Emberi jogi kérdéseket vethet fel, hogy az igazgatók láthatják a tanárok és diákok Covid-teszt eredményeit

NVZS 2022. január 21. 15:28 2022. jan. 21. 15:28

„Az egy dolog, hogy az adatkezelésnek van jogi alapja (az egészségügyről szóló törvény 244. szakaszában), az azonban már más kérdés, hogy mennyire van ez rendben. Felmerülnek adtavédelmi aggályok. Az első mindjárt az, hogy az adatszolgáltatás megkerüli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) biztosított önrendelkezést.” Így reagált Alexin Zoltán adatvédelmi szakember arra a sajtóinformációra, miszerint az iskolaigazgatók egy részét arra utasította a területi népegészségügyi hatóság, hogy figyeljék az EESZT-ben a pedagógusok, diákok pozitív koronavírusteszt-eredményeit.

A Népszava írta meg, több iskolában is azt a feladatot kapták az intézményvezetők, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a pedagógusok, diákok pozitív koronavírus-teszteredményeit. A lap a Nemzeti Pedagógus Kar elnökére, Horváth Péter gimnáziumi igazgatóra hivatkozva arról is tudósított, hogy az intézményvezetők a Köznevelési Információs Rendszer és az EESZT összekapcsolt felületén követhetik nyomon az intézményükhöz tartozó járványügyi adatokat. Így gyorsabban hozzájuthatnak az adatokhoz: náluk például így derült ki, hogy múlt héten még hat igazoltan fertőzött diákjuk volt, ezen a héten már 24.

Sokan felszisszentek ennek hallatán, hiszen ez azt jelenti, hogy a mi és/vagy a gyerekeink személyes, bizalmas adataiba is belelátnak az intézményvezetők. Ez egy gyanakvással teli társadalomban pedig kiváltképpen borzolhatja a kedélyeket. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőhöz fordultunk a felmerülő aggályokkal, kérdésekkel.

Csak az oltási, illetve Covid fertőzöttségi adatokat adják át az iskolaigazgatóknak – szögezte le Alexin, rámutatva, hogy ezt jogszerűen meg is tehetik, hiszen korábban kormányrendelet, most pedig már törvény is engedi. Ennek alapján, az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságának jogában áll az EESZT-ből lekérni és kezelni taj- és oltási adatokat, s így jogosultak felvilágosítást adni az iskoláknak arról, hogy az ott dolgozók és a diákok – név szerint is – mikor kaptak oltást, illetve volt-e pozitív PCR-tesztjük. Az EESZT és a Köznevelési Információs Rendszer összekapcsolása is jogszerű – derül ki az adatvédelmi szakértő szavaiból, miután azt ecsetelte, hogyan generálhatnak egyedi, úgynevezett hash kódot egy-egy taj-számból („ez egy egyirányú matematikai módszer, visszafelé nem működik, a hash kódból nem lehet visszaállítani taj-számot”). Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságtól az EESZT számára elküldött hash kódok biztosítják, hogy csak azoknak a személyeknek az adatait válogathassák le az EESZT-ből, akiknek a taj azonosítója szerepel az EMMI nyilvántartó rendszerében. Az iskolák azonban már taj-jal kapják meg az adatokat, azaz személyazonosítást lehetővé tevő módon.

Ezek szerint hiába szisszentek fel sokan, a dolog rendben van – mondjuk, némileg bizonytalanul, mire Alexin Zoltán úgy reagált: „jogszabályi alapja az adatkezelésnek kétségkívül van, az azonban egy kérdés, hogy mennyire van ez rendben például adatvédelmi szempontból. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) biztosított információs önrendelkezést ezzel megkerülik. Egyébként több más ilyen adattovábbítás is van már, vagyis az önrendelkezés jelentősen devalválódott, egyre inkább csak szemfényvesztésről van szó. Az állam hatalmi erővel kiszolgálja magát, az egyébként is kényszerintézkedéssel összegyűjtött adatokból kénye-kedve szerint. Úgy, hogy az oltás eleve nem is kötelező a diákoknak” – mutatott rá. Ráadásul ebben az esetben az Adatkezelési naplófájlban nem jelenik meg az, hogy a köznevelési szervezet lekérte az adatot, az érintett „csak akkor értesül erről, ha az iskola megkérdezi, hogy nem akarja-e beoltani magát” – mutatott rá ironikusan egy nagyon is komoly problémára az adatvédelmi szakember. Aki szerint amúgy az sem teljesen világos, hogy a Covid-vírus okozta veszélyhelyzet ennyire halálos veszélyt jelent-e vagy sem. Ha kiderülne, hogy igen, akkor sokkal súlyosabb járványügyi intézkedések lennének, és érthető lenne az önrendelkezés felülbírálása, ha meg nincs azért ekkora veszély, akkor nehezen magyarázható az információs önrendelkezés törvénnyel történő ellehetetlenítése. „Sajnos Magyarországon az információs önrendelkezésnek az állam semmilyen értéket nem tulajdonít, tizedmásodpercig sem gondolkodik el azon, hogy az valamely személynek a személyes adata és annak a személynek vannak jogai. Mára a magánszféra megszűnt, mert úgy tartja az állam, hogy korlátlanul megfigyelhet bárkit, bármilyen szenzitív adatot bárkiről összegyűjthet és kénye-kedve szerint fel is használhatja” – hangoztatta az adatvédelmi szakértő.