Nem volt fülkeforradalom – Orbán visszaélt a választók bizalmával
Milyen legyen Magyarország új alkotmánya? Mit lehet átvenni a jelenlegi Alaptörvényből, és mekkora szerepet kell kapnia a civileknek az alkotmányozásban? Ezekről a kérdésekről beszélgetett a KlikkTV műsorában Fleck Zoltán jogszociológus, Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász és Laczó Adrienn ügyvéd. A szakértők szerint az áprilisi választások olyan politikai fordulatot hoztak, amely alapjaiban teremtheti újra a magyar alkotmányos rendszert.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint egy interjúban „alkotmányos forradalomnak” nevezte a választások eredményét. A résztvevők ugyanakkor óvatosságra intettek a történelmi fogalmak használatával kapcsolatban, emlékeztetve arra, hogy a Fidesz 2010-ben szintén „fülkeforradalomként” értelmezte kétharmados győzelmét.
Nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben
A szakértők szerint alapvető különbség van a két korszak között. Úgy vélik, 2010-ben a választók nem új politikai rendszert, hanem új kormányt akartak, az Orbán-kormány azonban ezt felhatalmazásként értelmezte egy teljesen új államszerkezet kialakítására.
Most viszont – hangzott el a műsorban – sokan éppen a jelenlegi rendszer leváltására és egy új, demokratikusabb berendezkedés kialakítására adtak felhatalmazást. A résztvevők szerint ezért beszélhetünk valódi alkotmányos fordulatról, amelynek célja nem a hatalom koncentrálása, hanem a jogállami garanciák helyreállítása.
Mit érdemes megtartani a jelenlegi Alaptörvényből?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy a jelenlegi Alaptörvényből mi maradhat meg egy új alkotmányban.
A szakértők egyetértettek abban, hogy számos alapvető intézmény – például az Országgyűlés, az önkormányzati rendszer vagy az alapvető jogok védelme – természetesen tovább élhet. Ugyanakkor úgy vélik, a jelenlegi Alaptörvény indokolatlanul hosszú, részletszabályokat is alkotmányos szintre emel, ezért egy új alkotmánynak lényegesen rövidebbnek és áttekinthetőbbnek kellene lennie.
A műsorban elhangzott: az alkotmány elsődleges feladata nem minden kérdés részletes szabályozása, hanem a hatalommegosztás, a bírói függetlenség és az alapjogok garanciáinak biztosítása.
A civilek nélkül nem lehet új alkotmány
A beszélgetők hangsúlyozták, hogy az új alkotmány kidolgozásába a civil társadalmat is be kell vonni. Véleményük szerint a parlamenti ellenzék jelenlegi gyengesége miatt a szakmai szervezetek, jogvédő csoportok, önkormányzatok és civil közösségek jelenthetik azt a kontrollt, amely biztosítja a nyilvános vitát.
Úgy fogalmaztak: egy demokratikus alkotmány nem készülhet kizárólag politikusok zárt tárgyalásain, hanem széles társadalmi egyeztetésre és valódi konzultációra van szükség.
Erős kormány mellé erős ellenzék is kell
A műsorban szóba került Magyar Péter parlamenti kijelentése is, miszerint nemcsak stabil kormánytöbbségre, hanem erős ellenzékre is szükség van.
A résztvevők szerint a jelenlegi parlament nem tükrözi teljes mértékben a magyar társadalom politikai sokszínűségét, ezért várható, hogy az elkövetkező években új politikai erők jelennek meg. Hangsúlyozták: a demokratikus váltógazdaság működéséhez nélkülözhetetlen a versengő pártrendszer és a valódi politikai alternatívák létezése.
A szakértők abban is egyetértettek, hogy az alkotmányozás jóval túlmutat egy jogi dokumentum megalkotásán. Szerintük egy sikeres folyamat hosszú távon megerősítheti a társadalmi részvételt, és akár példát is mutathat más európai demokráciák számára arra, miként lehet békés úton lebontani egy centralizált politikai rendszert és új jogállami kereteket kialakítani.
