Négy hónapot húzna ki a kormány alacsony inflációval, a választás után eleresztené az árakat
„A kormány arra törekszik, hogy az első négy hónapban alacsonyan tartsa az inflációt, ez alatt nem is fog emelkedni a mutató” – véli Katona Tamás, megjegyezve, azt mindenki döntse el maga, hogy ennek van-e köze a június 9-i választásokhoz. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint a második félévben jelentős lesz a drágulás ütemének emelkedése, aminek több összetevője van: kormányzati lépések, trükközések és erősen benne van a bázishatás is. Például majd csak márciustól emelkednek, mégpedig drasztikusan az informatikai, távközlési árak, a bankolás költségei, de a trükközések sorában említhető a lakossági üzemanyagok árának alakulását befolyásoló lépések is. A maginfláció nagyon magas, a hó/hó inflációs adat pedig árnyomást jelez – mindez ellentmond Nagy Márton kormányt dicsérő büszkélkedésének.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Nagy Márton a kormány tevékenységének tudja be a januári kedvező inflációs adatot. A nemzetgazdasági miniszter egy budapesti sajtótájékoztatóján azt fejtegette: a kormány letörte az inflációt, s az erősebb versennyel, az online árfigyelő-rendszerrel és a kötelező akciózással megszüntette az ár-profit spirált. Azt is állította, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik az infláció. Ez nem monetáris jelenség és nem kereslet oldali, hanem kínálat oldali infláció, amely az energia, az árfolyam és az ár-profit spirál eredménye – mondta. Ám az emelkedő infláció mögötti jelenségek megszűntek, ezek nem fognak visszajönni – tette hozzá.
De vajon van-e ebben igazságtartalom? A felvetés már csak azért is tűnik jogosnak, mert az elmúlt hónapokban kiderültek különféle trükközések, amellett, hogy ismertek a piaci folyamatba történő kormányzati beavatkozások is. Trükköznek a háztartási energia árával (erről portálunkon itt írt a sajtóban először Mellár Tamás, majd itt is foglalkoztunk a kérdéssel), gyanús a kimutatott januári üzemanyagár (aki tankol, annak szürreális a közzétett 11,9 százalékos árcsökkenés), s akkor még nem hoztuk szóba sem a jövő drágulási ütemet előre jelző brutálisan magas, 6,1 százalékos maginflációt, sem pedig a túl sok jóval nem kecsegtető hó/hó adatot (0,7 százalék). Katona Tamást kerestük meg a kérdéseinkkel.
„Hogy van-e Nagy Márton szavaiban némi igazságtartalom? Pontosan annyi, amennyi abban volt, amikor Orbán Viktor megígérte, hogy egy számjegyű lesz az év végére az infláció” – szögezte le, megjegyezve, igaz, Orbán azt is megígérte, hogy októberre megszűnik a kánikula – s láss csodát: mind a kettő meg is valósult. De komolyra fordítva a szót, a pénzügyi és statisztikai szakember szerint az tény, hogy az idén januárban némiképpen csökkent az év per év infláció, ám ennek az elsődleges oka a bázishatásban keresendő, hiszen tavaly januárban volt az inflációs csúcs (25,7 százalék). „Ez pedig azt jelenti, hogy két év alatt 31 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – ha ez Nagy Mártonék szerint rendben van, akkor annak örüljenek”.
„A kormány egyértelműen arra törekszik, hogy az első félévben, még pontosabban az első négy hónapban alacsonyan tartsa az inflációt” – szögezte le Katona, majd kérdésünkre, vajon ez összefügg-e a választásokkal úgy reagált: ezt mindenki maga döntse el. „Én nem politikusként, hanem statisztikusként azt mondom, hogy az első négy hónapban nem fog emelkedni az infláció, már csak a – magas – bázishatás miatt sem” – prognosztizálta. „Az első négy hónapot ki fogják húzni viszonylag alacsony inflációval, a májusi adat pedig abból a szempontból már nem érdekes a számukra, hogy csak a június 9.-i választások után fog megjelenni” – mondta. (A közzétételi naptár szerint június 10.-én jön ki a friss adat – a szerk.)
S hogy hogyan húzzák ki? Mint Katona mondandójából kiderült, beavatkozásokkal és trükközésekkel, no meg a magas bázishatásnak köszönhetően.
A gázárak például nem csökkennek, hiába mutatta ki a KSH, hogy a vezetékes gáz ára 25 százalékkal mérséklődött 2023. januárjához képest az idén januárban, az árak ugyanis nem változtak, csak éppen a lakosság jelentős része kényszerűen takarékoskodik az energiával, mert nem tudja kifizetni az iszonyatosan megemelkedett gázszámlát. Sőt, már ott tartunk, hogy a kormány által meghatározott ár feletti, világpiacinak mondott ár több mint háromszorosát, azaz drasztikusan megemelt, irreális árat kell a magyaroknak fizetniük.
Ami az üzemanyagok árát illeti, Katona Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy hiába más az érzetünk, a kimutatott árcsökkenés ténylegesen rendben lehet. Ennek magyarázata az, hogy az árfigyelés általában hó 25-től a következő hó 25-ig tart, mégpedig csúszással, a januárra kimutatott üzemanyagárakat november 25. és december 25. között rögzítették (majd a februári inflációs adatban lesz benne a december 25.-január 25. közötti árváltozás).
És miután nyilván vigyázni akartak az inflációra, valószínűleg olyan megállapodás született a MOL-lal, hogy óvatosan lépjenek – mondta Katona, megjegyezve: a teljesen indokolatlanul Brüsszelre kent magas jövedéki adó-emelést (42 forint/liter) például két részletben érvényesítette a MOL, az első lépést január 15.-én, a másodikat pedig január 25-én számolták el, azaz csak egyharmad részben érvényesül az emelés a taglalt hónapban. Most, február elején, persze már lényegesen magasabb az üzemanyag ára – jegyezte meg.
És a magas maginfláció nem emelkedést jelez előre? – vetettük fel. A maginfláció – ami egyébként az Európai Unióban a legmagasabb – valóban azt jelzi előre, hogy a második félévben jelentősen emelkedni fog a drágulás üteme. Ennek több összetevője van: az átmeneti helyzetben ugyanis vannak kormányzati lépések, trükközések és erősen benne van a bázishatás is. Például eltoltan, majd csak márciustól emelkednek – mégpedig drasztikusan – az informatikai, távközlési árak, a bankolás költségei. A szintén magas, 0,7 százalékos hó/hó drágulási ütem ugyancsak jelentős, s arra utal, hogy még mindig van árnyomás a rendszerben – húzta alá, megjegyezve, hogy elgondolkodtató a jövőre nézve is a szolgáltatások árának két számjegyű drágulása is.
