Egyre több önkormányzat tiltakozik a döcögő új orvosi ügyeleti rendszer ellen
Ebbe felelős vezető nem nyugodhat bele, mi sem ezt tesszük – jelentette ki egy minapi közleményben Budaörs polgármestere, reagálva arra, hogy a kormány döntése alapján Pest megyében február 1-jén megszűnt a 24 órás helyi orvosi ügyeleti ellátás. Wittinghoff Tamás felvázolt egy megoldási tervet, ami talán máshol is megvalósulhat a megyében, ám ez – sajnos – nagyrészt pénzkérdés. Ide jutottunk. Az általános megoldás természetesen az lenne, ha a kormány módosítana az immár nyilvánvalóan elhibázott és sokak által bírált új rendszeren.
A változás azzal járt, hogy az 1,3 milliós népességű megyében – az ország második legnagyobb területű megyéjében – a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb helyen maradt meg az orvosi ügyeleti ellátás: az 52 ügyeleti pontból mindössze 18-ban. Ezek az Országos Mentőszolgálat alá kerültek. Az új rendszer az eddigi hetek megyei tapasztalatai szerint – finoman fogalmazva is – döcögve működik, már ha egyáltalán működik. A központi ügyeletet sokszor nehézkes elérni, gyakran lehetetlen, erről a kormánytól független média több riportban beszámolt. Nem meglepő, hogy sok önkormányzat tiltakozik az új rendszer ellen, hiszen a Pest megyei települések eddig képesek voltak helyben ellátni a lakosokat. Több településen tiltakozó aláírásokat gyűjtenek a felháborodott polgárok.
Ezúttal nézzük most közelebbről Budaörs és Törökbálint példáját. A két város hosszú évek óta működtetett közösen egy rendkívül hatékony sürgősségi ügyeleti rendszert, amely kiemelt fontosságú volt mind a gyermek-, mind a felnőttorvosi ellátás terén. Ez a 24 órás ügyelet január végéig lehetővé tette a két város lakosainak, hogy baj esetén gyors és szakszerű orvosi ellátásban részesüljenek. A kormány új szabályozása azonban megakadályozza, hogy a magas színvonalú 24 órás orvosi ügyeleti rendszert tovább működtesse a két önkormányzat, noha a szükséges források rendelkezésre állnak.
Budaörs ezért levélben kérte február elején az állami illetékeseket, jelöljék meg, milyen jogszabály alapján működtethető esetleg magánalapon tovább az ügyelet. Hiszen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre egy tájékoztatón homályos utalást tett. Ám a város az érintett hivatalos szervektől – ideértve az illetékes államtitkárt is – nemleges választ kapott arra, hogy állampolgárai ellátásának biztonsága érdekében folytathatja-e Törökbálinttal közösen az eddigi gyakorlatot. Azaz, maga a két város elláthatja-e a felnőtt- és gyermekorvosi ügyeleti szolgáltatást, miként tette sok éven át.
Wittinghoff Tamás polgármester tájékoztatása szerint mostanra olyan megoldást dolgoztak ki, amely, bár nem orvosi ügyelet, mégis még a korábbinál is jobb szolgáltatást biztosíthatna, s tehermentesítené a háziorvosokat a napközbeni többlet tehertől. Így az alapfeladatukat továbbra is elláthatnák.
Az új ellátás a tervek szerint három lábon fog állni. Napközben, rendelési időben, 12 órán keresztül (reggel héttől, este hétig) a szakorvosok az egészségügyi központban soron kívül fogadják a sürgős eseteket. A házhoz menő sürgősségi autó 24 órában biztosított lesz, és ha kell, helyi mentőautó is. Ez a második láb, amely az Országos Mentőszolgálattal meglévő szerződés alapján működhet.
Végül azt tervezi a város, hogy a nap 24 órájában lesz egy telefonszám, ahol orvosok fogadják a hívást, és ha szükséges, tanáccsal, ha kell, a másik két ellátási formához utalva segítenek a gyors ellátásban. Ez a három elem egymással is együttműködve, magas ellátási biztonságot eredményezhet Budaörsön, és amennyiben Törökbálint csatlakozik ehhez, akkor az ottani lakosoknak is. Természetesen indokolt esetben a mentőt kell hívni.
Persze mindez sok pénzbe kerül, százmilliókról van szó.
Ezt kell kigazdálkodni olyan viszonyok között, amikor az állam évente 4,6 milliárd forintot von el törvénytelenül Budaörstől, szolidaritási hozzájárulásnak nevezve ezt a sarcot.
Azok a Pest megyei települések, ahol nincs elegendő forrás, nem tudnak ilyen módon segítséget nyújtani lakosaiknak, több más megyéhez hasonlóan. Ami azért is megdöbbentő, mert a tehetősebb településektől elvont „szolidaritási hozzájárulás” összege nagyságrenddel nagyobb, mint az elmaradott települések számára biztosított kiegészítő támogatások összege, azaz az állam nem arra fordítja az elvont pénzt, mint amit a saját törvénye előír.
Visszatérve azonban Pest megye egészére, a felnőttorvosi rendszer átszervezésénél talán még tragikusabb a gyermekorvosi ügyelet megváltozott helyzete. Mindössze három helyen működik tovább ügyelet a nagy kiterjedésű megyében: Vácott, Érden és Cegléden. Ez azt jelenti, hogy a más településeken lakóknak közösségi közlekedéssel akár órákat is kell utazniuk ahhoz, hogy szakorvos láthassa, elláthassa a beteg gyereket. Hiszen nincs mindenkinek saját gépkocsija. Aki már vitte beteg, lázas gyermekét ügyeletre, pontosan tudja, hogy ez milyen óriási kockázattal jár. Akár súlyos következménye is lehet ennek a – mondjuk ki: embertelen - rendszernek.
Akár a felnőtt-, akár a gyermekorvosi ügyeletről van szó, a kormány által áterőszakolt új rendszer felülvizsgálata, Pest megye sajátosságához igazítása minden helyi polgár elemi érdeke. Ez egyszerűen nem maradhat így!
Laczik Zoltán
