Fordulat a budapesti irodapiacon: 10 százalék alá eshet az üresedés
A budapesti irodapiacon növekedhet az igény a jó minőségű, modern irodákra, ami a beruházásokat is élénkítheti, az üresedési ráta Magyarországon akár 10 százalék alá is csökkenhet, ám a mesterséges intelligencia terjedése már középtávon is kockázatot jelent - áll Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának elemzésében.
Regős Gábor emlékeztetett: a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) adatai szerint az első negyedévben a budapesti irodapiac üresedése tovább csökkent, 12,0 százalékra. Ez nem tér el jelentősen a 13,3 százalékos historikus átlagtól, de az elmúlt években az üresedés tág határok (5 és 22 százalék) között mozgott.
Felidézte, hogy a gazdasági válság és a koronavírus nyomán elterjedtebbé vált otthoni munkavégzés miatt 2020 után kevesebb irodaterületre volt szüksége a cégeknek. Tavaly ugyanakkor már csökkent a kihasználatlanság, aminek egyik magyarázata az lehet, hogy több vállalkozás is elkezdte visszarendelni az irodába a munkavállalóit.
A Budapesten jellemző kihasználatlanság megegyezik a Bukarestben és Szófiában jellemzővel, míg a pozsonyi valamivel magasabb. A régióban a legkisebb, mindössze 5,9 százalékos üresedés a prágai irodapiacot jellemzi.
Regős Gábor kiemelte, hogy az idén jelentős mértékű irodaátadások várhatók Budapesten. A jegybank ereskedelmiingatlan-piaci jelentése alapján 2025 végén 426 ezer négyzetméter irodaterület építése zajlott; ez a teljes meglévő állomány 9,6 százaléka. Ugyanakkor ezek jelentős részébe kormányzati intézmények költöznek, jellemzően a mai kor elvárásainak már nem megfelelő épületekből.
Az elemzés szerint az új kormányzat gazdaságpolitikája vélhetően kevésbé iparfókuszú lesz, jobban koncentrál a szolgáltatásokra, ami azt eredményezheti, hogy a korábbinál több szolgáltatóközpont, szolgáltatási tevékenységet végző vállalat jelenik meg elsősorban Budapesten, ami növekvő keresletet, a kihasználatlanság csökkenését hozhatja az irodapiacon. Különösen igaz lesz ez 2030-tól, amikortól csak zéró karbonlábnyomú irodaházakban működhetnek a vállalatok, emiatt a prémium irodaházak kategóriájában túlkereslet alakulhat ki - áll az elemzésben.
A korszerűsítés elsősorban az építésükkor A kategóriás, 10-15 év körüli irodaházaknál jöhet szóba, amelyek a teljes irodapiac kétharmadát adják, míg a B kategóriás irodaházak egy része funkcióváltáson mehet keresztül: kollégium, lakás vagy szálloda lehet belőlük - tette hozzá.
A mesterséges intelligencia (MI) hatásairól szólva az elemző arra figyelmeztetett, hogy az MI alkalmazása kiválthatja az alkalmazott munkaerő egy részét, ami az irodapiacon a kereslet mérséklődése irányába hat.
