Donald Tusk megmutatta: sok jóra nem számíthat Orbán a következő félévben

Mélyrepülésük újabb állomására érkeztek a magyar-lengyel kapcsolatok. Számos adok-kapok volt a magyar kormány és az új lengyel kormány között azóta, hogy a 2023-as lengyel választást elveszítette Orbán „jó embere” Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS, s az a Donald Tusk került a miniszterelnöki székbe, aki korábban az Európai Tanács elnökeként, az Európai Néppárt elnökeként komoly csatákat vívott Orbán Viktorral. Történt ugyanis, hogy Varsóban a múlt pénteken ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy Lengyelország átvette az unió soros elnökségét – történetesen éppen Magyarországtól. Ugyan a hagyományok szerint ezeken az ünnepélyes „átadás-átvételeken” részt vesz az átadó ország első embere is, ám Orbán Viktor nem kapott meghívót. Ez sem egy baráti gesztus, de az meg már példátlannak is nevezhető, hogy a korábban meghívót kapott varsói magyar nagykövetet az esemény előtt értesítették, mégsem kívánatos a jelenléte. Az ok az, hogy az Orbán-kormány menedékjogot nyújtott Marcin Romanowski ellenzékbe kényszerült képviselőnek, a korábbi PiS-kormány igazságügyi miniszter-helyettesének, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Lengyelország. A nyomozás közpénzekkel való visszaélés, korrupció vádjával folyik ellene.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (a lapoknak elküldöttek szerint) úgy fogalmazott: „a lengyel külügyminiszter-kolléga döntése kapcsán két kifejezés versenyképes: szánalmas és gyerekes”.

Szijjártó rövidke, pökhendi reakcióját leszámítva, magyar részről nagy a csend a méretes pofon kapcsán, holott Orbánra a kakaskodásba átcsapó harciasság a jellemző. Mi lehet vajon ennek az oka? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.  „A magyar kormány nem akarja túlreagálni ezt az ügyet, hiszen nagyon kínos a számukra, s ha nagy ügyet csinálnak belőle, akkor az egyre csak tovább dagadna, amit láthatóan el szeretnének kerülni” – reagált a külpolitikai szakértő.

Szerinte az eset ismét azt jelzi, hogy milyen mélyponton van a két ország viszonya. Lengyelországban nagyon nagy visszhangot és vitát váltott ki a magyar kormány húzása, hogy befogadta Marcin Romanowskit. Szent-Iványi emlékeztetett rá, a lengyel reakció milyenségét jól jelzi, hogy Varsó tervezi: emiatt az Európai Bíróságon megtámadja Magyarországot, miután Budapest ezzel megsértette az alapszerződésben rögzített lojális együttműködés elvét. Az ugyanis előírja, hogy a tagállamoknak jóhiszeműen, együttműködően kell egymással bánniuk. Persze Magyarország ezt már ezerszer megszegte – jegyezte meg a szakértő, aki szerint az egész magyar soros elnökségre is el lehet mondani, hogy az nem felelt meg a lojális együttműködés uniós elvének. 

Az egyébként íratlan szabály az EU-ban, hogy egyetlen tagállam sem fogad bepolitikai menekülteket egy másik tagállamból. A kiindulási pont ugyanis az, hogy valamennyi tagállam biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, azaz, nincs alapja politikai menedékjog megadásának. Nos, a magyar kormány ezt vonta kétségbe. Sőt – emlékeztetett a külpolitikai szakértő – Orbán Viktor (az év végi nemzetközi sajtóértekezletén) azt is mondta, hogy „azzal sem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem hiszem, hogy ez volt az utolsó eset” . (Az még kérdésre sem derült azonban ki, hogy kinek az esetében fordulhat még elő.)

Ennek a szokatlan és meglehetősen barátságtalan gesztusnak is a fényében: mire számíthat Magyarország a lengyel elnökség alatt? – kérdeztük, mondván: van ugyanis jó néhány „guzmis” ügyünk az EU-val, ami apropót szolgálhat kemény fellépésre vagy annak ösztönzésére. „Az biztos, hogy nem nevezhető jónak a magyar kormány számára a csillagok állása, hiszen a lengyelek már eleve jelezték, hogy a soros elnökség elsődleges témája a jogállamiság lesz” – válaszolt a szakértő, aki szerint ebből a magyar kormány jól nem jöhet ki. 

Konkrétan arra számíthat, hogy lesz újabb meghallgatás a 7. cikkely szerinti eljárásban – sőt, ha a lengyeleken múlna, akkor már tovább vinnék az eljárást az első vizsgálati fázisból a másodikba, abba, amikor már megállapíthatják a jogállamiság rendszerszintű megsértését, s aminek a vége akár a szavazati jog felfüggesztése is lehet. Ezt szorgalmazzák a lengyelek mellett a balti tagállamok is. Ugyanakkor a döntéshez a szavazásnál teljes egyhangúság kell, s ennek megakadályozásában Orbán számíthat a Fico-vezette Szlovákiára – fejtegette Szent-Iványi, hozzátéve: az is kérdéses, hogy végül mi lesz Ausztriában, de esélyes, hogy ott is szövetségesre lel végül Orbán. 

A szavazati jog felfüggesztésére ugyan kicsi az esély, de a további pénzügyi elvonások és megszorítások benne vannak a pakliban. Mint ismert, már elbuktunk valamivel több, mint egymilliárd eurót: emellett az eredeti 200 milliós bírságon felül további napi egymilliót bukunk a menekültügyi törvény kapcsán hozott ítélet be nem tartása miatt, s ez is már 400 millió euró körüli összegbe „fáj” az országnak. Sőt, mindez tovább fokozódhat, elvben akár a bő egy éve (a nevezetes orbáni kávézás idején) a 20 milliárd eurós magyar keretből felszabadított tízmilliárd sorsa is bizonytalan, könnyen lehet, hogy továbbra sem válik hozzáférhetővé Magyarország számára. S akkor még arról a tervről sem esett szó, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban alapvetően a jogállamisághoz kötnénekk valamennyi uniós pénzügyi támogatást, beleértve az agrárpénzeket is – magyarázta a külpolitikai szakértő. Ez egyelőre csak terv, az elfogadása még odébb van, de a lengyel soros elnökség alatt megkezdik a vitáját. „Összességében tehát, a lengyel uniós elnökség hat hónapjában nem várhatók olyan fejlemények, amelyek kedvezőek lennének az Orbán-kormány számára”.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. április 10-i adása itt nézhető meg: