Elutasította az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványokat az Európai Parlament
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén előbb a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakciója által, majd az Európai Baloldal által létrehozott bizalmatlansági indítványról szavazott. Az EU bizottság elnökének távozását sürgető kezdeményezést az EP plenárisa elutasította.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport az egyes bizottság számos területet érintő „romboló politikáját" , valamint „elhibázott döntéseit" bírálta, azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal. Döntései nem szolgálják az érdekeit, ami miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése egyre csökken – hangoztatták.
Véleményük szerint az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent. Kifogásolják továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.
A voksoláson 594 képviselő szavazott. A Patrióták bizalmatlansági indítványának elfogadását 179-en támogatták, 378 képviselő ellenezte és 37-en tartózkodnak.
Az Európai Baloldal által jelölt bizalmatlansági indítványt a megjelent EP-képviselők közül 133-en támogatták, 383 képviselő ellenezte és 78-an tartózkodtak.
Az indítványt a baloldali EP-frakció egyebek mellett nyújtotta be, mert képviselőik véleménye szerint a bizottság több megállapodást kötött, valamint felróják az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát.
A bizalmatlan szavazati indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben a Parlament elnökéhez.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai második intézmények történetében ez volt a bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben. Az Európai Parlament ezt megelőzően július 10-én szavazott egy, szintén Ursula von der Leyennel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány ügyében, a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt.
Hasonló eset csak 1999-ben fordult elő, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben viselt „súlyos felelősségéről " szóló elítélő jelentést követően.
Ursula von der Leyen a szavazást követően közzétett X-bejegyzésében „nagyra értékelte "az Európai Parlamenttől kapott „erős támogatást" , majd közölte: az Európai Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel az európai kihívások leküzdésében, valamint azért, hogy együtt érjenek el eredményeket minden európai számára.
„Együtt az embereinkért, az értékeinkért és a jövőnkért" – tette hozzá bejegyzésében az új bizottság elnöke.
