Egy szexvideó tanulságai

Ismétlem: első hallásra szimpatikus a megközelítés, de azért menjünk egy kicsit mélyebbre. Tűnődjünk el azon, hogy Czuczor miért a választókra bízza a döntést - egyébként kire másra bízná -, illetve miért nem határolódik el tőle oly módon is, hogy kijelenti: bűncselekménynek tartja, ami történt, és nagyon reméli, hogy nem egy ilyen aljas húzás fogja eldönteni, ki legyen Budaörs polgármestere. Ezt a Fidesz-KDNP jelöltje nem mondta, mint ahogy egy nappal korábbi nyilatkozatában is csak azt emelte ki elsősorban, hogy a Fidesznek nincs köze Wittinghoff lejáratási kísérletéhez.

A történet már nyilván ismert az olvasóink előtt: a várost immár 29 éve irányító polgármesterről készült egy videó, elég naturálisan szól arról, hogy miként szeretkezik egy hölggyel, akiről később azt is megtudtuk, hogy masszőrnő. Arról is értesülhettünk, hogy a négy évvel ezelőtti aktus képeivel már korábban is próbálták zsarolni Wittinghoffot, rávenni arra, hogy ne induljon a választáson. Az is kiderült azóta, hogy politikai körökben sokan tudtak a videóról, és maga a polgármester is számított rá, hogy előbb-utóbb felhasználják ellene. Nos, ez az elmúlt hét végén megtörtént: Budaörs lakosainak postaládájában landolt egy szórólap – nyilván csak a véletlen műve, hogy a Fidesz kampány-anyagával egy időben - , amely hírét vitte az aktusnak, és egy linken keresztül arra a pornóoldalra navigálta az érdeklődőt, ahol a jelenet látható. Wittinghoff azonnal nyilatkozott a nyilvánosság számára, elismerve tettét, és hangsúlyozva, hogy ez csak rá és a családjára tartozik. Szégyelli, ami történt, de szerencsére a család szereti őt, és megbocsájtott neki.

Nem dolgunk, hogy ítélkezzünk Wittinghoff felett, akkor sem tettük, amikor egy fideszes képviselőről terjedt el suttogó propaganda hasonló ügyben, és ezt nem a férfiszolidaritás miatt tettük, tesszük, hanem mert az ilyesmi, ha nem a közerkölcsöket sérti, akkor valóban elsősorban magánügy. Az azonban már messze nem az, hogy titkos felvételeket készítenek – olykor titkosszolgálati eszközöket használva -, hogy prostituáltakat, vagy félprostiituáltakat arra vesznek rá, hogy kamerát rejtsenek el, és az eleve bűncselekménynek számító akciót aztán a nyilvánossággal is megosszák. Itt tehát nem arról van szó, hogy Budaörs vezetőjét elvtelenül védjük, nem arról van szó, hogy helyeselnénk azt, amit tett. Itt arról van szó, hogy muszáj lenne egyetértés abban, hogy nem készülhetnek ilyen felvételek, hogy ilyen módszereket semmikor nem alkalmazhat senki, hogy bármily nagy is a tétje egy választásnak, nem követünk el bűncselekményeket a győzelem érdekében.

A baj az, hogy a mai Magyarország politikai „kultúrája” hovatovább mindent megenged; lám a Fidesz képviselője sem követeli a rendőrségi vizsgálatot, nem érzi úgy, hogy bűncselekménynek aposztrofálja a történteket. Márpedig ez bűncselekmény a javából, ha itt nem lép gyorsan és hatékonyan a rendőrség, ha nem csap le villámgyorsan az elkövetőkre, azzal azt üzeni, hogy itt bizonyos célok érdekében, bizonyos politikai aktoroknak minden megengedett. A bűnüldöző szervek igazán nincsenek nehéz helyzetben: tudják ki volt a hölgy, tőle megtudhatják ki mindenki járt nála, kik helyezték, vagy helyezhették el a kamerát a tudtával, vagy a tudta nélkül. A gyorsaság nem Wittinghoff érdeke, hanem mindannyiunké.  A rendőrségnek, épp a demokrácia védelmében, azt kell sürgősen bizonyítania: nem szolgálja, hanem üldözi a bűnt.

Amúgy pedig a választásról, természetesen a budaörsiek fognak dönteni.