Mi lesz a Műegyetemmel?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) jelenéről és jövőréről kérdezte Hiller István a kultúráért és innovációért felelős minisztert az Országgyűlésben hétfőn.
Az MSZP országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az intézmény rektora szerint a BME új működési modelljét nem szabad összekeverni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) modelljével. Azt kérdezte: a BME Fenntartó Zrt. létrejöttével mely jogokat adott át az állam, beszáll-e a Mol vagy más magyar vállalat az újfajta működtetési modellbe?
Hankó Balázs miniszter azt mondta: a fenntartói jog értékesítésére meghatározó magyar vállalati szereplők bevonásával kerülhet sor, amely közül az egyik a Mol lehet. A tárgyalások folynak, de már az is jelzi, hogy az új modell előrelépést jelent, hogy idén januárban 30-60 százalékos béremelést kaptak a BME oktatói és kutatói – tette hozzá.
Megerősítette: a BME modellje valóban nem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványi modell. Megjegyezte: vannak olyanok Magyarországon, akik azt akarják Brüsszelben elmondani, hogy ez egy KEKVA-modell, de ahogy fogalmazott, innen is üzenik, hogy a műegyetemi egy olyan magánalapítványi forma, amelyben a gazdasági társaság tulajdonolja a fenntartói jogokat az egyetemi autonómia megtartásával és egy olyan hosszú távú finanszírozási szerződéssel, amelynél a teljesítmény számít.
Hiller István úgy reagált: ha a miniszter a BME modelljét helyesnek tartja, a BME pedig elhatárolódik a KEKVA-modelltől, akkor érdemes lépni, hiszen a KEKVA-modellben működő egyetemek ki vannak zárva az európai oktatási rendszerből.
Brüsszel jogszerűtlenül és igaztalanul zárja ki a magyar diákokat, a jogszerűtlenségnek és az igaztalanságnak ne adjunk már helyt! – válaszolt Hankó Balázs, aki szerint a magyar egyetemek igenis benne vannak a nemzetközi körforgásban. Már az első félévben 3042 hallgató tanult a világ vezető egyetemein, mert a Pannónia Program jobban teljesít, mint az Erasmus – mondta.
