Egy tó mind felett…

Még a Víz Világnapján Pátkáról jelentette be közösségi oldalán Tessely Zoltán, hogy elkészült a Zámolyi-víztározót a Velencei-tóval összekötő csatorna. „Újabb 2,5 millió m3 kristálytiszta víz indulhatott meg a Zámolyi-víztározó irányából a Velencei-tóba, amely további 11 cm vízszint-növekedést fog eredményezni a következő hetekben” – írta a fideszes országgyűlési képviselő. Bejelentéséhez rövid videót is csatolt, s elmondta, hogy a Zámolyi tározóból ezzel már a Pátkai-víztározó érintése nélkül jut el az összegyűjtött víz a Velencei-tóba. Majd „beszólt” a pátkai önkormányzatnak, hogyha nem akadályozták volna a munkálatokat, akkor azt már ősszel is befejezhették volna és szerinte most a Pátkai-víztározóban is több víz lehetne. Tessely úgy gondolta, hogy ezzel a beruházással a két rendszer külön-külön is szabályozható lesz. Majd azt üzente, a belügyminiszter elrendelte, hogy az Országos Vízügyi Hatóság „elkezdi a tervezését a Zámolyi- és Pátkai-tározóknak”, amelyek víztározóként fognak üzemelni a jövőben „Zámolyon is, Pátkán is egyetlenegy fő céllal, a Velencei-tó érdekeit képviselve.”

Nagy Dániel, Pátka polgármestere szerint teljesen felesleges volt és jelenleg is befejezetlen az a beruházás, amiről Tesselyi Zoltán beszélt. 

A Zámolyi-medence Természetvédelmi Terület, 697 hektárt ölel fel. A medencében lévő két víztározó, a Zámolyi és a Pátkai, valamint környékük szerepel - a Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozó Csíkvarsai-réttel együtt - az európai madárélőhelyek listáján, mert a vonuló madarak táplálkozó és pihenő helye. A Zámolyi–medence a Vértes hegység és a Velencei-tó közötti „ökológiai folyosó" része, túlnyomó többsége Natura 2000-es besorolású terület. 

A medencében található Zámoly és Pátka település, közös önkormányzati hivatallal, de külön-külön polgármesterrel és képviselő testülettel. Mindkét településen van egy-egy víztározó is, és ami még közös bennük, hogy ezeknek a víztározóknak a vízével töltik fel a Velencei-tavat, amikor szükséges, illetve engedélyezett. 

Nagy Dániel emlékeztetett, még az 1800-as évek végén – amikor Magyarországon szinte mindenhol lecsapolták a vizeket – a Csákvári- és a Pátkai-tó is sorra került. Akkor építettek Pátkán ehhez három csatornát. Az 1960-as évek végén hozták létre a víztározó felületek mai formáját, amelyek így már árvízvédelmi szerepet is betöltöttek. Azóta tavasszal, árvizek esetén a két tározóval szabályozottan megfogták, összegyűjtötték, nyáron, amikor szükséges volt, leeresztették a vizet úgy, hogy először a Zámolyi-tározóból a Pátkaiba, és amikor az is megtelt, onnan a Velencei-tóba irányították az összegyűlt vízmennyiséget. 

1991-1995 között a szárazság és a Velencei-tó feltöltése miatt azonban leeresztették a Pátkai-víztározót. A terület rehabilitálása csaknem tíz évbe telt. Akkoriban fogalmazták meg először, hogy szükség van a tó medrének karbantartására, de ez azóta sem történt meg, miközben a terület rehabilitációja az európai uniós Vízkeret irányelv miatt kötelezettségvállalás is. Ebben van meghatározva minden álló- és folyóvízhez tartozó beavatkozás, amelynek célja, hogy mind elérje a direktívában meghatározott jó állapotot. 2010-2015 között a Pátkai-víztározó vize ez alapján jó minősítést kapott, de mára már a rossz kategóriába tartozik, a karbantartások elmaradása miatt. Az Országos Vízügyi Felügyelőség pedig azt állítja, hogy pénzügyileg sosem volt betervezve a feladataikba a víztározó karbantartása – magyarázta Nagy Dániel.

