Dráguló lakások: ezüstérmesek vagyunk az unióban
Az Eurostat közzétette legfrissebb adatait az idei második negyedéves európai lakásdrágulási ütemről. A tagállamokban az első negyedévhez képest 1,9 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, ugyanebben az időszakban a lakbérek 0,7 százalékkal emelkedtek. Magyarország a nem túl hízelgő ezüstérmet szerezte meg ebben az időszakban: az idei nyár elején 218 százalékkal került többe egy lakás, mint 2010-ben.
Ha éves alapon nézzük, akkor 2023 második negyedévéhez képest a lakásárak 2,9 százalékkal nőttek, a lakbérek pedig kereken 3 százalékkal – írta a Menedzsment Fórum. Vagyis a lakhatás – egy-két országot kivéve – még több pénzt von el a háztartásoktól.
Az adatok azért nem meglepőek, mert a kínálat csak egy-két uniós országban tud versenyezni a kereslettel és az infláció is felfelé nyomja az árakat. A kínálat bővüléséhez a kormányok ösztönzőprogramjai is kellenek, ám ez egyelőre csak kevés államban valóság, a hatalomra vagy ahhoz közel került populista politikusok legfeljebb ígérgetésig jutottak a választási kampányokban. A tényleges és masszív ugráshoz a bankok is kellenek, de azok még mindig óvatosak a hitelezésben.
A múlt évtized első két évében még nagyjából együtt mozogtak az árak és a bérleti díjak, ám attól kezdve az utóbbiak szinte szünet nélkül csak felfelé kúsztak. Eközben az árak nagyobb kilengéseket mutattak, volt több lefelé tartó mozgás is, de a csökkenések után gyors és meredek emelkedések jöttek.
„Az Európai Unióban 2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal nőttek, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal” – írta az uniós statisztikai szervezet.
Magyarország a dicstelen ezüstérmet szerezte meg ebben az időszakban: az idei nyár elején 218 százalékkal került többe egy lakás, mint 2010-ben. Az első helyen Észtország végzett 232 százalékkal, bronzérmes Litvánia (178 százalék), megelőzve Lettországot (146 százalék) és Csehországot (131 százalék). Hatodiknak Ausztria futott be (111 százalék), majd Portugália következett (106 százalék), utána Luxemburg (102 százalék) és Bulgária (102 százalék) volt a sorrend. Az olaszok jól jártak, mert ott 5 százalékos csökkenés volt, de a ciprusiak sem panaszkodhatnak, mert náluk nulla változást mért az Eurostat.
