Egyebek között az kormányzati törvényről és adóügyi egyezményekről tárgyalt a Parlament

Kormány

Latorcai Csaba, az önkormányzati és területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a polgármester személye mindig jelentős közbizalmat élvez, a település első számú helyi politikusává válik. Feladata a helyi érdekek érvényesítése, a helyi lehetőségek maximális kiaknázása. Ez nem könnyű munka, sokszor nem is munka, hanem inkább hivatás – állapította meg az államtitkár, kiemelve: ezt a javadalmazásuknak is tükröznie kell.

Emlékeztetett: a törvény eddig az illetményeket fix összegben határozta meg. A KDNP-s törvényjavaslat szerint ezentúl a nemzetgazdasági átlagkereset alapján számítanák ki, és így biztosítanák, hogy az illetmények automatikusan emelkedjenek, igazodjanak a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak bérének emelkedéséhez. A kormány azzal is egyetért, hogy az új illetmény már 2024. október 1-jétől illesse meg az érintetteket.

A törvényjavaslat maximálisan találkozik a kormány álláspontjával – közölte.

Fidesz: igen a javaslatra

Mészáros Lajos, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a javaslat a főpolgármesteri illetményt a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosában, a vármegyei jogú városok vezetői és a polgármesterek esetében a 4,5-szeresében állapítja meg. Kiemelte: az illetményemelés mértéke illeszkedik az egyes településkategóriáknál a feladatok ellátásával összefüggő munkaterhekhez, és megőrzi a hatályos településkategóriákat.

Jelezte, a tisztséggel járó felelősségvállalás nagyságát is szeretnék kifejezni a béremeléssel.

Rámutatott: ma jól működő városháza nélkül a települések fejlesztése nem kivitelezhető. Azt várják, hogy a települések újonnan megválasztott vezetői a közérdeket képviseljék, támogassák a szociális programokat, törekedjenek az átláthatóságra, legyenek elkötelezettek helyi oktatási, kulturális és sport célú fejlesztések megvalósításában.

A Fidesz támogatja a javaslatot – tudatta.

DK: be kellene fejezni a települések sanyargatását

Gy. Németh Erzsébet (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani szabályozás fix összegben határozza meg a polgármesterek fizetését, közben azonban jelentősen nőtt az infláció, így fordulhat elő az, hogy sok településen az önkormányzati cégvezetők akár kétszer többet kereshetnek, mint a településvezető.

Hozzátette: a most beterjesztett szabályozás rugalmasabb, dinamikusabb, mivel az összegek minden évben emelkedhetnek, ha az átlagkereset is nő. Azt is elfogadhatónak tartja, hogy sávosan határozzák meg a polgármesterek fizetését. A törvényjavaslatot a DK támogatni fogja – jelezte, megjegyezve: nem elég a fizetéseket rendezni, vissza kell adni a települések önállóságát, az elvont forrásaikat. Be kellene fejezni a települések sanyargatását – hangoztatta.

KDNP: teljes mértékben indokolt a javaslat

Hollik István (KDNP) a polgármestereket a hazaszeretet, a lokálpatrióta gondolat legfontosabb őrzőinek nevezte, és teljes mértékben indokoltnak, előremutatónak, üdvösnek minősítette a törvényjavaslatot.

Kitért arra, hogy a polgármester egy hierarchizált intézmény vezetője, és az elmúlt öt évben úgy alakult, hogy egyes önkormányzati cégvezetők többet kerestek a polgármesternél.

Jelezte, azt az elvet tartja helyesnek, hogy a választott tisztségviselők bére igazodik a magyar emberek béréhez: ha a magyar gazdaság erős, és nő a magyar emberek bére, akkor a választott tisztségviselők bére is nőjön, ha csökken, és nehezebb az embereknek, akkor a választott tisztségviselők bére is csökkenjen. Helyes, hogy a polgármesterek bére is így alakul – értékelt.

Jobbik: a polgármesteri hivatalban dolgozók bére is legyen versenyképes

Dudás Róbert (Jobbik) azt mondta, rendben van a polgármesterek bérrendezése, de szerinte nem biztos, hogy ezzel kellett volna kezdeni.

Azt kérdezte, mikor fogják a polgármesteri hivatali és az önkormányzati dolgozók bérét felzárkóztatni. Rámutatott: 2008 óta nem változott a köztisztviselői illetményalap, ezek a dolgozók a garantált bérminimumot keresik jelenleg. Ne csak a polgármesterek, hanem a hivatalban dolgozók fizetése is legyen versenyképes – kérte.

Azt is mondta, reméli, nem az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk a polgármesterek béremelését, hanem arra majd állami normatíva biztosít fedezetet. Azon véleményének is hangot adott, a béremelés azt a célt is szolgálhatja, hogy ne legyen nagy felháborodás az újabb önkormányzati elvonások miatt.

Szóvá tette az elmúlt 13-14 év forráselvonásait, példaként a gépjárműadót említette. Elmondta, egyre több településnek kell szolidaritási hozzájárulást is fizetnie.