Amikor az uniós pénzeinket befagyasztották, az a 40 milliárd forintos beruházási, fejlesztési csomag, amelyről a fideszes országgyűlési képviselők beszéltek és a Pátkai-víztározót is érintette volna, elmaradt. Majd a terveket titkosították – folytatta a polgármester. Ekkor döntöttek úgy a vármegyében, hogy ami víz megmaradt, azt le kell engedni a Velencei-tóba. A leengedés módjában keletkezett vita Pátka és a vármegye között. Ugyanis az elkerülő csatorna, mint megoldás, Pátkának nagyon sok szempontból hátrányos. Ezért is támadta meg a település önkormányzata az elkerülő csatorna tervét.

„A leeresztést nem hátráltattuk, csak azt akartuk, hogy normális módon történjen. De azért, hogy bizonyítsák, az ötletük alapján a vízelvezetése sokkal jobban működik, visszatartottak több millió köbméter vizet a Zámolyi-víztározóban”. Azzal, hogy most külön „csatornája” lett, az összegyűjtött víz nem tölti fel a Pátkai tavat, hanem elhalad mellette – mutatott rá a polgármester.

Amíg nem kezdődtek el a Velencei-tó vízmennyiségi gondjai a vármegye és Pátka között nem volt együttműködési gond. Viszont azóta Nagy Dániel folyamatosan emlékeztette az illetékeseket a közös feladatukra – a pátkai víztározó karbantartására – és arra az ígéretre, ami az 1990-es években történt újra töltéskor született, hogy a víztározóban 370 cm alá nem eshet a vízszint. Ennyi víz kell ugyanis ahhoz, hogy az élővilág megmaradjon. A csatornák állapotát is szóvá tette, mert az 1800-as években épült három csatorna egyike teljesen eltűnt. A középső a fő, amin eddig a leeresztés működött. A harmadik csatorna pedig, amikor a ’70-es években korszerűsítették a vízi rendszert, az árvízvédelmi művön kívülre került. Tehát a csatornát már nem védi az a töltés, ami eddig védte a falut. Viszont idekerült Pátka vízműve is, a berendezéseik, és ott tárolják a település ivóvizét. „Amikor Fehérvártól megvesszük az ivóvizet, akkor azt is közvetlenül a csatorna mellett helyezzük el, a csatornától 1 méterre található vízműtelepen” – sorolta Nagy Dániel.

Ezért „kifogásban” jelezték, hogyha mindenáron le akarják engedni a víztározót, akkor azt vizsgálják meg, hogy lehet 370 cm alatt is élhető ökológiai vizet megtartani, hiszen biztosítani kell, hogy az itteni élővilág átvészelje a száraz időszakokat. Ha meg a töltésen kívül vezetik el a vizet, akkor veszélybe kerül Pátka ivóvízbázisa. Ugyanis a vízmű túlfolyók is erre az árokra folynak rá, ami szintén veszélyes, sérülhet a hosszútávú vízbázis, mert ezen a csatornán halad a zámolyi tisztított szennyvíz és az állattartásból származó szennyvíz is. 

Tehát annak az építkezésnek, amiről március 22-én Tessely Zoltán büszkén beszámolt, a vízügyi létesítés engedélyét többször is megtámadták Nagy Dánielék, és azt is el akarják érni, hogy készüljön egy környezetvédelmi hatástanulmány. A polgármester elmondta, hogy két részre bontották a beruházást. Az egyik része az volt, hogy annak a majdnem száz éves csatornának, ami már ugye megvolt, elvégzik a tisztítását. „A vízügyi hivatkozás szerint ez nem engedélyköteles, de szerintünk az, főleg, mert változott a meder, kerékpárutat, átereszeket szüntettek meg közben. Ezzel befolyásolták az árok kialakítását. Viszont az új csatorna szakasz vízügyi engedélye a fellebbezésünk után végrehajthatóvá vált, ezért kezdték meg a munkálatokat. Majd üzembe helyezték a csatornát, amit szintén kifogásoltunk, mert nincs még üzemeltetési engedélye. De úgy tűnik az nem volt fontos a vármegyének, hogy engedély is legyen” – fejtegette a polgármester.    

