Szégyenletes módon számolt be a közmédia Ferenc pápa temetéséről
„A pápa koporsóját szállító menetet félórás útja során hívők százezrei köszöntötték tapssal, integetve... A bazilika előtti lépcsősoron olyan hajléktalanok, szegények, engedéllyel néhány órára elengedett elítéltek fogadták a koporsót, egy-egy szál fehér rózsával kezükben, akikkel Ferenc pápa az utóbbi tizenkét évben közeli kapcsolatba került.” Sok más mellett ezt írta az MTI és a nemzeti távirati iroda nyomán a magyar sajtó döntő többsége Ferenc pápa temetésének utolsó aktusáról. Ám a tudósításokból két szó kimaradt.
A Vatikán híroldalának olasz kiadásában a fentiekkel kapcsolatban ugyanis a következőket olvashattuk: „A Santa Maria Maggiore lépcsőjén szegények, hajléktalanok, fogvatartottak, transzneműek, migránsok búcsúznak, de mindenekelőtt köszönetet mondanak a pápának, aki sokuk számára olyan volt, mintha az apjuk lenne... Számukra ezúttal kiváltság lesz, hogy ők lehetnek az utolsók. Az utolsók, akik Ferencet köszönthetik a koporsó eltemetése előtt.”
Az MTI híradásaiból és ennek folytán a magyar sajtó nagyobb felének beszámolóiból kimaradtak a transzneműek és a migránsok, a vatikáni híroldalon megjelent szöveget legjobb tudomásunk szerint csak a 444 és most a Hírklikk idézte.
S bár Ferenc pápa valóban nem értett egyet a „gender ideológiával”, ez nem akadályozta meg abban, hogy több alkalommal is találkozzon transzneműekkel. Még Orbán Viktor is elismerte, hogy a migráció kérdésében nem egyezett a véleményük a most barátjának nevezett Ferenc pápával. Újabbkori szokásaival ellentétben, itt finoman és visszafogottan fogalmazott a miniszterelnök, hiszen aki figyelemmel kísérte az utóbbi évek történéseit, emlékezhet arra, hogy a magyar kormány, élén Orbánnal, hogyan igyekezett összemosni a menekülteket a terroristákkal és kifejezetten uszította, hergelte a magyarokat a menekültek ellen.
Nem ez az első eset, hogy a közmédia valamelyik zászlóshajója ilyen szégyenletesen teljesít. 2016-ban, a riói olimpián először versenyezhettek közös csapatban a menekültek – a szíriai, kongói, etióp és dél-szudáni sportolók a megnyitón a sor végén, közvetlenül a házigazda brazilok előtt érkeztek a stadionba. A magyar köztelevízió – nehéz jobb kifejezést találni a gazemberségre - beletörölte a lábát az olimpia eszméjébe, az akkori gyalázat ugyanis még a közmédiától „megszokott” hírhamisításoknál is szégyenletesebb volt.
A versenyeken ugyanis a 100 méteres pillangóúszás egyik előfutamát a 18 éves Yusra Mardini nyerte. Nem szír színekben, ami normális üzemmenetben természetes lett volna, hanem a menekült válogatott tagjaként. Yusra Mardini ugyanis menekült volt, aki társaival együtt, úszva menekült a tengeren. Az úszást közvetítő Knézy Jenő – felsőbb utasításra, vagy megfelelési kényszerből – meg sem említette a nevét. Sem a versenyzők felsorolásakor, sem pedig az eredmények ismertetésekor. Mintha ez az akkor 18 éves szíriai lány nem is létezett volna. Knézy riporter azt sem közölte a köztévé nézőivel, hogy a lány a menekült válogatott tagjaként indulhatott az olimpián.
Szerencsére, mi magyarok nem mind vagyunk ilyenek. 2019-ben a dél-koreai Joszuban rendezett világbajnokságon Rasovszky Kristóf nyílt vízi úszásban megszerezte Magyarország első világbajnoki aranyérmét. Bravúros teljesítmény, elismerés érte, mert az mindig jó, ha egy honfitársunk révén a jó oldalunkat is megmutatjuk a világnak. Ám ez csupán a történet egyik fele, s a folytatást csak azok ismerhetik, akik nem kizárólag a közmédia, vagy a Fideszhez lojális médiabirodalom híreiből tájékozódnak. Ők ugyanis nem tartották fontosnak hírül adni, hogy a magyar fiatalember a verseny utolsó helyezettjének, egy Mohamed Ibrahim nevű szudáni fiúnak a nyakába akasztotta az aranyérmét.
Mohamed Ibrahim a saját pénzén utazott a verseny színhelyére. Legtöbb ellenfelétől eltérően, nem voltak tehetős szponzorai. Hajnali háromkor érkezett meg a verseny színhelyére. Nem sokkal később már úszni kellett. Feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy a szudáni fiú a hatvanegyedik, utolsó helyet szerezte meg.
A történet itt kezdett érdekes lenni. Brazil újságírók megkeresték Rasovszky Kristófot, és megkérték, mondjon néhány szót a fáradt, láthatóan elcsigázott szudáni ellenfélnek. A magyar világbajnok odament Mohamed Ibrahimhoz, a nyakába akasztotta az aranyérmet, majd azt mondta neki: – Emlékszel, az eligazításon azt mondták nekünk, hogy aki itt elindul, mindenki bajnok. Te is bajnok vagy.
Vannak helyek, ahol az ilyen magatartás természetes. Magyarország egy ideje nem ilyen hely, talán ezért sem tudott az MTI mit kezdeni a helyzettel. Előbb a menekültválogatott, majd egy nehéz sorsú szudáni sportoló indulását igyekezett agyonhallgatni. Innen egyenes út vezetett a mostani szégyenhez, amikor eltitkolták a magyar olvasók és nézők elől, hogy temetés utolsó aktusaként menekültek és transzneműek is elbúcsúzhattak a katolikus egyház néhai vezetőjétől.
