük, vagy erősített bennük. Egyébként több olyan partnere, akik részt vesznek az Európai Tanács ülésein, azt állítják, hogy ezeken a találkozókon, amelyek zárt ajtók mögött zajlanak – így nem érheti el a választóit –, sokkal együttműködőbb és visszafogottabb, mint amilyen azutáni nyilatkozataiban szokott lenni – mondta Dérer Miklós.
