Eötvös Pál: érthetetlen, hogy Áder János miért nem szólal meg a Velencei tó megmentése érdekében

– A Velencei tó története során már többször is előfordult, hogy drasztikusan alacsony volt a vízállása. Mitől más ez a mostani helyzet?

– Volt egy alacsony vízszintű időszak 1993-ban, valamint 2003-ban. A mostani azonban a korábbiakhoz képest is kiemelkedően alacsony, ugyanis az üzemi vízszint 130 és 160 centiméter között van, a mostani vízállás pedig 83 centiméter. Közel 50 centiméterrel alacsonyabb, mint a minimum. Igazán az bosszantja az embereket, hogy nem engedték rá a két víztározót sem az őszi időszakban, sem a tél vagy a tavasz folyamán, abban a tudatban, hogy már akkor is nagyon alacsony volt a vízállás, pedig ha a minimum szintnél tíz centivel alacsonyabb a vízszint, akkor rá kellett volna engedni a tározókat. Egy tanulmány szerint a Velencei tó a víztömegének 40-44 százalékát vesztette el, így a felülete 24 négyzetkilométerről 18 négyzetkilométerré zsugorodott, ami pont a Natura 2000 védett területet érintette. Rendkívül dühös vagyok, mert én is horgászom és nagyon régóta itt élek.Itt állunk nap mint nap a tó partján, tehetetlenül figyeljük a csökkenő tendenciát mutató agárdi vízmércét és nem történik semmi. A helyi országgyűlési képviselő belengette, hogy majd a kincsesbányai vízbázisról kapunk ivóvíz minőségű vizet, amivel altatták és hülyítették a népet. A víz egyre csak fogy, nem lett változás. Ráadásul van egy urbánus legenda, ami terjed a horgászok körében, hogy az utóbbi két évben szándékosan csorgatták le a tó vizét azért, hogy olcsóbb és egyszerűbb legyen a partfalfelújítás. A horgászok figyelték a zsilipet és folyamatosan töltöttek fel képet közösségi oldalakra, hogy éppen most engedik, vagy nem engedik le a vizet a zsilipen.

– Mi az oka annak, hogy nem próbálták meg orvosolni a problémákat a víztározók segítségével?

– A belügyminiszter közlése alapján, az egyik tározóban haltenyésztés folyik, míg a másikban horgászat, így feltehetőleg gazdasági okokból nem tették ezt meg. A két tározó egymással összeköttetésben van, a zámolyi víztározót pedig csak a pátkain keresztül lehetne beleengedni a tóba. A vízügy először azt mondta, hogy a pátkai tározó klorofil tartalma nagyon magas, ezért nem lehet azt leengedni. Ezzel akkor takaróztak, amikor a nyár eleji hirtelen felmelegedés következtében sok-sok tonna hal elpusztult. Most az a magyarázat, hogy a két tározóban is nagyon alacsony a vízszint. Szerintem mindenféleképpen előnyt kell élveznie a Velencei tónak azokkal a tározókkal szemben, amelyek azért jöttek létre, hogy a Velencei tavat táplálják az ilyen ínséges időkben.

– Tessely Zoltán, a térség fideszes parlamenti képviselője, valamint a Velencei tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos, benyújtott a víz pótlására egy 40 milliárd forintos költséggel számoló előterjesztést. A kormány azonban nem volt hajlandó biztosítani ezt az összeget. Mit tartalmazott ez a 40 milliárdos csomag?

– A csomag tartalmát szerintem még egyetlen olyan ember sem látta, akit furdal a kíváncsiság, hogy egy 40 milliárd forintos költségvetésű projektet hogyan lehet összehozni néhány nap alatt. Szerintem ez ugyanolyan hasraütés-szerű mint az egy hónapja beígért kincsesbányai karsztvíz ráengedése a Velencei tóra.

– Ön szerint mi lenne a jelenlegi helyzet megoldása?

