„Egészen döbbenetes hatással volt" – Konferencián ajnározták Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszédét

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója úgy emlékezett, „egészen döbbenetes hatással volt" rá a beszéd, annak bátorsága, napokkal a Tienanmen téri vérengzés után, akárcsak az, hogy milyen pontos retorikával készült és hangzott el a szónoklat.

Minden korszak, minden forradalom megszüli a maga vezetőjét, és úgy éreztem, hogy most itt is megszületett - emlékezett, hozzátéve, azokban a napokban „azt tudtam, hogy itt eltemetjük a Kádár-rendszert, nem kel ki ebből a sírból", de a magyar fiataloknak kell eltemetniük a rendszert, nem azoknak, akik csinálták.

A történész arról beszélt: Nagy Imre és társai újratemetésével „a Rajk-temetés megismétlésére készült az állampárt", mert „azt gondolták, hogy úgy fogják átmenteni a rendszert, ahogy eddig szokták", és el is várták mindenkitől az asszisztálást ehhez, például azzal, hogy „cenzúrára" bekérték a beszédeket, amit csak Orbán Viktor tagadott meg.

Szavai szerint mentalitásban, zsigereinkben és az akkor kialakult beidegződésekben éppúgy nyögjük még a bő három évtizede leváltott rendszert, ahogy geopolitikai helyzetünkben is. Hangsúlyozta: az antikommunizmus és a függetlenség azóta is a Fidesz alapidentitása.

Megemlítette: 1989-ben a többi erő háttéralkukra alapozva vitte volna végig a rendszerváltoztatást, de Orbán Viktor fellépett, és azt mondta, „ez a mi függetlenségünk, a mi jövőnk és a mi erőnk".

Schmidt Mária hozzátette: ha a magunk erejéből vívjuk ki a függetlenséget, és felrúgjuk a háttérpaktumot, „akkor nem kérhetnek érte semmit cserébe", akkor nem tartozunk senkinek semmivel.

A nagy beszédek mindig rövidek; hosszú, nagy beszéd nem nagyon van – említette meg Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke az alig hét percnyi szövegre utalva.

Úgy emlékezett, egyszerre érezte a beszédben a gyanakvást, hogy holnap is lehet-e ugyanúgy beszélni, mint ezen a megemlékezésen, de egy óvatos realizmust is, „ami azóta is jellemzi a miniszterelnököt".

A szavakat „erőteljes politika beszédnek" nevezve, a fő üzenetként azt említette, hogy „a magyar függetlenség nélkül gyakorlatilag semmi nem lesz", hangsúlyozva, ebben következetes Orbán Viktor politikai pályája. Eddig mindenki veszített, aki nem ezt az oldalt képviselte – fogalmazott.

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Szabó László moderátor a XXI. Század Intézet által szervezett Egy bátor beszéd 1989. június 16. – A kezdet című konferencián 2025. június 16-án. A konferencia felszólalói Orbán Viktor 36 évvel ezelőtt, Nagy Imre és társai újratemetésekor mondott beszédét méltatták. MTI/Kocsis Zoltán

Lánczi András felidézte: Orbán Viktor a beszédben kimondta, hogy amit 1956-ban fegyverrel próbáltak meg, azt ők békésen akarják elérni, hitről, eltökéltségről, bátorságról beszélt, kimondva, hogy csak a saját erőnkben bízhatunk, miután az előző fél évezred magyar történelme a függetlenség elvesztéséről, majd visszaszerzéséről szólt.

Itt valami új kezdődött, ezért volt nagyszerű politikai beszéd az összes elemében – jelentette ki Lánczi András, hozzátéve, hogy a beszéd a mai napig tartó morális megalapozást adott Orbán Viktor egész politikájának, politikai karrierjének.

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója kiemelte: a beszéd „a rendszerváltoztatás legemelkedettebb pillanatában" mutatta fel a Fidesz erényeit. Ezek között említette a bátorságot, az erőt és a következetességet.

Mint mondta, ha ezen az eseményen valaki nem követeli a szovjet csapatok kivonulását, „akkor az lényegében nem ért volna semmit".

Felvetette, a beszéd megteremtette a rendszerváltoztatás vezetőjét, mert ilyen személy addig nem volt, valamint egy pillanat alatt ismertté tette a magyar fiatalok nevében felszólaló Orbán Viktort és a Fideszt is. Ez a beszéd lökte a bizonytalanságtól a bizonyosság felé azt, hogy lesz rendszerváltás – fogalmazott.

Szájer József arról szólt, hogy Orbán Viktor beszédével „a magyar politikának egy új minősége jelent meg".

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy nyilatkozott: „katarzist okozott" a beszéd, ami talán egyetlenként maradt meg az akkori hallgatóságban, nemcsak abból a napból, de az évből is, Orbán Viktor pedig úgy mutatkozott meg, mint „a klasszikus, a római köztársaság korára jellemző rétor, aki nagy erényeket kevés szóval ki tud fejezni".

Kiemelte: ezzel a beszéddel Orbán Viktor létrehozott egy politikai közösséget, az emberekben pedig kialakult az az érzés, hogy annyian értenek egyet szavaival, hogy ellenállni annak már nem lehet. Megszületett egy új legitimáció, és 1956 direktben összekapcsolódott 1989-cel – fogalmazott, hozzátéve, „ennek a beszédnek a tábora azért nő egyre meg egyre, mert ez képviseli az alapkonszenzust".

A 36 évvel ezelőtti újratemetés megítélésében mutatkozó töréspontot emelte ki Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, mondván, azok, akik a megemlékezés kegyeleti jellegét hangsúlyozták, azok a változások élére állni akaró pártállam narratíváját követték, az MSZMP legitimitásának megteremtését támogatták.

Erről a stratégiáról lebbenti fel a fátylat Orbán Viktor – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ifjú szónok politikaiként kezelte az eseményt, egyben „felhelyezi magát a térképre", és „maximálisan kihasználta ezt a pillanatot", és megalkotta a Fidesz azóta is koherens énképét.

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze annak a véleményének adott hangot, hogy „ha nincs ez a beszéd, június 16. nem így végződik", és az állampárt ki tudja sajátítani az eseményt.

Ez nem egy tét nélküli mérkőzés volt – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, hogy a beszéd elhangzásakor a pártállam még állt, itt voltak a szovjet csapatok, működött a munkásőrség és napokkal korábban zajlott le a Tienanmen téri vérengzés.