Egyre több szál vezet Orbán Viktorhoz az aranykonvoj ügyében
Egy volt főügyész állítása szerint a nyomozás egy korábbi szakaszában már látható volt, hogy Orbán Viktor adta ki az utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására. A Vanília Puccs vendégei arról vitáztak, mennyivel viszi ez közelebb az ügyet a volt miniszterelnök felelősségének bizonyításához, és arról is, hogy Hajdu János vagy más érintett vállalhatja-e a felelősséget a döntésért.
Egyre több állítás köti Orbánhoz az ügyet
A KlikkTV Vanília Puccs című műsorában Lampé Ágnes Szakonyi Péterrel, Veres Gáborral és Juhász Bence politológussal beszélte át az aranykonvoj ügyének újabb fejleményeit. A vita kiindulópontja egy korábbi főügyészi állítás volt, amely szerint a nyomozás akkori állása alapján látható volt, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat.
Szakonyi Péter szerint ez azért jelentős, mert ez már nem pusztán politikai következtetés vagy közvélekedés, hanem egy olyan kijelentés, amelyet az ügyben érintett, megfelelő információkkal rendelkező személy tett. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogilag komoly kérdéseket vet fel, rendelkezett-e Orbán Viktor olyan hatáskörrel, amely alapján közvetlenül ilyen utasítást adhatott volna. A beszélgetésben elhangzott: ha a titkosszolgálati szervek más miniszter irányítása alatt álltak, az tovább bonyolíthatja annak megítélését, hogy egy esetleges miniszterelnöki utasítást kötelesek voltak-e végrehajtani.
Veres Gábor szerint ugyanakkor az ügyben szereplő körülmények összessége egyre inkább az Orbán-szál irányába mutat. Felidézte, hogy Laczó Adrienn korábban arról beszélt: az aranykonvoj ügye Orbán Viktor szempontjából az iratok alapján már bizonyított lehet. A műsorban az is elhangzott, hogy Horváth Lóránt újabb nyomozati iratokra hivatkozott, amelyek szerint Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetője olyan választás előtti bizottsági üléseken vett részt, ahol Hajdu János állítólag Orbán Viktor utasításáról beszélt.
A bizonyítékoknál dőlhet el minden
A vendégek szerint azonban az egyes nyilatkozatok önmagukban még nem feltétlenül elegendők egy büntetőeljárásban. Juhász Bence arra mutatott rá, hogy egy bíróság számára nem az a kérdés, mit gondolnak az emberek az ügyről, hanem az, hogy milyen bizonyítékokkal lehet kétséget kizáróan igazolni egy bűncselekmény elkövetését.
A beszélgetésben különösen fontosnak nevezték Hajdu János szerepét. Szakonyi Péter úgy vélte, könnyen előfordulhat, hogy ő kerül nehéz helyzetbe, és végül neki kell viselnie a felelősség jelentős részét. Ugyanakkor azt is felvetette: nehéz elképzelni, hogy valaki hosszú időre börtönbe kerüljön egy magasabb szinten meghozott döntés miatt anélkül, hogy megpróbálná feltárni, honnan származott az utasítás.
A résztvevők szerint különösen erős bizonyítékot jelenthetne, ha több, egymástól független tanú ugyanazt állítaná. Veres Gábor hangsúlyozta, hogy a vádemelésnek és az esetleges bírósági eljárásnak rendkívül szilárd bizonyítékokra kell épülnie. Szerinte komoly hiba lenne úgy eljárást indítani vagy őrizetbe venni bárkit, hogy a bizonyítékok nem állnak össze teljes körűen, mert az tovább növelhetné a társadalmi feszültségeket.
Az ügyészség reakciója is kérdéseket vet fel
A beszélgetésben szóba került a legfőbb ügyészség közleménye is, amely szerint az ügyben félinformációkból felépített, megalapozatlan elméletek kerültek nyilvánosságra, és ezek az eljárás sikerét is veszélyeztethetik. A vendégek ezt más szemszögből értékelték, és azt vitatták, hogy a közlemény mennyiben tekinthető az intézmény saját álláspontjának védelmének.
Külön figyelmet kapott az a volt főügyész is, aki nyilvánosságra hozta a súlyos állításokat. A műsorban elhangzott: egy ilyen megszólalásnak komoly személyes és szakmai következményei lehetnek, hiszen az érintett ezzel saját korábbi intézményével is konfliktusba került. A vendégek szerint éppen ezért fontos, hogy legyenek olyan állami tisztviselők, akik belülről is hajlandók megszólalni, még akkor is, ha ezzel jelentős kockázatot vállalnak.
A beszélgetés végén az aranykonvoj ügyének egy másik következményét is érintették: a magyar és az ukrán társadalom közötti feszültséget. Juhász Bence szerint a politikai kampányok tovább mélyíthetik ezt az ellentétet, amelynek következményeit a kárpátaljai magyarok is megérezhetik. Példaként az ukrán válogatott magyarországi mérkőzését hozta fel, amikor a stadionban kifütyülték az ukrán himnuszt.
