Drámai bejelentést tett Bakondi György: újra megjelentek az embercsempész bandák
Idén már 4940 illegális bevándorlót fogtak el a magyar-szerb határon a tavalyi 890-nel szemben, miután újra megjelentek az embercsempész bandák a térségben – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfőn az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában.
Bakondi György arról beszélt, hogy tavaly a magyar és a szerb rendőri erők közös akciókat folytattak, és a magyar-szerb határ térségéből kiszorították az elsősorban Afganisztánból érkezett embercsempészeket, akik áttették a fő útvonalukat Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át Olaszországba.
Az elmúlt hónapokban azonban csökkent a szerb rendőri erők aktivitása, úgyhogy újra megjelentek az embercsempész bandák, és emiatt az illegális migránsok száma is növekedést mutat – mondta.
Ez azt jelzi, hogy bizonyos európai uniós vélekedésekkel ellentétben, a migráció alapvetően permanens, bűnözők pénzért ismeretlen személyazonosságú személyek tömegét juttatják be. Igen jelentős számról van szó, évente egymillió körül van az illegális bevándorlók száma – jegyezte meg.
A főtanácsadó kitért arra, hogy Németországba Pakisztánból egy repülőgéppel afgán menekülteket vittek be közvetlenül, remélve, hogy így ellenőrzött lesz a bevándorlók személye.
De mindaz a negatívum, amely az európai helyzetben „a közbiztonságot, a közegészségügyet, a vallási hátteret, a társadalmi igazságosságot" veszélyezteti, a különféle no-go zónák kialakulása, a gyakori köztörvényes bűncselekmények megszaporodása akkor is jelentkezik, ha legálisan vagy illegálisan érkeznek nagy számban „ismeretlen kultúrájú" személyek – mondta.
„Nem jó megoldás az, amit az Európai Unió, az Európai Parlament kidolgozott a migrációs paktummal", amelynek értelmében Magyarországnak is kötelessége lenne táborokat létrehozni, elbírálni a menekültkérelmeket, aki pedig nem kap menekült státuszt, azokat nekünk kellene visszaszállítani, ahonnan jöttek, de „nem tudjuk, hogy honnan jöttek" – fogalmazott Bakondi György.
Hozzátette: nem véletlen, hogy például Olaszország, Hollandia, Lengyelország vagy egyes skandináv országok nem ezt a módszert követik, Németországban is a választások után minden párt megígérte a határ szigorúbb őrizetét, a visszatoloncolások szervezését. Azok a tagállamok, ahol politikai jelentőségűvé vált a migráció kérdése, ott a politika fölismerte, hogy a lakosság nagy többsége nem támogatja ezeket a megoldásokat, és ezért nemzetállami megoldásokat keresnek.
Bakondi György úgy vélekedett: bár Németországban csökkent és Franciaországban nőtt a menedékkérők száma, általában azokba az országokba igyekeznek az illegálisan bevándorlók, ahol a szociális juttatások a legmagasabbak, mint például Svédországban vagy Németországban.
Mindaddig, amíg az illegális bevándorlók bűnözők segítségével, pénzért, ismeretlen személyazonossággal be tudnak jutni, és bent, az országon belül történik az ő kérelmük elbírálása, szinte lehetetlenné válik a kitoloncolásuk, mert „külön ügyvédek arra szakosodnak, hogy ezt megakadályozzák" – mondta.
Sajnálatos, hogy akár Svédországban, akár Németországban az elkövetett terrorcselekményeknél nagyon gyakori azoknak az előfordulása tettesekként, akiknek el kellett volna már hagyniuk az országot, tehát ki kellett volna őket toloncolni, azonban a jogszabályok előírása ezt nehezíti.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is kísérletet tesz arra, hogy minél több országot nyilvánítson biztonságosnak, hogy ezáltal lehetővé tegye az oda történő visszatoloncolást – említette a főtanácsadó.
