Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy tényleg rendeznek államfői ellenzéki előválasztást

Köztársasági elnök-jelölti előválasztást terveznek a civil társadalmi szervezetek – derült ki Magyar Györgynek az előválasztás sikeres lebonyolítása utáni első interjúiból. Ugyan Magyarországon az államfőt nem közvetlenül választják az állampolgárok, ám fontosnak tartja, hogy legalább javaslatot tegyünk egy, a mai ellenzéki oldalon is elfogadható személyre – indokolta az ötletet a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzésében.

Orbán-hű ember ül majd be a székbe

Az írás emlékeztet arra, hogy Áder János köztársasági elnök 2022. májusában tölti ki második államfői ciklusát, és nem választható újra. Az utódjáról a parlamentnek legalább harminc-hatvan nappal korábban, tehát jövő márciusban, illetve április első felében döntenie kell. Bárkit jelölnek, azt meg fogják szavazni, már csak azért is, mert az első körben ugyan kétharmadra van szükség (ezzel a kormányoldal ma rendelkezik), viszont a második fordulóban az egyszerű többség is elég lenne.

A következő öt évben, már a 2022-es parlamenti választás előtt tehát az lesz az államfő, akit a NER – Orbán Viktor – erre alkalmasnak talál, legyen szó Kövér László házelnökről vagy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterről, esetleg magáról a miniszterelnökről. Legalábbis az eddigi találgatások alapján, rájuk gondolhatunk potenciális jelöltként, bár a Fidesz bárkit előhúzhat a kalapból, ami nem lenne meglepetés.

Sok vita volt eddig is az államfő-választásról

Az államfő megválasztásának idejével és módjával kapcsolatban sokszor volt már vita. 
1989-ben az akkori ellenzéki pártok által kezdeményezett, úgynevezett négyigenes népszavazás egyik tétje az volt, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor az államfő megválasztására. Akkor 4,5 milliónyian vettek részt a referendumon, és 6100 szavazaton múlott, hogy az új parlament dönthetett az államfő személyéről.

Ezután Király Zoltán független képviselő újabb referendummal próbálkozott, amelynek során azt kérdezte, „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” Bár az MSZP is beállt a kezdeményezés mögé, a kísérlet totális kudarcba fulladt: a részvételi arány 1990 nyarán alig haladta meg a 14 százalékot.

Még ezután is többször voltak hasonló próbálkozások, de az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint az alkotmány módosítására irányuló referendum – és az államfő választásának rendje is e körbe tartozik – nem írható ki. „Ezt mindannyiunknak tudomásul kell vennünk, de egy esetleges, civil kezdeményezésen alapuló, tehát közjogi tartalommal még nem rendelkező államfői előválasztást senki nem akadályozhat meg” – szögezi le Magyar György.

A Fidesz nem hajlandó egyeztetni 

A kérdés azonban érdekes, hiszen Molnár Gyula ex-MSZP-s képviselő már az idén tavasszal benyújtott egy indítványt az alaptörvény módosítására, amely szerint a Fidesz-KDNP ne dönthessen a köztársasági elnök személyéről – az ellenzék bevonása nélkül – az új parlamenti választás előtt néhány héttel. A javaslatot – persze – a kétharmad elutasította.

A jobbikos Brenner Koloman ugyancsak ezt feszegette. Ő viszont egyenesen az államfő közvetlen választását kezdeményezte, hangsúlyozva: egy „kiegyensúlyozottan működő parlamenti demokráciában az államfőnek nagy szerepe van a fékek és ellensúlyok rendszerében, Áder Jánost viszont a fideszes kétharmad választotta meg, csak pecsétel és aláír, pedig a nemzet egységét kellene megjelenítenie. A komoly társadalmi vitát kiváltó kérdésekben is meg kellene szólalnia”. Sokra persze ő sem ment ezzel a próbálkozással.

Hogy lesz itt jogalkotás egy ellenzéki győzelem esetén?!

Belegondolni is rémisztő, miként fog jogot alkotni a jelenlegi ellenzék esetleges győzelme esetén a parlament, ha az államfő – élve jogaival – nem ír alá törvényeket, hanem azokat minden esetben az Alkotmánybírósághoz küldi – veti fel Magyar György. A most lezárult ellenzéki előválasztás sikerén felbuzdulva, már csak emiatt is szeretnének a társadalom minden rétegéből államfőjelölteket nyilvántartásba venni, és elfogadó nyilatkozataik után preferenciális online előválasztást lebonyolítani, amelynek végeredményét jövő februárban hozhatnák nyilvánosságra – mutat rá az írás. A fanyalgóknak pedig azt üzeni: „ha az ellenzéki pártok és a civilek is mögénk állnak, és sikerre visszük ezt a gondolatot, legalább annyit üzenhetünk a NER-nek: eddig, és ne tovább!”

Az elemző szerint jó az ötlet

A Hírklikk a héten megkérdezett az ötletről egy elemzőt: Szentpéteri Nagy Richard pedig teljes mellszélességgel támogatta azt. Az alkotmányjogász, politológus szerint az segítheti az ellenzéket a jövő évi választásokon. Mint rámutatott: ennek több jó hatása lehet, például, hogy a tavaszi választásig tematizál, s pont akkor jut a tetőfokára – áprilisra –, amikorra kell. Ennek komoly hatása lehet, annak ellenére is, hogy természetesen a Fidesz ettől függetlenül azt fogja kinevezni, akit akar.

Úgy véli, hogy azok, akik most taktikusan döntöttek, azt is meg fogják érteni, hogy a köztársasági elnök-jelölti választásnak ugyan nincs közvetlen értelme, de nem is arra való. Fel tud mutatni egy olyan embert, akit az ellenzék szerint, morálisan, etikai, emberi mivoltában, lehet vállalni. Ez lehet egy nő, lehet egy Iványi Gábor, stb. Ez nagyon jót fog tenni, s akár hozzájárulhat a kétharmados ellenzéki győzelemhez is – adott tippeket a politológus.