Az eurózónás infláció 2,8 százalékra lassult, az EKB döntésére figyelnek
Az Eurostat végleges adatai szerint júniusban 2,8 százalék volt az éves infláció az eurózónában. Az Euronews szerint ez érvet adhat az Európai Központi Banknak arra, hogy a héten változatlanul hagyja a 2,25 százalékos betéti kamatot.
Az Euronews beszámolója szerint az eurózóna inflációja májusban még 3,2 százalék volt, júniusban viszont 2,8 százalékra csökkent. Ez az első visszaesés azóta, hogy az árak januárban gyorsulni kezdtek. Az adat kevesebb mint egy héttel az EKB Kormányzótanácsának csütörtöki döntése előtt jelent meg.
A részletes adatok a kamatemelési szünet irányába mutatnak. A maginfláció – amely nem tartalmazza az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáruk árát – 2,6 százalékról 2,4 százalékra lassult. Az energia inflációja 10,8 százalékról 8,5 százalékra, a szolgáltatásoké 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
Az éves infláció az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben csökkent. Az eurózóna négy legnagyobb gazdasága közül Németországban 2,4 százalékot, Franciaországban 2 százalékot, Olaszországban 3 százalékot, Spanyolországban pedig 3,6 százalékot mértek.
Az EKB júniusban 2 százalékról 2,25 százalékra emelte a betéti kamatot, ami közel három év után az első emelés volt. A döntést az előzte meg, hogy az iráni háború nyomán májusban 3,2 százalékra nőtt az eurózóna inflációja, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték volt.
Az Euronews szerint a júniusi kamatemelés mögötti sokk részben visszatért. Az olaj ára márciusban megközelítette a hordónkénti 120 dollárt, majd a június végi átmeneti békemegállapodás után 72 dollár körülire esett. A fegyverszünet azonban a cikk szerint júliusban jelentősen meggyengült.
A forrás azt írja, az Egyesült Államok és Irán újabb csapásokat váltott, Teherán kereskedelmi hajókat támadott és regionális energiaexportot fenyegetett, Washington pedig újra bevezette a szankciókat és szigorította tengeri blokádját. A Brent olaj ára pénteken ismét 87 dollárra emelkedett hordónként.
Az ING szerint a megújuló eszkaláció újra felvetette egy meglepetésszerű csütörtöki kamatemelés lehetőségét, de a bank továbbra is arra számít, hogy az EKB változatlanul hagyja a kamatot. Az ING szerint egy második emelés szeptemberben reálisabb lehet.
Az Euronews emlékeztetett arra is, hogy július nem előrejelzési ülés az EKB-nál, így a döntéshozók megvárhatják a friss gazdasági prognózisokat. Christine Lagarde, az EKB elnöke a sintrai fórumon azt mondta, a júniusi kamatemelés nem „biztosítási” lépés volt, hanem valódi inflációs problémára adott válasz.
Lagarde szerint az EKB előrejelzései alapján az infláció csak 2027 végén térhet vissza a 2 százalékos célhoz, és csak akkor, ha a monetáris politika tovább szigorodik. Azt is közölte, hogy az EKB nem kötelezi el magát előre egy kamatpálya mellett, a döntéseket ülésről ülésre, a beérkező gazdasági adatok alapján hozzák meg.
Az Euronews szerint a nagy nyugati jegybankok közül az EKB volt az egyetlen, amely ténylegesen kamatot emelt. Az amerikai jegybank júniusban 3,50–3,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, a Bank of England 7–2 arányú szavazással 3,75 százalékon tartotta a Bank Rate-et, miközben a Bank of Japan 31 éves csúcsra, 1,0 százalékra emelte saját irányadó kamatát.
