Donald Trump a börtönből nem szavazhat – de elnöknek megválaszthatják...

Az Egyesült Államok alkotmánya, érthetően, nem számolt a lehetőséggel, hogy börtöntöltelék kerülhet az állam élére. Bárkit megválaszthatnak elnöknek, aki legalább 35 éves, az ország területén született és hazájában legalább 14 éve él. Erkölcsi meggondolások nem szerepelnek a feltételek között. Így nagy meglepetést keltett, amikor az 1920-as elnökválasztáson fellépett egy elítélt, Eugene Debs. Az amerikai Szocialista Párt vezetője volt és azért ítélték két évvel korábban tíz évre, mert fellépett a háború ellen és a katonai szolgálat megtagadására hívta fel a fiatalokat.

Donald Trumpot egy sor köztörvényes bűncselekménnyel vádolják, jelenleg négy eljárás folyik ellene az ország különböző bíróságain. New Yorkban azzal vádolják, hogy korábban nemi erőszakot követett el egy ismert újságírónő ellen. A hölgy igencsak érzékeny bizonyítékkal vágott vissza, amikor Trump kereken letagadott mindent, azzal, hogy feljelentőjét nem is ismeri: „Beszélhetnék arról, hogy milyen kicsi a micsodája...” Mindenesetre az elmarasztalt férfiúnak 5 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie a közlékeny hölgynek. Ennél kevesebb, de jelentős összeget fizetett a hallgatásért Trump ügyvédje egy ismert pornószínésznőnek. Vele Trumpnak akkor volt viszonya, amikor szlovén modellből lett felesége gyermeküket várta. Hallgatási díjat fizetni ugyan nem tilos – de szerepelnie kell az adóbevallásban és nem lehet a választási kampányára gyűjtött pénzből fizetni, amint a vádlott tette.

Kényesebb az a per, amelyet azért indított ellene az ügyészség, mert a Trump-konszern hamis mérlegadatokat adott meg, hogy olcsóbban jusson hitelekhez. A vállalatbirodalom a valóságnál milliárdokkal magasabban adta meg cégei értékét, ami súlyos gazdasági bűncselekmény. S akkor még nem is szóltunk a még súlyosabbról: az öntörvényű politikai kalandor bukása után ládákba csomagoltatott egy sor titkos, vagy éppen szigorúan titkos minősítésű fehér házi iratot – és magával vitte azokat floridai rezidenciájára. Ami természetesen tilos, a lelépő elnök köteles minden kapott iratot, dokumentumot haladéktalanul átadni a Nemzeti Levéltárnak.

Amikor kiderült, hogy sok papír hiányzik, Trump először – szokása szerint – hazudott, letagadta, hogy bármely irat jogosulatlanul birtokában lenne. Majd azt állította, hogy titkos irat nála azért sem lehet, mert a dokumentumok ilyen minősítését, még elnöki tisztében feloldotta... Amire természetesen semmiféle jogalap nincs. Hosszabb huzavona után Trump átadta a papírok egy részét – majd kiderült, hogy távolról sem valamennyit.

Mint kiszivárgott, New York-i golfklubjában, baráti körben mutogatott büszkén dokumentumokat, igen kényes diplomáciai jelentéseket – például a hírszerzés jellemzését a francia elnökről vagy kimutatásokat az amerikai atomfegyverekről. Az ügyészség, a bíróság ezek után keményen lépett fel: az FBI emberei rajtaütéses házkutatást tartottak floridai birtokán, összeszedték és elvitték, amit találtak. Nem csekély meglepetéssel tapasztalták, hogy raktárakban, illemhelyeken hevertek szétszórva a legbizalmasabb okmányok. De a történetnek még mindig nem volt vége: vádat emeltek a volt elnök munkatársa ellen, aki – gazdája utasítására – további papírokat rejtett el és törölte a biztonsági kamerák felvételeit, amelyek rögzítették, amit csinált.