Mi Hazánk: a hivatali dolgozók fizetését is emelni kell

Dócs Dávid (Mi Hazánk) dicséretesnek nevezte a törvényjavaslatot, de szerinte a megbecsülés későn jött. Ő is egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a fizetésemeléssel a forráselvonásoknak akarnak megágyazni. Szerinte az államháztartási hiány elérte azt a mértéket, hogy onnan kell elvenni pénzt, ahol még van.

Rámutatott: az önkormányzat nem csak a polgármesterből áll, fontos a szerepük a hivatali dolgozóknak, akiknek illetményalapja 2008 óta változatlan, most is 38 ezer forint. Javasolta az illetményalap jelentős növelését.

Közölte, pártja szerint az önkormányzatokat meg kell erősíteni, egy település népességmegtartó erejének is ez lehet a kulcsa.

LMP: pozitív és jó a javaslat

Kanász-Nagy Máté (LMP) emlékeztetett arra, hogy a frakciója két hete már szorgalmazta a fizetésemelést, így a mostani előterjesztést támogatni fogják, azt pozitív és jó javaslatnak gondolják.

Fontosnak nevezte a köztisztviselők, az önkormányzati dolgozók bérének rendezést. Reményét fejezte ki, hogy ez is hamarosan megtörténik. Jelezte, lesz javaslatuk ezzel kapcsolatban.

Kitért arra, hogy az elmúlt 10-14 évben negatív tendenciák jellemezték az önkormányzatok működését, az állam ugyanis kisgömböc módjára, egyre több forrást, hatáskör vont el tőlük, holott az önkormányzatok számos feladatot sokkal hatékonyabban tudnak megoldani.

Államtitkár: a kormány támogatja a polgármesterek fizetésének emeléséről szóló előterjesztést

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot, és üdvözölte, hogy az ellenzéki frakciók is pozitívan nyilatkoztak. Megerősítette: a kormány dolgozik azon, hogy megteremtse az önkormányzati dolgozók fizetésének fedezetét is.

A kormány önkormányzati politikájával kapcsolatos ellenzéki kritikákat visszautasította, szerinte a jelenlegi kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy ne tisztelné az önkormányzatiságot. Hangsúlyozta: 2010-ben az önkormányzatok nyolc év baloldali kormányzás után „úsztak az adósságban", az akkori kormány 1300 milliárd forintos önkormányzati adósságot fizetett ki.

Hozzátette: a versenyképes járások programban a polgármesterek döntenek a saját vidékük fejlesztésükről. Mi ez, ha nem önkormányzati autonómia? – tette fel a kérdést.

Képviselői felszólalások

Nyitrai Zsolt (Fidesz) indokoltnak, időszerűnek és a gyakorlatiasnak nevezte az előterjesztést. Arra is hivatkozott: fontos a fizetések rendezése, mert polgármestereknél szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak, és ha a kistelepülések esetében ez a szigorú szabályozás nem megfelelő bérezéssel találkozik, eljuthatnak oda, hogy a választópolgárok nagyon nehezen tudnak majd polgármestert találni maguknak.

Kovács Zoltán (Fidesz) azt mondta: ilyen „jó és gáláns" javaslat nem volt még a Ház előtt a polgármesterek fizetését illetően. Jelezte: a javaslat differenciálja a javadalmazást településtípusok szerint és automatizmust hoz a rendszerbe, hiszen az átlagkeresethez köti a bérek növekedését.

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt: a települések méretüktől függően nagyon eltérő helyzetben vannak, míg a kisebbektől nem elvárható, hogy komoly problémákat egyedül megoldjanak, addig a nagyobb önkormányzatok nem örültek a feladataik, intézményeik állami elvételének.

Egy önkormányzat akkor tud élni demokratikus lehetőségeivel, ha megvannak hozzá az intézményei is, ennek alapján a helyi szintű demokráciának a korlátozása tényként kezelhető.

Előterjesztő

Szászfalvi László (KDNP) az előterjesztők nevében mondott zárszavában megköszönte a támogatást a frakcióknak és a kormánynak is. Jelezte: a polgármesteri béremelés mindenkire ugyanúgy vonatkozni fog.

Az ellenzéki felszólalásokra reagálva kijelentette: semmiféle pártpolitikai befolyásolás alatt nem áll az önkormányzati rendszer.

A Magyarország és Szerbia, valamint a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítása

Kormány

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a két módosítás együttes általános vitájában elmondta, a magyar és szerb hatóságok közötti kommunikáció során, magyar kezdeményezésre az adóelkerülés elleni hatékonyabb fellépés érdekében felmerült az áfát érintő adatok átadása. Ebben a felek egyetértettek, különös tekintettel a határainkon átnyúló láncügyletek feltárására.

A Pénzügyminisztérium 2021-ben tett javaslatot a kérdés megvitatására, mert a két ország közötti, hatályos adóügyi információcsere-megállapodások nem fedik le az áfával kapcsolatos megkereséseket. A módosító jegyzőkönyv aláírására október 8-án került sor Budapesten – idézte fel.

