Egyre több helyre épülnek be kínai eszközök Magyarországon

Magyarországon kritikus infrastruktúrának számít az energiaszolgáltatás, a közlekedés, az ivóvízellátás, az egészségügyi, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra. A kritikus infrastruktúra működésében bekövetkező zavarok nemcsak komoly gazdasági károkat okozhatnak, de akár emberi életeket is veszélyeztethetnek. Ráadásul e rendszerek működtetésében egyre inkább nélkülözhetetlenek a kommunikációs és számítógépes hálózatok, tehát a kritikus digitális infrastruktúra biztonsága is kiemelten fontos. Ezért vizsgálta egy nemrégiben publikált kutatás Kína szerepét Magyarország kritikus infrastruktúrájában – írja a Szabad Európa.

A szerzők is elismerik, hogy csak korlátozottan tudták vizsgálni a kitettség mértékét. Az egészségügyben például az adatok jelentős része érzékenynek számít, így ott nem is mérhető, a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos szerződéseket pedig – Kína kérésére – a magyar kormány tíz évre titkosította. Az elemzésnél ezért elsősorban nyilvánosan elérhető információkra és szakértői interjúkra támaszkodtak.

Noha a magyar kormány megbízik a kínai beszállítókban (az egyre fontosabbá váló 5G-hálózatot például a sok országból kitiltott Huawei építi ki), a közbeszerzésekről és a vállalati bevásárlásokról döntő szereplők azért igyekeznek kerülni a kínai hátterű eszközöket. Ám Kína bizonyos területeken megkerülhetetlen, és a biztonsági hiányosságokat hekkerek is kihasználhatják, például ahogy az oroszok tették Ukrajna ellen.

A könnyen feltörhető eszközök komoly kockázatot jelentenek. Az energiaszektor függőségét alacsonyra értékelték, de már vannak olyan hálózati eszközök, ahol nehézkes megkerülni a kínai beszállítókat. A jelentés egyik készítője, Tóth András ugyanakkor egy másik kockázatra is felhívta a figyelmet, amely potenciálisan a teljes magyar energiahálózatra komoly hatással lehet. Nagyon elterjedtek ugyanis Magyarországon a Huawei által gyártott lakossági napelemek, inverterek, egyre többen használják. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ezek az eszközök nem elég biztonságosak. „A hasonló eszközöknél is sok nulladik napi sérülékenységre derült fény az utóbbi időben. Az egész energiahálózatban komoly problémát okozhat, ha valaki megszerzi az irányítást az eszközök felett, és mondjuk egy perc alatt többször fel-le kapcsolja. Az inverterek ugyanis rá vannak kötve az elektromos hálózatra, ami így rövid időn belül kap hirtelen nagy terhelést, aztán ez megszűnik, aztán megint érkezik a terhelés, és így tovább. Ez pedig akár az egész magyar elektromos hálózatot veszélyeztetheti” – magyarázta Tóth a Szabad Európának.

A közlekedési infrastruktúra területén két komoly, a nyilvánosságban kisebb figyelmet kapó, nagyobb projekt is megvalósult Magyarországon, amely kínai technológiától, illetve tőkétől függ. Az egyik a magyar–szlovák–ukrán hármas határ melletti Fényeslitkén idén elkészült East-West Gate terminál. Fényeslitke nemcsak a hármas határ és az EU külső, így vámhatára miatt van fontos helyen logisztikai szempontból, hanem azért is, mert itt ér véget az Európa nyugati felén használt keskeny nyomtávú vasút, és kezdődik a volt szovjet térségben használatos széles nyomtáv. Az átmenő vasúti forgalomnak itt tehát meg kell állnia, és a vagonokat át kell pakolni. Ez egy harmincmilliárd forint értékű beruházás, az egyik legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítmény Európában, és magánberuházásban épül. A fő tulajdonos az orosz–magyar kettős állampolgár Rahimkulov Ruszlan, az egyik leggazdagabb magyar.

Az East-West Gate terminálon a daruk egy teljesen automatizált rendszerben, távolról vezérelve is képesek elvégezni a munkát, részben az ott kiépített ipari 5G-magánhálózat segítségével. Ezt a hálózatot a Huawei és a Vodafone építette ki. 

Tavaly adták át a ferihegyi reptéren a Zhengzhou Exkluzív Tengerentúli Terminál nevű raktárcsarnokot, amely a Kínából érkező légi szállítmányok logisztikai központja. A Budapest Airport partnere a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője). Itt ráadásul további logisztikai központok létesítése is tervben van.

Tóth András szerint a fő kockázat az, hogy a fényeslitkei és a ferihegyi logisztikai központ is olyan kínai eszközöket alkalmaz, amelyekről nem tudjuk, milyen kiberbiztonsági kockázatot rejtenek, ki fér hozzá az ott összegyűlt adatokhoz.

A digitális infrastruktúra esetében magas szintű kínai függőség áll fenn a kutatás szerint. A kínai eszközök és szolgáltatók ugyan nincsenek kizárva a kormányzati infrastruktúrát működtető NISZ közbeszerzéseiből, de a cégnél saját hatáskörben igyekeznek kerülni a kínai hátterű termékek beszerzését. Hasonlóan nyilatkoztak egyébként a magánszférában dolgozó szakértők is. Ahol azonban megkerülhetetlenek a kínai beszállítók, azok a jelenleg is működő LTE- és épülő 5G-hálózatok. Itt kifejezetten magas a Kínától való függés, ugyanis a Huawei is részt vesz a rendszer kiépítésében.

Néhány évvel ezelőtt előbb az Egyesült Államok, majd az Európai Unió is biztonsági kockázatként értékelte a kínai eszközök beszerzését (elsősorban a hálózatok, különösen az 5G kiépítésénél). Magyarország azonban nem tartja kockázatosnak a kínai cégeket, ráadásul az elmúlt években nyolc kínai nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást, köztük a többször is kémkedéssel vádolt Huaweijel. 

A tanulmányt a Central and Eastern European Center for Asian Studies jelentette meg, a szerző Lendvai Tünde és Tóth András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.