Görög Márta ismertette, hogyan alakítanák át a kekvákat
Görög Márta igazságügyi miniszter Facebook-videóban beszélt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakításának főbb elemeiről. A kormány javaslata szerint az alapítványokba kiszervezett, eredetileg állami vagyon visszakerülne az államhoz, az egyetemi alapítványok megszüntetésére pedig hosszabb átmenetet adnának.
A miniszter közlése szerint a kormány azt javasolja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban lévő, eredetileg állami tulajdonú vagyon kerüljön vissza az államhoz. Görög Márta külön jelezte, hogy csak az állami eredetű vagyonról van szó: azokat a vagyonelemeket, amelyeket más szereplők vittek be az alapítványokba, elkülönítenék, és visszaadnák eredeti tulajdonosaiknak.
A tervek alapján az alapítványok által ellátott közfeladatok nem szűnnének meg, hanem azokat a jövőben ismét az állam látná el. A felsőoktatási intézményt nem fenntartó kekvák esetében az állami vagyon visszavételét és az intézmények állami fenntartásba vételét 2026. augusztus 31-ig hajtanák végre.
Az egyetemeket működtető alapítványoknál hosszabb átmeneti időszakot terveznek: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnének meg. A forrás szerint a halasztás indoka az, hogy az átalakítás ne zavarja meg a tanévkezdést, és ne érje hátrány az oktatókat, kutatókat vagy hallgatókat.
Görög Márta arról is beszélt, hogy bár az egyetemi alapítványok megszüntetése csak jövőre történne meg, az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok már 2026-tól szigorodnak. A kuratóriumokat is újra kell választani. Az Index cikke szerint az Állami Számvevőszék adatai alapján az előző kormányzat által létrehozott alapítványi rendszerbe mintegy 3000 milliárd forintnyi közvagyon került, a döntéshozó testületekbe pedig politikusok és miniszterek is bekerültek, sok esetben életre szóló megbízatással.
A felsőoktatási változások közül a miniszter az egyetemi autonómia helyreállítását emelte ki. A törvénycsomag a szenátusok jogköreit is megerősítené, így a rektorok kiválasztásában ismét meghatározó szerepük lenne. A jövőben minden egyetemen egységes, törvényben garantált szabályok biztosítanák a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a szenátus tagjainak megválasztásában.
Ahol ezek a feltételek jelenleg nem teljesülnek, ott új szenátust kell választani. A cikk szerint az illetékes államtitkár már megkezdte az egyeztetéseket a rektorokkal a felsőoktatás jövőjéről és a kekva-rendszer kivezetéséről.
A bejegyzés alapján az intézkedéseket azzal is indokolják, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, a kutatók pedig újra hozzáférhessenek a Horizont kutatás-fejlesztési támogatásaihoz. Az Index felidézte azt is, hogy a 2026. évi XVIII. törvény két lépcsőben szünteti meg a kekvákat, az Országgyűlés pedig júniusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amely megteremtette a megszüntetés alkotmányos alapját.
