Egyértelmű a politikai szándék a Gripen-szerződés mögött
A kormányzat látványosan békülne Svédországgal azok után, hogy több mint egy évig minden magyarázat nélkül akadályozta belépését a NATO-ba. Így értékelte a két ország hadiipari megállapodását Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértővel azután beszélgettünk, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter történelmi megegyezésnek nevezte a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről aláírt dokumentumot.
A részleteket nem ismerjük, az érintettek nem árulnak el érdemi információt, az sem tudható, hogy mit jelent a kutatás-fejlesztésben való együttműködés – mondta a megállapodásról a külpolitikai szakértő. Az látszik, hogy a szerződés mögött egyértelműen a megbékélésre irányuló, politikai szándék áll, mert a kormány látja, hogy korábbi lépésével nagy kárt okozott magának. „A kormány megzsarolta Svédországot, de végül semmit nem ért el az óriási presztízsveszteségen kívül” – fogalmazott Szent-Iványi István.
Azt Szalay-Bobrovniczky is elárulta, hogy bár vannak nézetkülönbségek, néhány nagyon fontos kérdésben eltér a két ország véleménye, de ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség. A svéd védelmi miniszterrel aláírt megegyezést történelminek nevezte, miután „közösen együtt fogunk dolgozni a Gripen fejlesztésén, és számos egyéb fontos kétoldalú kérdésen" – fogalmazott a magyar miniszter. Kiemelte, hogy Gripenjeink a magyar légierő ikonikus harcászati, többfunkciós repülőgépei, amelyek meghatározó erejét jelentik a magyar véderőnek. A svéd Saab által gyártott vadászgépek több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek. A Gripen-flotta bővítéséről még februárban állapodtak meg, ekkor négy új Gripen C vadászgép beszerzéséről döntöttek, majd májusban további négy, modernebb Gripen E beszerzéséről is tárgyaltak.
A korszerű Gripenek megvásárlását már sokkal korábban tervezték, a tárgyalások azonban elakadtak, amikor a magyar kormány akadályozta Svédország NATO-csatlakozását. A kormányzat most arra akarja felhasználni az együttműködést, hogy javítsa a Svédországgal fenntartott kapcsolatokat. Magyar részről tisztában vannak vele, hogy nagyon rossz lépés volt Svédország csatlakozásának másfél évig tartó – megmagyarázhatatlan – hátráltatása, mert minden szinten érzékelhető, hogy a svéd kormány egye kritikusabban és határozottabban lép fel a magyar kormánnyal szemben – mondta Szent-Iványi István. De nem csak a kormányra igaz a kemény fellépés. Emlékezetes, hogy amikor a Fidesz be akart lépni az Európai Parlamentben a konzervatív csoportba, a leghatározottabban éppen a svéd és a finn képviselők tiltakoztak. Svédország emellett szorgalmazza a schengeni tagság felülvizsgálatát, határozottan kiáll a vétójog eltörléséért is. Vagyis minden téren megvan a böjtje annak, hogy Orbánék értelmetlenül halogatták a NATO-csatlakozást. Itt kézenfekvőnek tűnik az orosz szál, hiszen alapvetően Moszkvának volt érdeke, hogy hátráltassa, illetve akadályozza a NATO északi bővítését.
Szent-Iványi felhívta a figyelmet, hogy a SAAB-ok nehezen illeszthetők össze a NATO-hadrenddel. Ismeretes, hogy a svédek, a finnek és mi használjuk a Gripeneket, mindenki más amerikai gépekkel repül, főleg F-16-osokkal, sőt sokan már az F-35-ösöket is megkapták. A kompatibilitás hiánya gondokat okoz például a légi utántöltésnél. Felmerül a kérdés, hogy észszerű-e hosszú távon ehhez a típushoz kötni a magyar fejlesztéseket, nem kellene-e a NATO-ban egységesen alkalmazott, mindenütt szervizelhető, kompatibilis gépekkel felváltani a légiflottát. A Hírklikk korábban megírta, hogy az első Orbán-kormány (1998-2002) az elavult szovjet vadászgépek kiváltásáról döntött. Általános volt a várakozás, hogy az akkor legkorszerűbbnek számító amerikai F-16-osokat szerzik be. Nagy meglepetésre 2001-ben a Gripenek mellett szavaztak, mégpedig közbeszerzési eljárás nélkül, kormányülésen. Az indoklás az volt, hogy a svédek nagyobb ellentételezést kínáltak a vásárlásért, pontosabban a gépek bérléséért. A svédül Gripen, magyarul Griffmadár elnevezésű, sokoldalú harcigépet javarészt amerikai hajtóművek és brit technika működteti.
Hogyan, miért hozta akkor Orbán Viktor sok meglepő, titkos döntéseinek egyikét, máig nem tudni. Egy nem éppen jóhírű osztrák üzletember, Alfons Mendsdorff-Pouilly nevét emlegették Európa-szerte, Svédországban is, a Gripenek csehországi és magyarországi átláthatatlan eladásánál. Prágában mintegy 15 milliárd, Budapesten „csak” 2 milliárd forintos közvetítői jutalékot tehetett zsebre. Aligha egyedül – a többi, feltehetően magyar név máig ismeretlen.
Miután kiderült, hogy az Orbán-rendelte Gripenek még nem alkalmasak a NATO-követelmények kielégítésére, a következő, MSZP-SZDSZ kormány módosításokat kért, így a beszerzés ára 160 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt. 2021-ben döntöttek a Gripenek korszerűsítéséről, azaz várhatóan ebben az évtizedben is a Griffmadarak alkotják (a helikopterek mellett) a magyar légierőt.
