Együttműködő ellenzék: mindenről a rabszolgatörvény jutott eszükbe
Harmonikusan volt az ellenzéki együttműködés tegnap az országgyűlésben. Bármi volt a téma, a pártok minden ügybe belekeverték a rabszolgatörvényt, például a magyar-argentín és a magyar-kirgiz államközi megállapodásba is. A kormány képviselője egy idő után fel is hagyott a válaszolással.
Akik azt szeretik, ha az ellenzéki pártok együttműködnek, elégedetten, és mosolyogva figyelhették kedden a parlamenti eseményeket. Az ellenzéki pártok nem hagyták magukat letéríteni arról, hogy folyamatosan a munkavállalókról, a sztrájkjogról és tisztességes munkáért tisztességes bér elvéről beszéljenek. Így volt ez a Corvinus egyetem bekebelezésére tervezett törvény vitájában, de az államközi szerződésekről szóló előterjesztésekben is.
Molnár Gyulának (MSZP) a kirgizekről az író, Csingiz Ajtmatov jutott eszébe, azt boncolgatva, hogy ő sosem támogatta volna a munkások kiszolgáltatottságát. Az argentin államközi szerződés apropóján Gréczy Zsolt (DK) a fővárost, Buenos Airest emlegetve közölte, hogy a kizsigerelt magyar munkásoknak is joga van a jó levegőhöz. A jobbikos Brenner Koloman minden felszólalását azzal zárta, hogy vissza kell vonni a rabszolgatörvényt. Tordai Bence (Párbeszéd) a világ rabszolgaindexét idézte, hogy minden olyan ország fejlettebb nálunk, amelyekkel éppen bővíteni akarjuk a kapcsolatainkat.
Sűrűn esett szó az esztergomi Suzuki gyárról, ahol az ellenzéki pártok tiltakoztak az ellen, hogy egy munkást kirúgtak, mert szakszervezetet akart létrehozni.
Az előterjesztésekkel megbízott Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára egy idő után legyintett, és eltekintett attól, hogy válaszoljon a rendületlenül ugyanazt, a kormánynak kínos témát feszegető felszólalásokra.
