Egyre öregebbek az orvosok Magyarországon

Ahhoz, hogy valakiből szakorvos válhasson, az egyetemet is beleszámítva, általában tíz év szükséges, így az utánpótlás biztosítása kulcsfontosságú kérdés kell, hogy legyen azokban az országokban, ahol van állami egészségügyi ellátás. 

A G7 cikke szerint, azonban ezen a téren szinte egész Európa rosszul áll. A legégetőbb helyzetben kétségtelenül az olaszok vannak, ahol az orvosok 55,2 százaléka már 55 év feletti, hazánk a középmezőnyben, de az OECD-átlaghoz képest rosszabb helyen szerepel.

Az OECD adatai szerint itthon az orvosok 41,7 százaléka 55 éven felüli, a KSH szerint pedig a teljes orvostársadalom közel 20 százaléka már nyugdíjas. Különösen lesújtó a helyzet a háziorvosok körében, a Magyar Orvosi Kamara szerint tavaly csupán öt olyan háziorvosi praxis működött, ahol a praktizáló orvos 30 év alatti fiatal. 

Viszont sok orvos dolgozik tovább a nyugdíjkorhatár elérése ellenére is, tehát nem feltétlenül az a gond, hogy betöltik a 65-ik életévüket, hanem az, hogy az arányok nagyon eltolódtak az idősebbek felé, akik egy ponton nem fognak tovább dolgozni, utánpótlás híján, pedig az ellátás további nehézségekbe ütközik majd. 

Az orvostársadalommal párhuzamosan a teljes társadalom is öregszik, egyre nagyobb igény lenne az egészségügyben dolgozó szakemberekre, hiszen a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esély a megbetegedésre. Magyarországon emiatt különösen rosszak a kilátások: nem csak az orvos kevés, általánosságban nézve, a lakosság egészségi állapota is rendkívül rossz. A kórházi várólisták bizonyos beavatkozásra (melyek jelentős része az életkorhoz vagy éppen az életmódhoz kapcsolódik) már akár években mérhetők. Egyre több kórházi osztályt zárnak be a személyi feltételek hiánya miatt, vannak olyan kórházak, ahol már boncolni sem tudják a holttesteket. 

Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint Magyarországon több mint 700 háziorvosi praxis betöltetlen.