Az MSZP szerint azért nem csökkent az infláció 2025-ben, mert a kormánynak kellett az áfabevétel
2025-ben drága maradt az élet, akkor is, ha papíron lassult az infláció. A fogyasztói árak egész évben magasak voltak, a kormány pedig nem volt érdekelt azok gyors és érdemi csökkentésében. A magas árak automatikusan növelték az áfabevételeket, vagyis minél drágább lett az élet, annál több pénz folyt be az államhoz. Ez rövid távon stabilizálta a költségvetést. Az MSZP szerint ez nem véletlen, hanem az Orbán-kormány tudatos gazdaságpolitikájának következménye.
A Magyar Nemzeti Bank egész éves inflációs értékelései alapján 2025-ben nem egyszeri sokk, hanem tartós, belső folyamatok határozták meg az árak alakulását. Bár az éves infláció az év végére 4 százalék alá csökkent, a maginfláció – vagyis az a drágulás, amelyet az emberek a mindennapokban ténylegesen megéreznek – egész évben 4 százalék körül vagy afelett maradt. Ez azt jelenti, hogy az árak emelkedése beépült a gazdaság működésébe. Ami a mindennapokban egyértelműen megjelent –olvasható az MSZP honlapján.
Az élelmiszerárak 2025 tavaszán és kora nyarán rövid időre mérséklődtek, mert a kormány adminisztratív eszközökkel belenyúlt az árakba, elsősorban az árréskorlátozással. Ez azonban nem jelentett tartós olcsóbbá válást. Ezzel párhuzamosan az alapvető szolgáltatások ára – a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, a javítások, a közlekedés és az egészségügyi kiadások – egész évben gyorsabban nőtt az átlagnál. Ezek azok a terhek, amelyek az egyedülálló szülőket, a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket sújtják a legerősebben.
Az MSZP szerint 2025-ben világossá vált, hogyan működik az orbáni gazdaságpolitika: osztogatás előre, fizetés később. Az adóvisszatérítések, kedvezmények és kampányintézkedések rövid távon látványosnak tűntek, a számlát azonban végül mindenki megfizeti. A forint értékének romlása és az árak tartós emelkedése közben elinflálta, vagyis értéktelenítette, lenullázta azt, amit a kormány korábban „adott”.
A kormányzat ugyanis nem az árak valódi csökkentését választotta. Nem nyúlt hozzá az egyik legfontosabb tényezőhöz, az áfához, ami minden drágulással automatikusan többletbevételt termel az államnak. A jegybank szerint ezek az eszközök viszont csak rövid időre fedik el a problémát, torzítják a piacot, és nem teszik olcsóbbá a mindennapi életet. Eközben a magas árakból származó áfabevételek folyamatosan töltötték az államkasszát.
Katona Tamás elemzései szerint mindez nem véletlen mellékhatás, hanem rendszerszintű működés. Magyarországon az áfa értékalapú adó: minél magasabb az ár, annál nagyobb az állam bevétele. Az infláció így egyszerre vált társadalmi teherré és költségvetési bevételi forrássá. A megélhetési válság árát pedig a lakosság fizeti meg.
Ezt a képet erősíti az Open Budget Survey is. A nemzetközi felmérés szerint hazánk költségvetési átláthatósága súlyosan romlott: Magyarország mindössze 22 pontot kapott a 100-ból. Ez azt jelenti, hogy a közpénzek sorsáról szóló döntések jelentős része nyilvános vita és érdemi parlamenti kontroll nélkül születik meg. Így az sem látható, mire költi a kormány az inflációból származó többletbevételeket.
Az MSZP szerint 2025 tanulsága egyértelmű: az infláció csökkenése önmagában nem siker, ha közben az árak magasak maradnak, és a megélhetési válság tartóssá válik. Valódi áfacsökkentésre, átlátható költségvetésre és a dolgozókat, nyugdíjasokat, rászorulókat védő gazdaságpolitikára van szükség. Amíg ez nem történik meg, az infláció „javulása” csak a statisztikákban létezik, a pénztárcákban nem.