– A megoldás mellett szerintem már elment a vonat, hiszen rá kellett volna engedni a tóra a tározókat. Nem most, nem a nyári időszakban, hiszen ilyenkor igen nagy a veszteség, ugyanis jóval alacsonyabb a talajvíz mértéke, mint máskor, így a leengedés közben, a mederben nagy lenne az elszivárgás. Mindig téli, őszi, vagy kora tavaszi időszakban engedik le a tározókat, pont a veszteség minimalizálásának érdekében. Ha korábban leengedték volna a két tározót, akkor 20-25 centiméterrel lenne magasabb a vízállás, azaz meghaladná az 1 métert vízmagasság és akkor nem száradt volna ki a madárrezervátum, a Dinnyés és Agárd közötti területen. Csak vízutánpótlás segíthet, lehetne a karsztvízből valamennyit beleengedni a tóba, de az nem lenne elég, lehetne a Dunából is elvezetni valamennyi vizet, az sem lehetetlen már 2021-ben, de akár a DRV által biztosított ivóvízből is felhasználni egy keveset a tó megmentésére.

– Elég rossz időszakban van most a Velencei tó környéke, nem csak a csökkenő vízszinttel kell szembenézni, mert volt egy hatalmas halpusztulás is, valamint több strandot le kellett zárni a víz rossz minősége miatt. Milyen ezek után a gazdasági helyzet a tó környékén? Milyen hatásuk volt a turizmusra az eseményeknek, mind a strandolók, mind a horgászok szemszögéből?

– A horgászok egy része háborog és vissza akarja követelni az éves területi jegy egy időarányos részét, hiszen a partról már nincs is értelme horgászni. A strandolók és nyaralók szemszögéből sem áll jól a térség, hiszen minél alacsonyabb a víz, annál nagyobb lesz a koncentrációjuk a tóba kerülő szennyeződéseknek. A gárdonyi polgármester ráadásul betemettetett egy kikötőt, ennek eredményeképpen elüldöztük arról a területről a csónakos horgászokat. De ami a mi szemszögünkből fontosabb, hogy azon a területen van a szennyvízcsatorna, ami heves esőzések után évente egyszer beleömlik a Velencei tóba. Két héttel ezelőtt is ez történt. A kikötő eddig felfogta a szennyvizet, mivel tele volt vízi növényekkel, amelyek megkötik a szennyeződéseket, de ez a védelmi vonal megszűnt. Most közvetlenül két strand közé folyt be szennyvíz, ami az alacsony vízállás miatt sokkal nagyobb koncentrációban jelent meg a vízben, így négy strandot is be kellett zárni a rossz vízminőség miatt. A tó helyzetének romlásával, a környező gazdasági szereplők helyzete is folyamatosan romlik. A vendéglátó egységeket először a járvány sújtotta, aztán jött az alacsony vízállás, amit a halpusztulás követett, aztán a strandbezárások, jelenleg pedig nincs az a kánikula, amire számíthattunk. Ez az egész hatással van a turizmusra, ami kihat a kiskereskedőkre is, így nagyon hátrányos helyzetbe került mindenki, aki a turizmusból él. A gazdasági kérdések mellett, pedig mindenképp meg kell említenünk az ökológiai katasztrófát is, ami bekövetkezik, vagy már be is következett a madárrezervátumban és a Natura 2000-es területeken.

– Mi az oka, hogy a kormány nem is mutat hajlandóságot arra, hogy tegyen valamit az üggyel kapcsolatban?

– Csak találgatni tudunk. Nyilván, ha egy olyan szegény ország lennénk, hogy a 40 milliárd forintot az éhezőkre kellene fordítani – nem mintha Magyarországon nem lenne éhezés –, akkor nem jutna az embernek eszébe követelőzni, de ha jut a vadászati kiállításra, jut pénz szomszédos országok sportcsapatainak támogatására, ha tudunk stadionokat építeni és van forrás a fóti filmstúdió felújítására, akkor az első helyen kéne, hogy legyen a Velencei tó, ami természeti érték. Ha például összehasonlítjuk a vadászati kiállítással, ami csak kedvtelésből valósul meg, hiszen nem sok hozadéka lesz egy ilyen nagy költségvetéshez képest, akkor azzal szemben a Velencei tó megmentése minden tekintetben fontosabb. A köztársasági elnök nem szólal meg, pedig gyakran láthatjuk horgászni egyes vízpartokon. De nem szólal meg és semmiféle alternatívát, vagy lehetőséget nem kínál, nem szolgál semmilyen megnyugtató hírrel. Ez teljesen érthetetlen.