Azt, hogy mennyire volt sikeres a régi csatorna tisztítása, illetve az új szakasz elkészülte az Összefogás a Pátkai-tó megmentéséért Facebook csoportba feltöltött képek is mutatják. Emellett láthatunk felvételeket és képeket arról, hogy a víztározó csaknem teljesen kiszáradt, és haltetemek bomlanak szerteszét. A posztolók arra is felhívták a figyelmet, hogy a Nyúl gátnál irtózatos a bűz a tetemek miatt.

„Az elkerülő csatorna-szakasz már lehetetlenné teszi, hogy a víztározóba nagyobb mennyiségű víz kerülhessen. A természetes vízfolyásokat, amelyek tölthetnék a Pátkai tavat régóta elvágták a tározótól” – hívta fel a figyelmet a polgármester.

Érdekes, hogy közben a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatásának honlapja szerint a Pátkai-víztározó vízszintje március 27-én 296 cm volt. Nagy Dániel szerint a tó legmélyebb pontja ott található, ahol a víztározó gátja és a csatorna találkozik. A zsilip fenékszintjétől méri a Vízügy a tározóban a vízállást. Ami, ha van elég víz benne a víz szintje általában 370-500 cm mélységet mutat. Jelenleg 400 ezer köbméter víz lehet a 300 hektáros tározóban. Hogy szemléltesse, a polgármester elmondta, hogy a Velencei-tó vízszintjének 1 cm-es emeléséhez 250 ezer köbméter vízre van szükség. 

Arra kérdésre, hogy most miért van ennyire kevés víz a tóban, Nagy Dániel azt felelte, a legutolsó lakossági fórumon jelezték, a Horgászok Fejér Megyei Szövetsége kérte a tó leeresztését, hogy a benne lévő halakat le tudják halászni. 

A Pecaverzum írta meg március 11-én, hogy a Velencei-tó elérte a 140 cm-t. Tessely Zoltán és Molnár Krisztián Fejér vármegyei elnök láthatóak azon a cikkhez tartozó fotón, amin a vízállást szemléltették. „Ez azért lehetett, mert a Pátkai-tározóból beleengedték a vizet” – fűzte hozzá Nagy Dániel, aki azt azonban nem tudta, hogy miért nem tartották be a minimális 370 cm-es vízmélység megtartását a Pátkai-víztározóban. Most viszont, hogy a Zámolyiból nem érkezik víz a Pátkaiba, senki sem tudja, hogy mennyi idő alatt lesz benne elég ahhoz, hogy a terület újra élővé váljon. 

„Le kellene tudnunk ülni az illetékesekkel, az érintett települések – Gárdony, Zámoly, Pákozd, Sukoró, Velence, Csákvár – vezetőivel, hogy találjunk olyan megoldást, ami hosszú távon mindannyiunknak jó lenne. Tudjuk, hogy a Pátkai-víztározó 300 hektár vízfelületre kialakított tározó volt eddig. De az egyértelműen látszik, hogy a mostani változékony időjárás miatt ez nem tartható. Viszont megoldás kell arra, hogy hosszabb távon fenntartható vizes élőhelyet tartsunk életben. Nekünk van hozzá ötletünk. Az lenne pozitív előrelépés, ha olyan megoldás születne, aminek következtében a többiek is azt mondanák, hogy Pátka vízi élővilága is fontos” – fogalmazott Nagy Dániel.