Államtitkot képező okmányok eltulajdonítása sok éves börtönbüntetéssel jár. Ugyancsak igen hosszú időre kerülhet zárkába a 77 éves Donald Trump, ha elítélik az államrend elleni lázadás szervezése, valamint választási csalásra való felbujtás bűncselekményeinek elkövetése miatt. Az első per a 2021. január 6-i drámai eseményekkel kapcsolatos. Trump  máig nem ismerte el a hiteles végeredményt, vagyis, hogy a 2020-as elnökválasztáson demokrata párti ellenfele, Joe Biden győzött és azóta mindmáig azt hazudja, hirdeti, hogy az ellenpárt csalással juttatta hivatalába a mostani elnököt.

Állításait, miszerint „kívülről” csempésztek Biden melletti szavazatokat az urnákba, hogy halottak nevében szavaztak, vagy hogy manipulálták a szavazási adatokat feldolgozó gépeket, sorra megcáfolták, Trumpnak semmit nem sikerült bizonyítania. Tanúvallomások, sőt, hangfelvétel is bizonyítja viszont, hogy a volt elnök telefonon hívta fel Georgia állam saját pártjához, a republikánusokhoz tartozó illetékes főtisztviselőjét: „szerezzen neki” jó 12 000 szavazatot. Ez elég lett volna ahhoz, hogy Georgia elektorainak voksaival Trump győzzön. Az illetékes ezt kereken megtagadta. ahogy Trump alelnöke, Mike Pence is visszautasította az elnök felszólítását, miszerint (a képviselőház elnökeként) ne Biden, hanem Trump győzelmét hirdesse ki.

Az utóbbi botrányos fejlemény akkor történt, amikor 2021 januárjában a Trump által feltüzelt csőcselék megrohanta az amerikai törvényhozás washingtoni épületét. Az ország minden részéből érkezett Trump-hívők nem csak törtek-zúztak az épületben, vertek össze rendőröket, hanem halálra keresték mind Mike Pence-et, mind Nancy Pelosit, a képviselőház demokrata párti elnökét. A politikusok rejtekhelyeken, az asztalok alá bújva várták rettegve, mikor támad rájuk a meggyilkolásukat hirdető horda. Azok több vezetőjét már elítélték, volt, aki 15, volt, aki 30 évet kapott.

Ezek a legsúlyosabb vádpontok Donald Trump ellen. Vannak már jeles, konzervatív jogászok is, akik az egyik alkotmány-kiegészítésre hivatkoznak, amely szerint nem tölthet be közfunkciót olyan személy, aki hivatali esküt tett, majd részt vett az államrend elleni megmozdulásban, felkelésben.

Trumpnak, ha el akarja kerülni a várható egy, vagy több börtönbüntetést, egy kiútja van: ha megnyeri a választást. Akkor ugyanis – elnöki jogkörében, elvben – amnesztiát adhat nemcsak valamennyi, az említett ügyekben részes bűntársának, hanem - meglepő módon – saját magának is. Legalábbis az eljárások egy részében. Miután a Georgia állambéli választási csalási kísérlete ügyében nem szövetségi, hanem tagállami bíróság emelt vádat, arra nem adhat magának amnesztiát, ahogy a New York-i vádak esetében sem. Amennyiben a vitatott ön-amnesztiát a bíróságok megvétóznák, így is marad kiút: a Trump választotta igazságügyi miniszter visszavonja a vádakat...

S mi lesz, ha elítélik és lecsukják, majd megválasztják – ami amúgy távolról sem zárható ki? Annyi biztos, hogy börtöntöltelékként akkor nem szavazhat – ám, ha többséget kap a választáson, elnök viszont lehet... Az alkotmány szerint amennyiben az elnök nem tudja ellátni feladatait, akkor az alelnök veszi át hivatalát. Erről azonban Trump maga választotta alelnökének és kormányának kellene döntenie, többségi szavazással, így ez az út járhatatlan. A jogászok minderről még sokat fognak vitatkozni. Különösen akkor, ha ez a narcisztikus idegbeteg ember (amit szakvélemények igazolnak) visszakerül országa élére.

Egyébként a fentiekben vázolt férfiú a magyar miniszterelnök szerint nemcsak hazánk, hanem a világ reménye, ő vet majd véget az ukrajnai háborúnak is. Ám ha netán lecsukják: mi lesz velünk és a világgal?