Emlékeztetett arra is, hogy a Svájci Államszövetség 2021-ben kezdeményezte a magyar-svájci adóegyezmény módosítását azért, hogy a két állam között hatékonyabb legyen az adóelkerülés elleni fellépés.

A módosítás tárgya új nemzetközi sztenderdek átvétele, így a kölcsönös egyeztetési eljárásokról szóló cikk módosítása, valamint az egyezmény biztosította kedvezmények garanciális szabályának beillesztése. A svájci fél kérte emellett a globális minimum-adóra történő utazás elhelyezését is – közölte.

Az egyezményt módosító jegyzőkönyv aláírása július 12-én történt meg Budapesten.

A jegyzőkönyvek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményének, valamint jól szolgálják a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot is - közölte.

Adóügyi egyezmények

A Magyarország és Szerbia, illetve Magyarország és Svájc közötti adóügyi egyezmények módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Ezt követően a képviselők megtárgyalták a magyar és az amerikai kormány között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot.

Fidesz: a módosítások segítik az adókijátszás elkerülését

Herczeg Tamás (Fidesz) elmondta, a magyar-svájci adóügyi egyezmény módosítása aktualizálja az OECD által meghatározott minimum-sztenderdeket. A módosítás értelmében a szerződő felek az adóügyi vitarendezés körében választott bírósági eljárást alkalmazhatnak. Ha az adózó fő célja az adóelőny megszerzése volt egy ügylet során, az egyezmény nyújtotta kedvezmények megtagadhatók – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy Svájc a 9. legnagyobb beruházó Magyarországon, a svájci cégek mintegy 30 ezer magyarnak adnak munkát.

Elmondása szerint a Szerbiával fennálló egyezmény módosításának oka, hogy az OECD által kidolgozott modellegyezmény alapján szükségessé vált a felülvizsgálat. A módosítás következtében a felek közötti teljes körű információcsere lehetősége jön létre, az információvédelem szigorú szabályai szerint – jelezte.

Mindkét egyezmény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a vagyon- és jövedelemadók területén az adókijátszás lehetősége nélkül valósuljon meg a kettős adóztatás elkerülése – közölte Herczeg Tamás.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Gurmai Zita (MSZP) elmondta, a magyar-szerb jegyzőkönyv célja, hogy az egyezmény adóügyi információcseréről rendelkező cikkét nemzetközi sztenderdeknek megfelelően aktualizálja, a korábbi egyezmény ugyanis valóban nem tartalmazta a teljes körű információcsere lehetőségét.

Az MSZP támogatja a javaslat elfogadását – jelezte.

KDNP: a módosítások fehérítik a magyar gazdaságot

Hollik István (KDNP) értékelése szerint az egyezmények módosítása fehéríti a magyar gazdaságot, csökkenti az adóelkerülést és növeli a költségvetés bevételeit, a KDNP ezért támogatja a javaslatot.

A magyar és az amerikai kormány között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára expozéjában elmondta: a törvényjavaslat fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az amerikai féllel. A megállapodás alapján a magyar adóhatóság kölcsönösen, automatikusan kicseréli az amerikai partnerhatósággal a területén adóügyi illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső, multinacionális vállalatoktól kapott országonkénti jelentéseket.

A megállapodás hátterét nemzetközi sztenderdek alkotják, azok szövege követi az OECD által kidolgozott és a világ számos állama által aláírt multilaterális megállapodást, amelynek Magyarország részese. Mivel azonban ehhez az Egyesült Államok nem csatlakozott, ezért szükség van a kétoldalú megállapodásra – ismertette.

Az államtitkár elmondta, hogy az országonkénti jelentéstételi kötelezettség kiterjed többek között az adózás előtti eredményre, a fizetett nyereségadóra, a felhalmozott nyereségre, a jegyzett tőkére és az alkalmazottak számára.

Az adatszolgáltatás ugyanakkor csak azon vállalatcsoportok számára kötelező, amelyek legalább 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkeznek. A megállapodás olyan eszközt ad az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget teremt a nemzetközi adókikerülés elleni még hatékonyabb fellépésre – közölte Tállai András.

Frakciók

Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka jelezte, hogy a kormánypárti frakció támogatja az előterjesztést. Megjegyezte: az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt években nem voltak felhőtlenek a politika területén, de a turisztikai, kulturális, tudományos, kereskedelmi területen az együttműködés „köszöni szépen, jól van". Amerika természetes partnerünk nagyon sok területen – jegyezte meg, bizodalmát fejezve ki, hogy további amerikai befektetőket üdvözölhetnek majd Magyarországon.

Szintén a törvényjavaslat támogatását jelezte Gurmai Zita, az MSZP nevében.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka nemzeti érdeknek nevezte, hogy egy ilyen exportpartnerrel az adóügyeket és -szabályokat harmonizálni tudják. Remélik, hogy ezzel az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok még tovább tudnak erősödni, ha már a politikai kapcsolatok a mélyponton vannak – mondta.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.