Érdekesen – és nagy szórással – változnak az élelmiszerárak
Praktikusan nem változott az élelmiszer-infláció februárban a mi saját – nem reprezentatív – felmérésünk alapján. Gyakorlatilag a hibahatáron belüli ugyanis az a fél százalékpontos emelkedés, amit most mértünk. Ám van jó hírünk is: a 12,5 százalékos élelmiszer-drágulásban nagyon komoly tételt jelent egyetlen termék, a mélyhűtött vajbab árának szinte hihetetlen megugrása. Igaz, annak a márkának a többi terméke is hasonló módon drágult. A jó hírt folytatva: ezúttal már több termék ára csökkent, mint ahányé emelkedett.
Érdekesen alakultak az élelmiszerárak februárban a mi saját bevásárlásunkkor. Kifejezetten meglepő volt néhány termék árának a változása, legyen az lefelé vagy felfelé mozgás. Más szóval, nagy volt a szórás: volt, ami brutálisan emelkedett (a mélyhűtött zöldségek, a példánkban a vajbab több mint másfélszeresére), ugyanakkor a másik oldalon volt, aminek az ára – ha nem is ilyen mértékben, de – komolyan bezuhant (például az avokádó 40 százalékkal).
Ezúttal 33 terméket néztünk meg, ezek közül hármat ugyanannyiért tudtuk beszerezni most, mint tavaly februárban, ám ami feltűnő (és talán kedvezőnek is mondható), hogy már több termék ára csökkent (17), mint ahányé nőtt (14). Kifejezetten érdekes, hogy elsősorban a tejtermékek, a tésztafélék és a csirkehús kerülnek ma valamelyest kevesebbe (sőt, esetenként nem is kicsivel), mint egy éve.
(Megjegyzés.: a 160 százalékkal megdrágult mirelit vajbabot kivettük a grafikonból, mert kezelhetetlenül eltorzította volna azt)
Forrás: saját gyűjtés
Mindenesetre a trend – amit tavalyelőtt szeptember óta követünk – annyiban változott, hogy ismét felfelé indult, de miután az eltérés január és február között csak 0,5 százalékpontos, ezt nem mondanánk trendváltásnak. Ennek fényében kifejezetten érdeklődéssel várjuk a Központi Statisztikai Hivatal februári adatát (ezt március 8-án teszik közzé), vajon tovább tart-e a hónapok óta tartó lefelé mozgás, azaz az infláció mérséklődése, avagy megtorpan a trend, ne adj’ Isten ismét emelkedésnek indul.
Forrás: KSH és saját gyűjtés
Mindenesetre, ha igaza lesz Katona Tamás közgazdásznak, akkor a KSH által közzétett infláció egyelőre nem fog ismét nőni. No nem a reálfolyamatok, hanem amiatt, mert – mint a januári adat kapcsán a KSH korábbi elnöke a Hírklikknek hangsúlyozottan statisztikusként és nem politikusként – kifejtette: az első négy hónapot ki fogják húzni viszonylag alacsony inflációval, a májusi adat pedig abból a szempontból már nem érdekes a számukra, hogy csak a június 9-i választások után fog megjelenni. (A közzétételi naptár szerint június 10.-én jön ki a friss adat – a szerk.) Egyben borítékolja, hogy a második félévben jelentős lesz a drágulás ütemének emelkedése, aminek több összetevője van: kormányzati lépések, trükközések és erősen benne van a bázishatás is.
Így mérünk ki
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, azóta, hogy lassan már két éve elszabadultak az árak Magyarországon, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2023. januári – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén februárban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
