Egyre többen állnak ki a sztrájkolni készülő pedagógusok mellett

Gosztonyi Gábor elmondta, nagyon sok olyan intézményből is kapnak visszajelzést, ahol egyik szakszervezet sem működik, s jelzik, hogy ők is részt vennének a munkabeszüntetésben. A sztrájkkészültség a városokban és a kisvárosokban mérhetően magas, míg a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű, kistérségi iskolákban, ahol a dolgozók megfélemlítettsége és a kiszolgáltatottsága jóval nagyobb, nem mernek lépni.

Ami az iskolatípusokat illeti, óvodákból, általános iskolákból, középiskolákból is folyamatosan kapnak visszajelzést. Az óvodákban vegyes a kép, van olyan, ahol száz százalékos a sztrájkhajlandóság, de van olyan is, ahol nem akarnak sztrájkolni. Ez önkormányzattól is függ. Már hallottak arról, hogy ott, ahol nagyon kormánypárti az önkormányzat, megfenyegették a kollégákat: ha sztrájkolni mernek, annak következményei lesznek. Viszont van olyan önkormányzat is, amely teljesen jogszerűen kezeli a sztrájkkezdeményezést.

Ez egyébként az általános iskolákra és a középiskolákra is jellemző. Ami meglepő, hogy különböző felekezetekhez tartozó iskolákból szintén kaptak jelzést, ők ugyancsak szeretnének sztrájkolni, mert az ő bérük is ugyanolyan nyomorúságos, mint az állami közoktatásban dolgozóké. Arról azonban nem tudnak, hogy az egyházi fenntartó hogyan fogadja a sztrájkhoz való csatlakozást. Mindenesetre nekik is elküldtek minden tájékoztatót, ami ahhoz kell, hogy jogszerűen sztrájkolhassanak.

Visszaszóltak a pedagógus szakszervezetek az EMMI-nek

Úgy tűnik tehát, hogy a pedagógusok között megvan a sztrájkhajlandóság. Ami gáncsot vethet a szakszervezetek sztrájkkezdeményezésnek, az a kormány időhúzása.

Gosztonyi Gábor elmondta, hogy a sztrájktörvény szerint tíz nap alatt meg kellene születnie a döntésnek a még elégséges szolgáltatásról, amelyet a sztrájkolóknak biztosítaniuk kell. Mivel a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága a még elégséges szolgáltatásról nem jutott megállapodásra a kormánnyal, bírósághoz fordultak, az eljárás jelenleg is zajlik. A bíróság a szakszervezetek beadványára kedden 36 órás határidővel reagálásra szólította fel a kormányt. Csakhogy a 36 óra onnan indul, amikor a másik fél, jelen esetben az EMMI az elektronikus levelet megnyitja. A kormány taktikája az, hogy többnyire megvárja: papíron, postán kapja meg a levelet. Vagyis a törvény jócskán hagy kiskapukat, amelyeket a kormány – nem lévén sztrájkpárti – rendszeresen ki is használ, és minden legális és féllegális eszközzel akadályozza a munkavállalókat abban, hogy éljenek alkotmányos alapjogukkal, a sztrájkjogukkal.

Így nem csoda, hogy az EMMI az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás helyett egy közleményt adott ki, ami Gosztonyi Gábor szerint minden jogállamban élő állampolgárnál kiverné a biztosítékot. Az EMMI közleményében egyebek közt az áll: „egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója”. Megfogalmazásuk szerint „közeledik a választás, a baloldal ismét kampányakciókra akarja felhasználni a pedagógusokat, és a pedagógus-szakszervezetek vezetői sajnálatos módon erre hajlandóak is a gyermekek, a szülők kárára. A három hónapja zajló sztrájktárgyalások előtt ’Gyurcsánynéval’ egyeztettek, és nem a megegyezés, hanem a politikai hangulatkeltés a céljuk.” Az EMMI szerint a január 31-ére meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, „a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába. A baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők ismét a megbetegedések és iskolai karanténok miatt eleve nehéz helyzetben lévő dolgozó szülőket hoznák nehéz helyzetbe".

