Elemzések szerint 2026-ban növekedhet a magyar gazdaság, de a fordulat törékeny
Három év stagnálás után 2026-ban ismét növekedési pályára állhat a magyar gazdaság az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó, az ING Bank és a Kopint–Tárki friss előrejelzései szerint. A prognózisok abban eltérnek, hogy mennyire lehet erős és tartós a kilábalás.
Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó 2026-ra 1,5 százalékos, 2027-re 2,6 százalékos GDP-bővülést vár. Az intézet ugyanakkor több külső kockázatra is figyelmeztet: az iráni konfliktusra, a magas amerikai vámokra, valamint Németország gyenge ipari teljesítményére, amely a magyar export szempontjából különösen fontos tényező.
Az ING Bank elemzői ennél kedvezőbb képet látnak. Szerintük az 1,5 százalékos növekedés ma már inkább alsó határnak tekinthető, és reálisabb lehet a Pénzügyminisztérium által várt 1,6–2,0 százalékos bővülés. A bank ezt főként a vártnál erősebb lakossági fogyasztással és az ipar élénkülésével indokolja.
Mindkét elemzőház szerint a növekedés fő hajtóereje továbbra is a belső kereslet. Az EGKT adatai alapján az első negyedévben a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal nőtt, amit a reálbérek emelkedése, a választások előtt bevezetett jövedelemnövelő intézkedések – például az szja-kedvezmények, a plusznyugdíj és a fegyverpénz –, valamint a fogyasztói bizalom javulása támogatott. A GKI bizalmi indexe a kormányváltás után több mint öt és fél éves csúcsra emelkedett.
Az ING szerint a fogyasztás ennél is erősebb lehet: májusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és közel hét százalékkal állt a 2021-es szint fölött. A bank elemzői úgy látják, hogy a lakossági fogyasztás éves növekedése akár 5–6 százalékos is lehet, különösen a nem élelmiszer-jellegű üzletek teljesítménye miatt.
Az iparról szóló értékelések is eltérnek. Az EGKT szerint a korábbi csökkenő trend megtört, de az ágazat képe vegyes: áprilisban a járműgyártás 8 százalékkal, a számítástechnikai termékek gyártása 23 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszeripar és az építőipar visszaesést mutatott. Az ING ezzel szemben úgy látja, hogy az ipar már maga mögött hagyta a három éve tartó recessziót, és éves átlagban akár 4 százalékos ipari növekedést sem tart kizártnak.
A beruházásoknál óvatosabbak a várakozások. Az EGKT 2026-ra mindössze 1,5 százalékos bővülést jelez előre, és úgy számol, hogy a nettó export 2027-ig nem lesz érdemi növekedési tényező. Az ING arra hívja fel a figyelmet, hogy a BYD és a CATL nagy ipari beruházásai rövid távon növelhetik az importot és ronthatják a folyó fizetési mérleget, hosszabb távon viszont bővíthetik a termelési kapacitásokat.
Az inflációs pályát is eltérően ítélik meg. Az EGKT szerint a 2025-ös 4,4 százalékos átlagos infláció 2026-ban 2,5 százalékra csökkenhet, majd 2027-ben ismét 3 százalék fölé emelkedhet. Az ING alacsonyabb inflációval számol: a júniusi, havi alapon változatlan árszint és az 1,7 százalékos éves infláció után 2026-ra 2,1 százalékos átlagot vár.
A kamatpolitikában is más következtetésre jutnak az elemzők. Az EGKT szerint a Magyar Nemzeti Bank óvatos maradhat a nyersanyagárak és a nemzetközi kamatkörnyezet bizonytalanságai miatt, miközben az euró átlagárfolyamát 2026-ra 364, 2027-re 362 forintra teszi. Az ING szerint az alacsony infláció lehetővé teheti a kamatcsökkentések folytatását, és az alapkamat év végére 4,75–5,0 százalékra mérséklődhet, miközben az euró árfolyama a 350–360 forintos sávban maradhat.
A Kopint–Tárki szintén óvatosságra int: az első negyedéves 1,7 százalékos GDP-növekedés mögött szerintük egyszeri tényezők állnak. A kutatóintézet mintegy 2 százalékos idei növekedést vár, de lefelé mutató kockázatokkal számol, és az év egészére 6,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jelez előre.
