Digitalizáció: áldás, vagy átok?

A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja egyes csoportokét – főként azokét, akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. 

De nemcsak nálunk, az EU-ban is a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – idézi a Portfolio a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértőinek legújabb elemzését.. 

A digitalizáció bár sok előnnyel jár, mégis fokozhatja az egyenlőtlenséget a társadalomban. Sokan vannak, akik nem tudják kihasználni a digitális technológiák előnyeit, és nehezebben férnek hozzá a magas szintű oktatáshoz, egyes közszolgáltatásokhoz, valamint csak rosszabb munkakörökhöz jutnak. Emiatt kialakulhat a digitális osztály, ahol a gazdagabbak és a jobb képességekkel rendelkezőknek jobbak a lehetőségeik, míg a szegényebbek és a kevésbé képzettek lemaradnak.

A társadalomnak tehát fontos, hogy megoldásokat találjon arra, hogyan tudja csökkenteni ezt az egyenlőtlenséget, például digitális képzési programok bevezetésével és a hozzáférés biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára. Magyarország az egyik olyan ország, ahol kifejezetten nehéz lesz megelőzni, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket ne fokozza a digitalizáció. Részben a magyar munkaerőpiaci szerkezet miatt, ahol kimagaslóan sokak pozícióját fenyegetik a robotok, de az oktatás hozzáférhetőségében meglévő, a vagyoni státuszból eredő különbségek miatt is.

Hazánk munkaerőpiacán jelenleg a feldolgozóipar a domináns – a foglalkoztatottak 21,3 százaléka ezen a területen dolgozik –, szemben az EU 16 százalékos átlagával.