Segítheti az ellenzéki győzelmet a köztársasági elnök-jelölti előválasztás

Márki-Zay Péter vasárnap este, győzelmi beszédében, egy odavetett félmondattal azt mondta, hogy kétharmaddal váltják majd le jövőre a Fideszt. A közvélemény-kutatási adatok – mintegy fél évvel a választások előtt - nem éppen ezt mutatják, még akkor sem, ha fennmarad a jelenleg tapasztalható ellenzéki lendület. És persze folyik az orbáni választási osztogatás, gyakorlatilag már nincs olyan választói réteg, amelynek megnyerése érdekében ne dobnának be súlyos tíz- és százmilliárdokat; a Fidesz kezében van az ország pénze, paripája. Mindennek fényében, van realitása egy ellenzéki kétharmadnak? Egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy megvalósulhasson? Milyen győzelmet kell aratnia az ellenzéknek ehhez? És mi kell ahhoz, hogy ilyen győzelemre legyen képes? Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgattunk Szentpéteri Nagy Richarddal.

„Nem tudom, hogy hiba vagy taktikus ilyet mondani, hiszen ha nem sikerül, akkor az már kudarcnak számít, még egy kisebb, de mégis választási győzelem esetén is” – szögezte le. Hozzátette: persze jó lenne erre törekedni. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy maga a győzelem a fontos, ám még az is kérdéses. Elég, ha csak azt nézzük, hogy a Stop Gyurcsány petíciót állítólag többen írták alá, mint ahányan elmentek az ellenzéki előszavazásra. A kétharmad nagyon ambiciózus terv, de az biztos, hogy egyszer és mindenkorra megoldana egy sor problémát, az alkotmányozás dilemmájától kezdve a bebetonozott fideszesek leváltásának feladatáig. Utána pedig végre jó lenne normális politikai életet élni egy demokráciában és politikai váltógazdaságban – mondta.

A népnek kell egy „arc”

„Azt nem tudom kiszámolni, hogyan lehet elérni egy kétharmados ellenzéki győzelmet, hiszen a rendszer még nem lett kipróbálva olyan körülmények között, hogy egy-egy jelölt áll szemben egymással” – mutatott rá az alkotmányjogász-politológus, aki szerint ráadásul persze most is indulnak majd kis kamupártok. Emlékeztetett arra, hogy szakértők már jó tíz éve mondták: az ellenzéknek három-négy százalékkal több szavazatot kell elérnie a jelenlegi választási rendszerben ahhoz, hogy el tudja billenteni a mérleget a maga javára, igaz, utána már nem kell sok, hogy a győzelem kétharmados legyen. „Az azonban biztos, hogy nagyot kell győzni ehhez” – szögezte le. Szentpéteri emlékeztetett arra, hogy Hódmezővásárhelyen ez már sikerült úgy, hogy a baloldali pártok álltak be egy jobboldali induló mögé. 

A jelen helyzetre is van néhány ötlete, esetenként tanácsa. Az első, hogy az előválasztás lezárultával, túl kell lépni a konfliktusokon. Most már eljött az ideje az egység felmutatásának. „A nép jelzett, megmutatta, hogy ő mit akar, neki mi kell, ez pedig ellenzéki egység, s egy arc, aki vezeti ezt az egységet”. Most már nem szabad kiszólni, szidni egymást, mindenkinek egységesen kell fellépnie Orbán és a rendszere ellen. Ha ezt sikeresen végigviszik a pártok, akár a kétharmad is kijöhet – mondta.

Sokat számít, ha látható az egységes blokk

Az is segíthet – fejtegette –, hogy ha egy blokkban jelenik meg az ellenzék a felmérésekben is. Eddig többnyire külön-külön mérték a pártokat a közvélemény-kutatásokban, ám ha egységes listát mérnek, úgy, mint ellenzék („aminek mondjuk még neve sincs, pedig jó lenne ha lenne”), akkor 2006 óta először, azt látnák az emberek a grafikonokon, hogy van a narancs és az ellenzék színe, s hogy ez utóbbi akkora mint az előbbi, vagy akár nagyobb is. Ezzel persze még nincs megnyerve a választás, de mégis olyan jelzés lenne, hogy „ott vagyunk”. Eddig ugyanis mindig nagyon sok százalékkal vezetett a Fidesz az egyes pártok előtt, még az EP- választáson is, de ha egységesen mérik őket, akkor az vizuálisan is beleégne az emberek retinájába. Együtt és egységesen nagy erőt tudnak felmutatni.

Amikor a Fidesz téved...

Ha a Fidesz látná, hogy az ellenzék tömbje majdnem ott tart, vagy akár már előbbre is, akkor nagyon nagy bajban lenne – mutatott rá Szentpéteri, hozzátéve: ilyen Fideszt több évtizede nem láttunk. Érdemes lesz figyelni, hogy hibázik-e esetleg a Fidesz, illetve lesznek-e kiszólások a párton belül, amire nem nagyon volt eddig példa. „Ha ez bekövetkezik, akkor az már egy másik ország lesz”.

Van egy jó és egy rossz hír – tette hozzá Szentpéteri. A rossz hír, hogy a népszavazást minden jel szerint alighanem a választás napján tartják. Úgy, mint 2004-ben George Bush újraválasztásánál is tették az amerikaiak. Ez a Fideszt segítheti. 

A köztársasági elnök-jelölti előválasztás

A jó hír pedig a köztársasági elnök-jelölti előválasztás ötlete, amit „szemben a miniszterelnök-jelöltivel jómagam is támogatni fogok” – mondta. Ennek több jó hatása lehet, például, hogy a tavaszi választásig tematizál, s pont akkor jut a tetőfokára – áprilisra –, amikorra kell. Ennek komoly hatása lehet, annak ellenére is, hogy természetesen a Fidesz ettől függetlenül azt fogja kinevezni, akit akar.

De lesznek-e előválasztók, akik hajlandóak lesznek elmenni – ilyen értelemben tehát – feleslegesen választgatni? – vetettük közbe. Szentpéteri szerint azok, akik most taktikusan döntöttek, azt is meg fogják érteni, hogy a köztársasági elnök-jelölti választásnak ugyan nincs közvetlen értelme, de nem is arra való. Fel tud azonban mutatni egy olyan embert, akit az ellenzék szerint, morálisan, etikai, emberi mivoltában, stb. lehet vállalni. Ez lehet egy nő, lehet egy Iványi Gábor, stb. Ez nagyon jót fog tenni, s akár hozzájárulhat a kétharmados ellenzéki győzelemhez is.