Gosztonyi Gábor szerint a kormány részéről a sztrájktárgyalások sem voltak mentesek a „gyurcsányozástól”, amit egyébként a pedagógus szakszervezetek ki is kértek maguknak. Elmondták, jó lenne, ha inkább észérveket sorolna a kormány. Egyébként pedig éppen a kabinet az, amelyik politikait csinál egy szakmai kérdésből. Ezt ugyan már megszokták, de azt is kikérték maguknak, hogy egy több ezer milliárd forintból működtetett propagandagépezet ennyire silány szinten tudjon csak kommunikálni. A primitív „gyurcsányozásnak” a valósághoz semmi köze nincs.

Az EMMI közleményére a PDSZ és a PSZ közös közleményben is reagált. A szakszervezetek szerint a minisztérium kedden kiadott nyilatkozatában olyan „súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz”, azok alkalmasak arra, hogy félrevezessék, megfélemlítsék, elbizonytalanítsák a sztrájkolni akarókat és a sztrájk szervezésében együttműködő feleket, akadályozzák őket a sztrájkjog gyakorlásában, így kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.

Azt is írják válaszközleményükben, hogy a „minisztérium nem foglalhat állást a független magyar bíróság helyett abban a kérdésben, hogy a sztrájk törvényes vagy sem”. Ezért felszólítják a minisztériumot, hogy tartsa be Magyarország hatályos törvényeit, és tartózkodjon a munkavállalók alkotmányos jogainak megsértésétől! „A január 31-ei sztrájk tovább szerveződik, várjuk a bíróság végzését. Nem hagyjuk, hogy szétverjék az oktatást, nem hagyjuk, hogy gyermekeink jövőjét tegyék kockára! Felszólítjuk a kormányt, hogy sárdobálás helyett térjen vissza valós ajánlattal a tárgyalóasztalhoz!” – szól a sztrájkbizottság közleménye.

Gosztonyi Gábor hozzátette, nagyon nagyot hibázott az EMMI, amikor kijelentette: törvénytelen a sztrájk. Ilyet senki más nem mondhat ki, csak a bíróság. Az alelnök úgy véli, a hatalmi ágak keveréséről szól ez a megjegyzés, vagyis a kormány végrehajtó hatalomként az igazságszolgáltató hatalom szerepében „tetszeleg”.

Az EMMI-közlemény azon mondatára, miszerint „a baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők ismét a megbetegedések és iskolai karanténok miatt eleve nehéz helyzetben lévő dolgozó szülőket hoznák nehéz helyzetbe”, a PSZ alelnöke elmondta: „2020 márciusa óta, amióta itt van velünk a világjárvány, egyedül a kormány az, amelyik hihetetlen nehéz helyzetbe hozza a karantén miatt a szülőket. Hiszen voltak olyan uniós támogatások, amelyeket arra lehetett volna fordítani, hogy a munkából kényszerűen kiesett dolgozók (szülők) keresetét kiegészítsék, vagy teljes egészében pótolják. Ez lett volna a kormány feladata az elmúlt két évben, és erre van is uniós példa.”

Pilz Olivér: „én sztrájkolni fogok és kockás inget is veszek”

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, középiskolai tanár, azt mondja, bár ő nem szakszervezeti vezető, de azt látja, hogy a kollégák eléggé elégedetlenek, sokan fognak sztrájkolni. Merthogy azokhoz a dolgokhoz, amiket hat éve követeltek – a gyerekek, a tanárok túlterheltségének, a korszerűtlenségnek a csökkentése –, még hozzáadódott a pedagógusok bérproblémája is. Például egy kezdő pedagógusnak most olyan alacsony a fizetése, hogy azt a minimálbérre ki kell egészíteni. A jelenlegi bértábla kutyagumi, nem pedig életpálya-modell, aminek a kormány nevezni meri. Sokkal inkább éhbérért való dolgozás – teszi hozzá.

