Ennyi
„Stresszesebb dolog főpolgármesternek lenni, mint a tanszéki demonstrátorok, tanársegédek, és adjunktusok tanszéki értekezletén elmélyülten zöld teát szürcsölgetni. Ennyi.” (Deutsch Tamás)
Írja ezt egy olyan ember,
– akinek 13 év kellett ahhoz, hogy – miniszterelnöki noszogatásra és segítséggel – végre jogi diplomát szerezzen;
– akit soha nem hívtak meg tanszéki értekezletre, többek között azért, mert vélhetően azt sem tudta, hogy a tanszék az egyetemen hol található;
– aki „klasszikus” munkahelyet (közszféra, versenyszféra) még nem látott, és amikor tévedésből sportminiszter lett, akkor abból sem volt sok köszönet. Emlékezzünk: a 2002-es stadion beléptető-kapuk beszerzését Deutsch T. menedzselte. A 4 milliárd forintért megvásárolt rendszer értékesíthető részén 51 millió forintért sikerült túladni, a maradék pedig a szeméttelepre került, elektronikai hulladékként.;
– aki imád olyan társadalmi tisztségeket betölteni, ahol biztosan nincs meló, de van lehetőség fontoskodni, utazni és díszelegni: MTK: elnök, Magyar Olimpiai Bizottság: alelnök, Magyar Paralimpiai Bizottság: alelnök, Sportegyesületek Országos Szövetsége: elnök;
– aki hazánkat képviseli (pontosabban járatja le) az EU Parlamentben, hiszen a kormányzó párt főmuftijaként beszél butaságokat a plenáris üléseken.;
– akinek legmaradandóbb diplomáciai megnyilvánulása eddig az volt, hogy „Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?” (Melia úr egykor amerikai külügyi helyettes államtitkár volt);
– aki szabadidejében (biztos sok van neki) meggondolatlanul és ordenáré módon twitterezget, és úgy hírlik, hogy nem csak a zöld teát kedveli;
– aki persze, hogy nem stresszel, hiszen mindig kap egy húsos csontot a Gazdától. Felelősség nincs, számonkérés nincs. A Fidesz üdvöskéje harminc éve lébecol. Miért is izgulna?
Ennyi.
