Él vagy visszaél a kormány a „veszélyhelyzettel”?

Egy pár hónapos időszakot leszámítva, azóta folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket. A veszélyhelyzet jelenleg 2024. május 23-ig tart, de egy törvénytervezet szerint a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy azt újabb 180 nappal, november 19-ig meghosszabbítsa – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. 

A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan, általánosan megfogalmazott szabályok korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit az ki is használt, és több mint ezer „veszélyhelyzeti” rendeletet fogadott el. Számos ilyen rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta. A Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtött példái magukért beszélnek.

Egy 2020-as rendelet a központi költségvetésnek „a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól” azt jelentette, hogy elvontak fejlesztési támogatásokat és önkormányzati adóbevételeket, emellett a parkolás ingyenessé tétele is jelentős bevételkiesést okozott az önkormányzatoknak. A kompenzációnál az ellenzéki színezetű települések hátrébb sorolódtak, mint a kormánypártiak. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány két legyet ütött egy csapásra: növelte saját forrásait és csökkentette az ellenzéki vezetésű önkormányzatokét.

Egy másik rendelettel az 2019-es önkormányzati választáson ellenzéki vezetésűvé vált Gödtől elvonták a területén működő Samsung gyárból befolyó, igen jelentős összegű iparűzési adót. Azt a fideszes vezetésű Pest megyei önkormányzat kapta meg azzal, hogy „különleges gazdasági övezetnek” jelölték ki a beruházást.

A veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbították meg a közadat-igénylés teljesítésére előírt 15 napos határidőket 45, illetve 90 napra. A hivatalok és állami szervek így időt nyerhetnek a kormány számára kellemetlen adatok kiadására. 

A kormány rendelettel kívánta megakadályozni a számára kellemetlen gyülekezéseket, tüntetéseket, a politikai vélemény szervezett, tömeges és látványos formáit. A totális tiltást másodszor 2020 novemberében vezették be, majd csak 2021 május végén enyhítették, és a labdarúgó Európa-bajnokság előtt szüntették meg. Az Európai Unióban példátlan volt a gyülekezési jog megvonásának hossza és köre is – hívta fel a figyelmet a jogvédő szervezet.

A kormány le akarta törni a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak ellenállását az egyetemi autonómiát sértő átalakítással szemben. Az SZFE új kuratóriuma, élve egy megfelelő rendelet adta lehetőséggel, érvénytelennek nyilvánította az őszi félévet, felfüggesztve az intézmény működését.

Amikor a holland Aegon biztosító el akarta adni magyarországi érdekeltségét az osztrák VIG cégnek, ez a kormányhoz közel álló iparági konkurenseknek nem tetszett. A mintegy 150 milliárdos ügyletet a kormány úgy akadályozta meg, hogy 2020 novemberében – egy nappal az eladás bejelentése előtt – rendeletet hozott, amely a járvány- és gazdaságvédelemre hivatkozva jogosítványt adott a belügyminiszternek az ilyen adásvételek megvétózására. Pintér Sándor élt is a lehetőséggel. A kormány döntése indokolatlanul korlátozta a tulajdonjogot, torzította a piacot, és ellentétben állt az uniós joggal.

Amikor a kormány az országgyűlési választásokkal együtt akart népszavazást tartani, de a helyi népszavazások moratóriumát fenn akarta tartani, egy nap alatt írták át a szabályokat. Egy másik rendelettel a légi irányítók bíróság által törvényesnek nyilvánított sztrájkját akadályozták meg.

2022-ben a koronavírus-járványra hivatkozva, kiüresítették a tanárok sztrájkjogát. Miután a sztrájk ellehetetlenült, a tanárok egy része a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlt. Erre reagálva, a kormány rendeleti úton megváltoztatta a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók esetében a rendkívüli felmentésre és az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályokat. 

Amikor Debrecenben és Nyíregyházán a helyiek a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak akkumulátorgyárak építése ellen, rendelet mondta ki, hogy a helyi, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások a helyi lakosság és szervezetek személyes megjelenése nélkül is megtarthatók.

Veszélyhelyzeti rendelettel engedték szabadon azokat a külföldieket, akik embercsempészés miatt töltötték jogerős büntetésüket és 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot. Ez uniós jogot sértett, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen.

A koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet a hosszabbítások után 2022. június 1-jén szűnt meg. Alig tette le a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, a miniszterelnök közösségi oldalán máris bejelentette, hogy kihirdetik a háborús veszélyhelyzetet, vagyis zökkenőmentesen követte egymást a rendkívüli jogrend, amelyben a kormány rendeleti úton intézkedhet, felülírhat törvényeket. Jogvédő szervezetek és az Európai Unió szerint a rendeleti kormányzás túlhatalmat ad a kormány kezébe, visszaélésekre ad lehetőséget – ahogy ez meg is történt, például az adatigénylések, a pedagógus-tiltakozások vagy a közmeghallgatások ügyében.