Nemzetközi lapok is írtak Sulyok Tamás döntéséről
Több külföldi lap és hírügynökség is foglalkozott Sulyok Tamás döntésével, miután az államfő aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. Az Index összefoglalója szerint a német Die Welt egyik kommentárja különösen élesen bírálta Magyar Péter fellépését.
A Welt am Sonntag főszerkesztője, Jacques Schuster „Magyar Péter brutalitása” címmel közölt véleménycikket a Die Weltben. Ebben úgy értékelte Sulyok Tamás szombati döntését, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállítását ígérte, de szerinte ezt olyan keménységgel teszi, amelyet inkább Orbán Viktortól vártak volna.
Schuster azt írta, Magyar Péter nyomást gyakorolt a köztársasági elnökre, hogy távozzon hivatalából, miközben szerinte Sulyok Tamás nem követett el jogsértést. A német szerző hasonlóan aggályosnak nevezte az Alkotmánybírósággal szembeni fellépést is, amelyről azt írta: korábban nem akadályozta Magyar Péter kétharmados parlamenti többségének munkáját.
Az Index felidézte: Sulyok Tamás az Alaptörvény 17. módosításának aláírása után a továbbiakban nem láthatja el köztársasági elnöki feladatait. A döntés nemzetközi visszhangot is kiváltott, Schuster pedig arra figyelmeztetett, hogy egy demokratikus kormánynak tudnia kell: a többségi támogatás ideiglenes, és bármikor kisebbségbe kerülhet. A Die Welt szerzője Karl Popper gondolatát idézve azt írta, a többség nem jelentheti a többség diktatúráját.
A Politico azt írta, Magyar Péter hónapokig nyomás alatt tartotta az államfőt, aki végül „meghajolt”, és önként távozott. A brüsszeli lap idézte Orbán Viktor reakcióját is: „ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban”. A Politico szerint Sulyok Tamás nem volt a Fidesz tagja, és „viszonylag ismeretlen” szereplőként jellemezte, ugyanakkor azt is írta róla, hogy a párt magyar kormányon belüli befolyásának szimbólumává vált.
A Politico megszólaltatta Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is. Ő a lapnak azt mondta: Magyarországnak olyan emberekre van szüksége, akik erős integritással és demokratikus elkötelezettséggel rendelkeznek, és visszavezetik az országot a demokrácia és a jogállamiság útjára. Pardavi szerint Sulyok Tamás nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak.
A BBC tényszerűen számolt be az ügyről, de megjegyezte, hogy a Fidesz a választások óta zuhanásban van. A brit közszolgálati médium azt is írta, hogy a párt 2010 és 2026 között saját elképzelései szerint alakította át a magyar államot, és kétharmados többségét felhasználva párthű személyekkel töltött be függetlennek mondott állami tisztségeket. A BBC-nek Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2009 és 2011 közötti elnöke röviden úgy nyilatkozott: „teljesen egyetértek az elnök eltávolításával”.
Az olasz Ansa hírügynökség két bekezdésben közölte a hírt, azzal a címmel, hogy az Orbánnal szövetséges magyar elnök aláírja a lemondását előíró alkotmánymódosítást. Az osztrák Kronen Zeitung óvatosabban fogalmazott: szerintük Magyarország elnöke megnyitotta az utat a leváltása előtt, és hozzátették, hogy hivatalosan Sulyok Tamás hétfőig még köztársasági elnök.
A Reuters, a lengyel PAP és a spanyol EFE az Index összefoglalója szerint tényszerűen közölte Sulyok döntését, hosszan idézve a szavait. A török Anadolu azt emelte ki, hogy bár a Tisza Párt a közvetlen elnökválasztás mellett foglalt állást, a jelenlegi rendszerben várhatóan a parlament választja ki Sulyok Tamás utódját.
