Egyelőre örök és megbonthatatlan a hazai korrupció helyzete
A Republikon Intézet friss elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadók pártszimpátiája szerint. Talán meglepő, talán nem, de a magyar lakosság nem ezt tartja a legnagyobb problémának ma Magyarországon. Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdeztük a tanulságokról.
– Mikor készült legutóbb hasonló felmérésük? A kérdés talán azért indokolt, hogy két és fél hónappal a választások előtt megállapítható-e bármilyen lényegi változás a korrupció megítélésben?
– Hasonló kutatást legutóbb 2021 elején, januárban készítettünk, ami mélyebb következtetésekre adhatott alkalmat. Egy szempontból, de két kérdéskört vizsgáltunk, egyikben sem fedezhető fel alapvető változás. Sem a korrupció általános megítélésében, sem annak fontosságát illetően nem tapasztalható lényeges különbség.
– A válaszokból mire lehet következtetni? A korrupciót inkább a politikára, vagy inkább a mindennapokra tartják jellemzőnek?
– A kutatás azt erősítette meg, hogy a magyar politika iránt érdeklődők a korrupciót a politikai élet részének tekintik, és nem tartják olyan meghatározó problémának. Döbbenetes, hogy a Fidesz-szavazók mindössze két százaléka gondolja tartja a korrupciót a legfontosabb problémák egyikének Magyarországon. Ez az ellenzéki oldalnál 17 százalék, még a bizonytalanoknál is 7-8 százalék körül mozog. Ebből az derül ki, hogy a magyar társadalom a politikai élet részeként tekint a korrupcióra. Azt gondolja, hogy a politikusok korrupt emberek, ami – így – nyilván nem igaz. Ennek az lehet az oka, hogy elképesztő korrupciós ügyeknek sincs igazán komoly következményük. Három olyan képviselő is ül a kormánypárti oldalon, aki ellen súlyos közvádas eljárás folyik korrupciós ügyben. Nélkülük nem is lenne meg a Fidesz kétharmados parlamenti többsége. Úgyhogy, ha innen nézzük, akkor lényegében évek óta nincs abszolút többsége a Fidesznek. Érdekes módon, az említett képviselők közül egyik sincs házi őrizetben vagy letartóztatásban. Tehát a magyar társadalom többsége a politikai élet természetes részeként tekint a korrupcióra. Viszont a két százalék és a 17 százalék között nagyon nagy a különbség.
– Ennek vajon mi lehet az oka? Szerepet játszik ebben az, hogy a kormánypárti média nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel?
– Én inkább azt gondolom, hogy a fideszes szavazó könnyebben megbocsátja a sajátjainak a korrupciós ügyeket. Ebből a kutatásból is az a vélemény erősödik meg, hogy jó-jó, vannak időnként, akik bűnbe esnek, de a kormány olyan jó és Orbán Viktor olyan jól csinálja a dolgokat, hogy ezt megbocsájtják nekik. De például arra a kérdésre, hogy állampártot épít-e a korrupció kapcsán a Fidesz, arra már sajátos módon, a kormánypárti szavazók több mint fele is igennel válaszolt. Ez egy érdekes kettősség, amiből az a tanulság vonható le, hogy a sajátjaiknak egyszerűen elnézik a „botlásokat”.
– Önnek, mint politikai elemzőnek milyen tanulságot jelentett a felmérés eredménye?
– Szolgált tanulságokkal, ami persze önmagában nem új, de bizonyos értelemben megerősítést jelent. Egyrészt nagyon érdekes eleme ennek a dolognak, hogy az úgynevezett szakpolitikák, tehát az egészségügy, az oktatás, a demokrácia kérdése, az állampolgári vagy emberi jogok, de említhetnénk a nemek közötti egyenlőség kérdését is, nem fontosak a magyar társadalom nagy többsége számára. A leginkább érdekesek a húsbavágó anyagi kérdések. A bérek, a fizetés értéke, a jövedelmek, a nyugdíjak – ezek azok a témák, amik alapvetően meghatározzák a közvélemény részéről a politikai színpadot. Ráadásul nem csak mi jutottunk ezekre az eredményekre, hanem a kormányzati kutatások is. A Fidesz is érzékeli, hogy a közvetlen, materiális ügyek, az anyagi kérdések mozgatják elsősorban vagy szinte kizárólagosan az embereket. A kutatás másik tanulsága, hogy még a Fideszre szavazók is azt gondolják: a korrupciónak legyen határozott következménye mind a politikusok, mind a vállalkozók számára. Tehát abban nagy egyetértés van a magyar társadalomban, hogy ha valaki korrupcióba keveredik, akkor annak igenis legyen következménye.
– Ön szerint van esély a korrupció visszaszorítására, vagy ebbe már hosszú időre beleragadt az ország?
– Nem vagyok ennyire pesszimista. Azt gondolom, hogy az állami szintre emelt korrupció visszaszorítása igenis elvárás, még a fideszes szavazók körében is, még ha nem is ezt tarják a legfontosabb problémának. Azt gondolom, van arra remény, hogy ha a politikát nem is lehet teljesen megtisztítani, de legalább kevesebb és nem az egész rendszert átfogó korrupcióval működő ország legyen Magyarország. Erre szerintem van igény és remény is.
