Az, hogy papíron brutálisat zuhant a lakossági gáz ára, jót tett az inflációnak

Nem tartjuk kizártnak, hogy a most megjelent novemberi inflációs adattal kapcsolatban is felmerülnek majd kérdések az alkalmazott módszertant illetően. A kérdések – ahogy a problémára idehaza Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő a Hírklikken megjelent írásában felhívta a figyelmet – a lakossági energiaár változásának kiszámítási módszerét érintik. 

Ez az „ügy”

A KSH-ban tavaly változtatták meg a számítás módszertanát, amivel most – október után novemberben is – elképesztő mértékű árcsökkenést mutattak ki a lakossági energiaáraknál. Kétféle árból indul ki a számítás: az átlagfogyasztás alatt támogatott, „rezsicsökkentett”, valamint az átlagfogyasztás felett fiktív piaci áron értékesített villamos energia- és földgáz-árból. A kettő közötti különbség az előbbi esetben – írta utóbb a Népszava – kétszeres, az utóbbinál pedig hétszeres. Az emberek – főként spórolási kényszerből – ugyan kevesebb energiát használnak, s egyre többen kerülnek át a rezsicsökkentett kategóriába, ám a KSH ezt árcsökkentésként számolja el, holott az árak nem mérséklődtek, csak a fogyasztás. Októberben (Mellár eredetileg arra készített számítást) a KSH szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Nem csoda, hiszen, ha a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal lett kevesebb – állapította meg Mellár.

Novemberi adatok

És akkor lássuk a novemberi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem egyenesednek ki a fenti kérdőjelek. A KSH jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal haladták meg a 2022. novemberi adatot. A nyugdíjas infláció ennél is alacsonyabb volt (kérdeznék meg a nyugdíjasokat erről – a szerk.), mindösszesen 7,1 százalékra rúgott. Az inflációs nyomást jelző maginfláció ugyanakkor 9,1 százalékra jött ki.

Az átlagos 7,9 százalékos infláción belül vannak érdekességek. Ilyen az, hogy az élelmiszerek az átlagostól elmaradva, „csupán” 7,1 százalékkal drágultak, illetve, hogy a háztartási energia még az októberben mértnél is dinamikusabban, 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gáz 36,2 (!), az elektromos energia pedig 3,5 százalékkal, miközben némileg emelkedett a tűzifa és a palackos gáz ára (0,8, illetve 1,9 százalékkal). Több, mint a negyedével (+ 25,4 százalék) emelkedett a jármű-üzemanyagok ára, s drágultak a szolgáltatások (+12,6 százalék) is. 

Ami azt illeti, immár külföldön is felfigyeltek a KSH által mért infláció körül felmerülő kérdőjelekre, sőt, mint kiderült, már ősz óta az Eurostat is foglalkozik a kérdéssel. A Reuters jelentéséből tudhattuk meg, hogy az energiaárakkal kapcsolatos számítási módszertan kapcsán kutakodnak. A brit hírügynökség az uniós statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyeztetések a harmonizált infláció számításának keretében zajlanak. A jelentés nem tett említést az idehaza a problémát nyilvánosságra hozó – nem nevesített – közgazdászokról (azaz Mellár Tamásról és a témában később a Népszavának nyilatkozó Katona Tamásról.).

A KSH magyarázkodik

A KSH is kiadott egy választ a felmerült bírálatokra. A hivatal szakértői által jegyzett írás persze a publikált adatok helytállóságát igyekszik bizonyítani, olyan elemeket emelve ki, mint hogy az általuk kapott, s számításaik alapjául szolgáló átlagárak eltérhetnek a fogyasztók által érzékelt áraktól. Hivatkozik arra, hogy nem csak nálunk tapasztalható ilyen ütemű inflációmérséklés, valamint kiemeli, hogy vannak lélektani hatások és érzetek is. Azt is önigazolónak tartja, hogy „Az infláció számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik.” (Ehhez egyébként Mellár Tamás ebben a cikkünkben némi hátteret adott.) És persze – egy bonyolultabb levezetés után – megvédi az általa alkalmazott módszertant, kiemelve, hogy azt nem 2023-ban, hanem még 2022 augusztusában, az emelkedő energiaárak idején lett bevezetve, és azóta is változatlan. 

Az elemzők is foglalkoznak a kérdéssel

Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a Commerzbank hírlevelében foglalkozott a kételyekkel, emlékeztetve arra is, hogy korábbi hírek szerint a több esetben is nyomás nehezedett a kormány felől a KSH-ra, s voltak személycserék. A hírlevél szerint ezek az állítások ugyan nem ellenőrizhetők, de komolyan kell venni őket. Megemlítette, hogy a régióban vannak olyan országok, amelyek statisztikai hivatalai részben nem megbízhatóak (ilyen például Törökország), s vannak a teljesen megbízhatatlanok (mint Oroszország). Magyarország esetében az uniós normákhoz való igazodás, illetve az Eurostat szakmai felügyelete eddig megakadályozta az ilyen vitákat – jegyzi meg az elemző, aki szerint, amíg a nemzeti eltérések nem jelentősek, illetve rendelkezésre állnak a Eurostat összehasonlító számításai, addig a kérdés nem jelentős. Ám ha mégis igazak lennének azok a hírek, melyek szerint a KSH-nál egyes személycseréket a kormánynak való megfelelés váltott ki, akkor a befektetőknek a jövőben fokozottabban figyelniük kell ezen kérdésekre – mutatott rá. 

Személycserék a KSH-nál

A 24.hu írta meg nem egészen két hónapja, hogy váratlanul távozott a statisztikai hivataltól a nemzeti számlák főosztály vezetője, aki 27 éve számolta a bruttó hazai terméket. A cikk szerint a jelenlegi és volt KSH-s körökben az a hír tartja magát, hogy a korábbi főosztályvezető távozása összefügg a vártnál rosszabb makrogazdasági adatokkal, sőt, a 24.hu-nak név nélkül nyilatkozó források úgy tudják, másnak is mennie kellett a nemzeti számlák közeléből. A KSH vezetése tagadta, hogy lenne összefüggés. (Azt meg már mi tesszük hozzá, hogy végül a harmadik negyedévben csak véget ért a recesszió.)

Arról pedig már november közepén adott hírt a 24.hu, hogy a KSH inflációs osztályának az élére október elején közgazdász végzettséggel rendelkező embert ültettek, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet, a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA ) igazolt át. 

A két új vezetőben az a közös, hogy sok köze eddig egyiknek sem igen volt a statisztikához.

A KSH cáfol

A Központi Statisztikai Hivatal tévesnek minősítette azokat az állításokat, hogy az Eurostat vizsgálatot indíthatott ellene. A közlemény szerint „az értesülések tévesek, az Eurostat nem indított vizsgálatot”. Egyúttal arra kérik a sajtó munkatársait, hogy „közlés előtt minden esetben ellenőrizzék a pártpolitikai célból közzétett állítások valóságtartalmát" – olvasható a közleményben.