Egyeztetés a státusztörvényről – felhatalmazás nélküli emberekkel

„A tárgyalásokban nincs semmi változás, a pénteki tárgyalás egyetlen kézzelfogható eredménye a jövő heti folytatás kicsikarása, illetve az, hogy augusztus 16-án folytatódjon a sztrájkbizottsági tárgyalás is. Ez az egyeztetés egyébként ugyanúgy folyt, mint eddig, mi elmondtuk az aggályainkat, azokat fölírták, és reméljük, hogy a jövő héten választ kapunk rájuk”– ezt Gosztonyi Gábor mondta a Hírklikknek, miután befejeződtek a szakszervezetek, a Nemzeti Pedagógus Kar és Maruzsa Zoltán pénteki tárgyalásai a státusztörvény végrehajtási rendeletéről. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője mindehhez hozzátette, nagyon remélik, hogy a kormány szerdáig átgondolja mindazt, amit felvetettek, többek közt az eskütétel kötelezőségét, és kitalálják azt a jogszabályi helyzetet, amelybe belefér, hogy a dajkák és kisegítő foglalkozásúak továbbra is meg tudják kapni a garantált bérminimumot. Azt is kérték, hogy vegyék ki a fegyelmire vonatkozó aggályos szakaszokat, amelyek szerint fegyelmi eljárás közben bármikor be lehet venni új szempontokat. Valamint gondolják át azt is, ha valaki mesterpedagógusként gyógypedagógiai intézményben dolgozik, nem jár neki munkaidő kedvezmény. A szakszervezetek valószínűsítették, hogy ez csak adminisztratív probléma lehetett. A választ meg is kapták a kormány oldaltól: „igen”. 

A tárgyalás hangulatában Nagy Erzsébet szerint volt némi változás, mert míg a dajkák, kisegítők bérminimuma ügyében Maruzsa Zoltán kijelentette, nem állt szándékukban, hogy bárkinek is alacsonyabb bért állapítsanak meg, addig a főosztályvezető, Madarász Hedvig azt mondta, ő nagyon is helyesnek tartja, hogyha valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol nem szükséges általános iskolainál magasabb iskolai végzettség, az ne kapjon garantált bérminimumot. A légkörről a PDSZ ügyvivője elmondta, az nem barátságtalan, csak azt lehet érzékelni, hogy felhatalmazás nélküli emberekkel egyeztetnek.

Egyébként a szakszervezetek – ígéretükhöz híven – felvetették mindazokat a kérdéseket, amelyeket a státusztörvény kapcsán a Hírklikk péntek reggel megjelent cikkében is elmondtak. A válaszokra azonban jövő hét szerdáig várniuk kell, arra kaptak ígéretet, hogy addigra áttekintik azokat. 

A pénteki találkozó után – ami egyébként a státusztörvény végrehajtási rendeletéről szólt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár között – a minisztérium előtti szokásos szakszervezeti sajtótájékoztatón Nagy Erzsébet arról beszélt, a pénteki tárgyalás folyamán azt is látta, vannak olyan kérdések, amelyekből nem kívánnak visszalépni. Ezek egyike nagyon jelentős, a pedagógusbérek kialakításával kapcsolatos. 

A szakszervezetek azt kérték, hogy mindarra, ami mérhető – például, hogy ki mennyi időt töltött el a pályán, mennyi a szakmai gyakorlata, hány diplomája, milyen elismerései vannak, hány tantárgyat tanít – legyen pontos rendelkezés, ami némileg megköti a munkáltató kezét, amikor a tényleges béreket 410 ezer és 1 millió 65 ezer forint között kialakítja. A válasz az volt erre, hogy végrehajtási rendelet ezt nem szabályozhatja, erre ilyen felhatalmazás nincs. Nagy Erzsébet szerint ez megint alapot ad a szakszervezeteknek arra, hogy továbblépjenek az Alkotmánybíróság felé, miután ezáltal a státusztörvény uniós irányelvet sért, és azt végrehajtási rendelet sem korrigálja. Ha pedig a taláros testület nem fogja megsemmisíteni a státusztörvényt, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. 

A tárgyaláson az alkalmazhatósághoz kötelező eskütételről kiderült, az a pedagógusképzést 2023/2024-es tanévben befejezőknek lesz először kötelező. Ehhez Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke annyit tett hozzá, szerintük egy ilyen passzusnak nem a végrehajtási rendeletben, hanem a törvényben lenne a helye, hiszen – tette fel a kérdést –, ha valaki önhibáján kívül nem tud részt venni a diplomaosztóján, nem teszi le ezt az esküt, akkor nem taníthat? Az eskü szövegét egyébként a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar fogja összeállítani. A szakszervezetek szerint viszont továbbra is meg kellene hagyni azt a szabadságot, hogy amennyiben a felsőoktatási intézmények a diplomájukhoz esküt szeretnének, azt a saját SZMSZ-ükben szabályozzák, és ne legyen foglalkoztathatósági kötelezettség.  

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról is beszélt, kifogásolták, hogy a rendelet szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, illetve az iskola- és óvodapszichológusok száma semmiben nem változik, holott így is túl kevés a szakember, de erre azt a választ kapták, hogy ez az előző rendeletekben is így volt. A szakszervezetek felvetették, hogy elviekben azért hoztak új törvényt, és végrehajtási rendeletet, hogy ezen változtatni tudjanak. „Ha erre nem hajlandóak, és a gyermekek mindenek felett álló érdeke továbbra is csak papíron létezik, akkor azt a gyakorlatba nehezen lehet átvinni”. 

A sztrájkbizottsági tárgyalás augusztus 16-i folytatása kapcsán elhangzott, hogy a régi sztrájkkövetelések még mindig élnek, hiszen belőlük a kormány a státusztörvény kapcsán mindössze egyet teljesített részben: miszerint a nevelést-oktatást segítők mindössze 35 órában oszthatók be közvetlenül gyermekekkel való foglalkozásra. A többi sztrájkkövetelésre azonban egyáltalán nem ad választ ez a törvény. A szakszervezetek legfontosabb sarkalatos követelése pedig az azonnali, jelentős béremelés. Az érdekképviseletek többször engedtek ebben az ügyben, de a kormány egy tapodtat nem mozdult. Így most ott tartanak, hogy azonnali 45 százalékos béremelést kérnek.