Egy félmondaton múlt a Tisza kétharmada?
A kétharmados parlamenti többség korlátozása, a választási rendszer átalakítása és a politikai verseny újraszabása állhat a következő időszak egyik legfontosabb közjogi vitájának középpontjában. A Klikk TV elemzőműsorában Holoda Attila és Lattmann Tamás arról beszéltek, milyen eszközökkel lehetne megakadályozni, hogy egyetlen politikai erő ismét korlátlan alkotmányozó hatalomhoz jusson, és milyen tanulságokat hagyott maga után az elmúlt másfél évtized.
A vita apropóját az adta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint olyan választási törvényre van szükség, amely kizárja egyetlen párt kétharmados parlamenti fölényének lehetőségét. A felvetés mögött azonban jóval összetettebb alkotmányjogi kérdések húzódnak meg, mint pusztán a mandátumok elosztása.
Nem maga a kétharmad a probléma
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták: önmagában nem a kétharmados többség jelenti a veszélyt, hanem az, hogy Magyarországon egyetlen parlamenti ciklusban viszonylag egyszerűen módosítható az alkotmányos berendezkedés. Szerintük több nemzetközi példa is létezik arra, hogyan lehet ezt megnehezíteni.
Felmerült például, hogy az alkotmánymódosításhoz két egymást követő parlament döntése legyen szükséges, vagy bizonyos változtatásokat kötelező népszavazáshoz kössenek. Emellett a választási rendszer átalakítása is csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen politikai szereplő rendkívüli parlamenti fölényhez jusson.
A választási rendszer újragondolása következhet
A műsorban szó esett arról is, hogy a korábbi szabályok – köztük a győzteskompenzáció és a választókerületek kialakítása – jelentősen hozzájárultak a korábbi kétharmados parlamenti többségek kialakulásához.
Az elemzők szerint több lehetséges irány is elképzelhető:
- arányosabb mandátumelosztás;
- a kétfordulós választási rendszer visszaállítása;
- a választókerületek újrarajzolása független elvek alapján;
- olyan szabályok bevezetése, amelyek koalíciós együttműködésre ösztönzik a pártokat.
A kétfordulós rendszer mellett szóló érv szerint a politikai szereplők kénytelenek lennének egymással megállapodni, ami önmagában is mérsékelhetné az egypárti túlhatalom kialakulását.
Átalakulhat az ellenzéki térfél is
A beszélgetés kitért arra is, hogy jelenleg rendkívül átalakult a magyar pártrendszer. Az elemzők szerint még kérdéses, milyen új politikai erők jelennek meg a következő években, illetve létrejöhetnek-e olyan középpártok vagy új politikai formációk, amelyek hosszabb távon koalíciós kormányzásra épülő rendszert eredményezhetnek.
Felmerült annak lehetősége is, hogy új politikai közösségek részben a jelenlegi nagyobb pártokból válhatnak ki, miközben a korábbi ellenzéki szereplők közül egyesek újjászerveződhetnek.
A politikai címkézés határai
A műsor végén a résztvevők a politikai kommunikáció változásáról is beszéltek. Úgy vélték, hogy az elmúlt években gyakran alkalmazott leegyszerűsítő politikai címkézés – például a „baloldali”, „háborúpárti” vagy más hasonló jelzők – egy ideig hatékony mozgósító eszköznek bizonyult, hosszabb távon azonban veszített erejéből.
Szerintük a választók egy része egy idő után immunissá válik az ismétlődő politikai üzenetekre, ezért a jövő politikájában egyre nagyobb jelentősége lehet a hitelességnek és a szakpolitikai vitáknak.
Új korszak kezdődhet
A szakértők szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, sikerül-e olyan választási és alkotmányos szabályokat kialakítani, amelyek egyszerre biztosítják a stabil kormányzást és megakadályozzák a túlzott hatalomkoncentrációt.
A kétharmad jövője így már nem pusztán matematikai kérdés, hanem a magyar demokrácia intézményi működésének egyik kulcskérdése lehet. A választási rendszer reformjáról szóló vita ezért várhatóan az elkövetkező hónapok egyik legmeghatározóbb közéleti témájává válik.
