Építünk vagy leépítünk: ez itt a kérdés!
Január 12-én ismertük meg a GDP 23-25 százalékát képviselő ipar 2025. évi (I.- XI. havi) lesújtó teljesítményét. Szembesültünk azzal a szomorú ténnyel, hogy három éve haldoklik az ágazat, a hangzatos kormányzati kijelentések dacára nincs elmozdulás, az ipar – 2023. és 2024. után is – a gödör alján kuporog, és képtelen kimászni a mélyből. Két nappal később (január 14-én) az – önálló ágazatként nyilvántartott – építőipar KSH számait ismerhettük meg.
A GDP 13-15 százalékát kitevő építőipar több szempontból is kiemelt jelentőségű ágazat. Részaránya magas a bruttó hazai termék vonatkozásában, a foglalkoztatásban fontos szerepet tölt be és nem utolsó sorban jól tükrözi a gazdaság fejlettséget. Az utak, vasutak, hidak, kórházak, oktatási intézmények stb. állagmegőrzése és újak építése minden társadalomban kiemelt cél, nem beszélve a lakásállomány (mennyiség, minőség) meghatározó szerepéről. Az sem mellékes, hogy más ágazatokra is hatással van az építőipar teljesítménye, gondoljunk csak a szállításra és az építőanyag-kereskedelemre. A visszafogott – esetleg csökkenő volumenű – építőipari teljesítmény természetszerűleg hatással van a nemzetgazdaság egészére is.
2023-ban az építőipar termelése 5,0 százalékkal kisebb volt a 2022. évinél, és sajnos a 2024. sem alakult kedvezően, hiszen – ha nem is nagy mértékben (mínusz 0,4 százalék) – ismét volumencsökkenést regisztrálhattunk. A két év együttes teljesítménye tehát elkeserítő.
- 2025 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest (2024. I. negyedév) az építőipari termelés volumene 5,7 százalékkal csökkent.
- 2025 I. félévében az előző év azonos időszakához képest (2024. I. félév) az építőipari termelés volumene nem változott.
- 2025 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest a (2024. I. – IX. hónap) az építőipari termelés volumene 1,7 százalékkal bővült.
- 2025 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest (2024. I-X. hónap) az építőipari termelés volumene 2,5 százalékkal bővült.
- 2025 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest (2024. I.-XI. hónap) az építőipari termelés volumene 1,6 százalékkal bővült.
Mondhatná a kedves olvasó, hogy nem kell izgulni, hiszen az 1,7 százalék, a 2,5 százalék és a 1,6 százalék pozitív előjelű. Csakhogy vannak más KSH-mérőszámok is: 2025 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 5,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (2024. november). A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 2025. novemberében az építőipar termelése 7,3 százalékkal kisebb volt a 2025. októberinél. Ez azt mutatja, hogy még a gyenge tavalyi novembert is sikerült alulmúlni, nem beszélve arról, hogy a 2025. november/2025. október drámai visszaesést (mínusz 7,3 százalék) jelez. Tavaly ez a mutató – tehát a 2024. november/2024. október – „csak” 2,0 százalékkal maradt el az októberitől, azaz idén jóval nagyobb a november/október havi teljesítménycsökkenés, mint az elmúlt évben. Ez mindenképpen elgondolkodtató, és kérdés, hogy az előttünk álló esztendőben milyen irányba mozdul el az ágazat. Befejezésül az mfor.hu gazdasági hírportál címszavait veszem át:
- „Csúnyán búcsúzik Lázár János. Novemberben sem lábalt ki a gödörből a miniszteri teendőit a választásokig felfüggesztő politikus által eddig irányított építőipar.”
- „Újabb szeg a GDP koporsójába – elemzői verdikt a lehangoló építőipari adatról.”
No comment.