Pilz Olivér arra kérdésre, hogy „meghatódik-e” a kormány a két órás figyelmeztető sztrájktól, azt mondja: ez egy figyelmeztető sztrájk, de március 16-tól kilátásba helyeztek egy határozatlan idejűt is. Ez nyilván nem jó a választás előtt egy újrázni akaró hatalomnak. Szerinte a szakszervezetek nyilván felmérik a sztrájkhajlandóságot, ha nem lesz, akkor nem hirdetnek sztrájkot. De lesz munkabeszüntetés, ha van rá hajlandóságuk a pedagógusoknak. Megjegyzi: „én sztrájkolni fogok, és kockás inget is felveszek. Igaz, én nagyon sokszor vagyok kockás ingben, nem fog feltűnni senkinek.”

Az NPK a jogszerű munkabeszüntetés törvényi kereteit közzétette a honlapján

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke azt mondja, az ő gimnáziumában nem lesz sztrájk, őt senki nem kereste meg azzal, hogy szervezzen munkabeszüntetést. Ugyanakkor a „szomszédos” gimnáziumban a tanárok 40 százaléka sztrájkolni fog. Úgy látja. az intézményekben attól is függ, hányan sztrájkolnak, hogy volt-e valaki, aki a sztrájk mellé állt, s hogy milyen a hangulat. Úgy gondolja, a választásokig van három hónap, ebben az időszakban már komoly döntések biztos nem fognak születni. A kormány jelezte is, hogy – ha marad –, akkor 2023-ban fog az oktatással és az oktatók helyzetével foglalkozni. „Azt pedig majd meglátjuk, hogyha új kormány lesz, az mit fog tenni.” Szerinte most az erődemonstráció annyiban nem szerencsés, hogy az iskolákban ott a vírus, a megnövelt munka, mert azért hiányoznak pedagógusok. Még egy ilyen hangulati elemet behozni, és esetlegesen megosztani a pedagógusokat nem jó, de ezt nem az ő dolga eldönteni. A Nemzeti Pedagógus Karnak egyébként a sztrájkkal kapcsolatosan nincs hivatalos álláspontja, a jogszerű munkabeszüntetés jogi kereteit azonban a honlapjukon közzétették. Ők senkit nem akarnak befolyásolni egyéni döntésének meghozatalában. Hozzátette: a meghirdetett sztrájkcélok között sok támogatható van, de a következő két hónapban, vagyis a választásokig nem várható bennük eredményes döntés.

Szülői Hang: támogassuk szülőként a pedagógusok figyelmeztető sztrájkját!

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője nem tud számot mondani arról, hogy hány szülő támogatja a pedagógusok sztrájkját, de reméli, hogy minél többen. Azt mondja, a szülők közül már sokan látják az oktatásban fennálló problémákat, de van, aki még nem is foglalkozik vele. A Szülői Hang ezért indította el már korábban a Szószóló figyelemfelhívó akcióját, amelyben jól láthatóan, felszínre kerülnek azok a gondok, amelyeket a szülők és a pedagógusok is éreznek. Most a sztrájkkal kapcsolatban felhívást tettek közzé. Ebből idézünk:

„A pedagógusok január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkja nem csupán néhány százaléknyi további béremelésről szól. A magyar közoktatásban válsághelyzet állt elő: nincs elég pedagógus, sokan elhagyják a pályát vagy nyugdíjba mennek, újak pedig alig jönnek, így évről-évre romlik a helyzet. (…) Szülőként elvárjuk, hogy gyerekeinknek minőségi közoktatásban legyen részük, de ettől ma nagyon messze vagyunk. A mindennapok megpróbáltatásai közepette, fontos észben tartanunk, hogy szülőként és pedagógusként egymásra vagyunk utalva, céljaink közösek. Lehet, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek az iskolák és óvodák működésével, de ne feledjük, hogy a helyi szinten tapasztalható problémák és hiányosságok mögött rendszerszintű a probléma: a pedagógusok gyalázatosan alacsony bérezése és a pedagógusok szakmai önállóságát korlátozó elhibázott kormányzati oktatáspolitika. Ha jót akarunk a gyerekeinknek, akkor szülőként is fontos kiállnunk a pedagógusok méltó anyagi és szakmai megbecsülése mellett! Támogassuk szülőként a pedagógusok január 31-ei kétórás figyelmeztető sztrájkját!”

A sztrájkolni készülő pedagógusok mellett kiállt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Civil Fórum. Ám a támogató szervezetek száma napról-napra nő.