Egyre nagyobb az igény a magyar boltokban ezekre az élelmiszerekre
Egyre nagyobb az igény és a kereslet a mentes termékekre, napjainkban ugyanis az emberek körülbelül 10 százalékának van szüksége arra, hogy gluténmentesen étkezzen. Nagyságrendileg 30 százalékuk küzd valamilyen tejérzékenységgel és valószínűleg még többen cukorbetegséggel. Az iparágban dolgozóknak fel kell készülniük az egyre növekvő igények kielégítésére. A napokban bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt szakmai tevékenysége, megalakult a „Mentes” munkacsoport.
A mentes termékek előállítása esetében sokkal szigorúbbak az előírások, mint hagyományos társaiknál. Gluténmentes termékek esetén legalább termékcsoportonként, de adott esetben akár termékenként is kell vizsgálatokat végezni, a gluténmentesség garantálása érdekében. A kenyérkészítéshez a búzaliszt helyett például a kukorica, a rizs, a tökmag, a szezámmag, a napraforgó, a sárgaborsó, a szója, a tápióka és a szentjánoskenyérmag stb., illetve különböző növényi lisztek, rostok használhatóak fel. A termékek gyártása és csomagolása közben is fokozottan kell figyelni, hogy elkerüljék a keresztszennyeződést – fejtette ki az Agrárszektornak Szabolcs Péter, a munkacsoport elnöke.
Az egyre növekvő kereslet, illetve a mentes termékek megfelelő szakmai mentorálása érdekében jött létre a NAK mentes termékekkel foglalkozó munkacsoportja. A főbb feladataik között szerepel, hogy a különböző szereplőknek, például gyártóknak, kereskedőknek, kutatóknak, vagy éppen szakértőknek közös pontot teremtsen. Ezáltal könnyebben tudnak egymással kapcsolatot teremteni és tapasztalatokat megosztani, illetve akár közösen is részt tudnak venni mentes termékekkel kapcsolatos kutatásokban, fejlesztésekben. A mentes munkacsoport emellett segítséget nyújt az ágazat szabályozási környezetének kialakításában és fenntartásában, valamint a mentes termékek tanúsításában és biztosításában.
Fontos, hogy a termelésbe, a gyártásba, az értékesítésbe, a különböző szabályozási rendszerekbe, illetve az oktatásba szakértőket vonjanak be – közölte a munkacsoport vezetője. Hozzátette, az oktatás területén pedig elengedhetetlen a mentes termékeket előállító szakemberek – például szakácsok és pékek – képzése, hiszen például a gluténmentes péktermékek készítése jelentősen eltér a hagyományostól. A glutén nagy szerepet játszik, ez segít megtartani az élelmiszerek formáját és rugalmasságát, tehát a gluténmentes termékeket ezért szükséges máshogy kezelni – hangsúlyozta.
Az alosztály lehetővé teszi a szakmai együttműködést és tudásmegosztást az iparágban tevékenykedő cégek között. Segítséget nyújthat a mentes termékek előállítására vonatkozó legfrissebb tudományos, kutatási eredmények és technológiai fejlesztések megosztásában. Ezáltal javíthatja a termékek minőségét és diverzitását, valamint növelheti azok elérhetőségét a fogyasztók számára. Az alosztály létrehozása lehetőséget teremt az élelmiszeriparban dolgozó szakemberek számára, hogy szakmai kapcsolatokat építsenek és közösen dolgozzanak a mentes termékek előállítása legjobb gyakorlatainak kialakításán.
Megfigyelhető, hogy a mentes termékek hullámokban vannak jelen a boltok polcain, természetesen kivételt képeznek ez alól a kimondottan ezzel a termékkörrel foglalkozó üzletek. Nagyon nehéz adatokhoz is hozzájutni, mert nincsenek elkülönítve olyan számozással a gyártások vagy a cégek, ami alapján egyértelműen le lehetne szűrni, hogy ott mentes gyártás folyik – mondta Szabolcs Péter.
A gluténmentes termékek ára általában a megszokott, hagyományos termékek árai felett vannak. Ahogy a munkacsoport vezetője lapunknak kifejtette, ezen termékek esetében az alapanyagok tekintetében a egy kilogramm gluténmentes liszt tízszer annyiba kerül ma, mint egy kilogramm BL 55-ös hagyományos finomliszt. Szerinte, ha így nézzük, már nem is annyira mondhatóak drágának, főleg, hogy általában ezek mind kézműves pékségben készülnek.
