Egyetemen fogják tanítani Magyarországon a fenntartható rovartenyésztést
A rovarok, jelen esetben a fekete katonalégy lárvája sokkal kevésbé környezetterhelő takarmányfehérje-forrást jelentenek, mint az állattenyésztés. A győri Szent István Egyetemen egy együttműködés keretében hamarosan ennek rejtelmeit tanulhatják meg a hallgatók.
Ahogy arról korábban a Hírklikk is beszámolt, az országban elsőként rovartenyésztés tantárgy indul a győri Széchenyi István Egyetemen, amely együttműködési megállapodást kötött az Agroloop nevű céggel. Ez a társaság a fekete katonalégy lárvájának segítségével fehérjét állít elő, amiből takarmány készül.
„Ez egy fenntarthatósági projekt" – mondta az InfoRádióban Percze Rajmond, az Agroloop társalapítója és ügyvezetője. Az élelmiszer-ellátási láncnak jelenleg az ökológiai lábnyom a legnagyobb problémája, illetve a nem fenntarthatósága.
Az ipari rovartenyésztés kvintesszenciája, hogy egységnyi fehérjét sokkal kevesebb táplálékból, erőforrásból, biomasszából tud előállítani, mint például a szarvasmarha-tenyésztés.
Ez a szuperképessége használható ki a fekete katonalégy lárvájának, ugyanis nagyon rövid idő alatt, az életszakasza legelső részében képes rengeteg energiát felhalmozni, és ezekből lehet kinyerni a takarmányipari fehérjét, zsírt, talajjavítót.
A győri Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás értelmében az egyetem az országban elsőként rovartenyésztés tantárgyat indít. Percze Rajmond elmondta, a szakmai tartalmat és a való életből származó tapasztalatot ők fogják kölcsönözni a tárgyhoz, míg az egyetem átadja a tudásanyagot az érdeklődőknek. Az intézmény fogja biztosítani a kutatás-fejlesztési infrastruktúrát, ami a laboratóriumi munkák, finommérések hatékonyabb elvégzésében is segíti majd a céget. Ezáltal az egyetemen belül olyan képzések, tapasztalatszerzési módok nyílnak meg, amikre Magyarországon eddig nem volt lehetőség.
A takarmány fehérjéhez sok fekete katonalégy kell, 12 naponta 1,6 milliárdot tenyésztenek majd – mondta a szakember.
