Egy újabb intézkedés, amely kettéosztja a társadalmat

„A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendeletben ekként meghatározott szűrővizsgálatok kötelezőek. A szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.” Szó szerint így szól egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az Országgyűlés által 2024. június 18-án módosított új 81. § (3) bekezdése. 

Talán azért nem kapott olyan óriási visszhangot ez a teljes lakosságot érintő változás, mert a törvénymódosítási javaslatot 2024. június 17-én nyújtották be, és az arról szóló szavazás – stílszerűen fű alatt – a foci Európa-bajnokság első mérkőzései előtt, 2024. június 18-án már meg is történt. Azok körében, akik egyáltalán hallottak a kötelező szűrések 2025. januári bevezetésének tervéről, igen komoly vita alakult ki. Az egészségügyben dolgozók, a szakközgazdászok – sok állampolgárhoz hasonlóan – amellett érvelnek, hogy ezzel életeket lehet megmenteni, illetve költségeket lehet megtakarítani, hiszen a megelőzés a legolcsóbb egészségvédelem, mások élesen ellenzik a bevezetést. A társadalom megosztottságát a kérdésben mi sem jelzi inkább, mint az, hogy a Heti Napló Sváby Andrással hétvégi adása idején tartott SMS szavazás (ami, szögezzük le: sem nem hivatalos, sem nem reprezentatív) eredménye 52:48 volt az ellenzők javára a mintegy tízezer szavazó között. De ha a Telex által készített – igencsak alapos – összeállításban idézettek véleményét nézzük, akkor is a megosztottságra vonatkozó fenti megállapítás igazolását látjuk.

Sokan hivatkoznak arra, hogy össztársadalmi szempontból nagyon helyes a kötelező szűrések bevezetése, mert azzal a közös kassza többlet kiadásait lehet megakadályozni. Mondani sem kell ugyanis, hogy egy kezdő stádiumban lévő betegség gyógyítása, súlyosbodásának a megakadályozása olcsóbb. A később felfedezett betegség gyógykezelése, az egészség helyreállítása – ha egyáltalán még lehetséges – a többszörösébe kerülhet annak, mint amibe kerülne, ha korábban kiszűrnék azt. 

Mások ugyanakkor a többi között azzal érvelnek ellene, hogy az emberek egészségügyi döntése alapvető jog kell maradjon. A költségek emlegetése különösen álságos akkor, amikor a napi politikában nyoma sincs az állam megfontolt, takarékos költekezésének. Az ellenzők egy része éles véleményeket fogalmazott meg például egy, az eredeti témáját illetően az adatvédelemmel foglalkozó Facebook-csoportban („Tiltakozunk egészségügyi adataink feltöltése ellen”) – ez pedig meglehetősen meglepő, hiszen hogyan kerül a csizma az asztalra? Megkerestük tehát a csoport adminisztrátorát, az adatvédelemmel foglalkozó szakembert, akitől elsősorban arra voltunk kíváncsiak, vajon lát-e adatvédelmi aggályokat a januárban bevezetendő intézkedésben. Az Alexin Zoltánnal folytatott beszélgetésből azonban az derült ki, hogy adatvédelmi aggályok csak annyiban övezik a kötelezővé tett szűréseket, hogy azok eredménye kötelezően felkerül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), ahol mindhalálig megmarad, és amibe nagyon sok állami intézmény is belelát. Ám – fejtette ki – ő azért sem ért egyet a kötelező szűrővizsgálatokkal, mert az szembemegy a vonatkozó egészségügyi törvénnyel, s azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Magyarország is aláírt. Példaként említette, hogy az egészségügyi törvény értelmében a betegeknek joguk van az önrendelkezéshez, eldönthetik, hogy kívánnak-e valamilyen ellátást igénybe venni és milyen vizsgálatok elvégzéséhez járulnak hozzá és melyeket utasítanak vissza. Ezt 1997 óta törvény rögzíti – jegyezte meg. Az Európai Uniónak van egy munkaprogramja a rákbetegség visszaszorítása érdekében, és van egy 2022 végén elfogadott ajánlása (2022/C 473/01.) a méhnyakrák, a vastagbélrák és az emlőrák szűrések számának növeléséről, de ez a dokumentum elismeri a betegek önrendelkezését, a betegek részletes és tárgyilagos tájékoztatását, valamint szükségesnek tartja kifejezett hozzájárulásukat a szűrővizsgálatok elvégzéséhez.

Kérdés, melyik érdeknek, a társadalmi vagy az egyéni érdeknek van nagyobb súlya? – vetettük közbe. Az adatvédelmi szakértő szerint erre is van útmutatás az Európa Tanács Oviedói Egyezményében, amelyet Magyarország is aláírt, sőt, egyes szakaszai bekerültek az egészségügyről szóló törvénybe. Eszerint, az egyén érdeke – az egészségügyben – megelőzi a társadalom és a tudomány érdekét. Ez azért van így, mert a saját test feletti rendelkezés joga különösen intim, nagyon fontos alapvető jog, a polgár akarata ellenére elvégzett kényszer orvosi vizsgálat pedig jelentősen sérti az emberi méltóságot, s megalázó. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyik Magyarország elleni ítéletében egy kényszerrel végrehajtott orvosi beavatkozásról úgy tartotta, hogy megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 3. cikkét, amely megtiltja az aláíró államok számára a kínzást és az embertelen bánásmódot – mutatott rá Alexin Zoltán.

A Belügyminisztérium a kormany.hu oldalon közzétett egy Koncepciót a szóba jöhető kötelező szűrővizsgálatokról. A koncepciót 2024. augusztus 1-ig a lakosság véleményezheti, megírhatja ki-ki a saját véleményét.