Erőszakba fordul Ukrajnában a katonai toborzás körüli feszültség

A brit közszolgálati médium Vaszil Krupics történetével mutatja be a helyzetet. Krupics szolgáló katona, aki géppuskásként harcolt a keleti Donbasz térségében, és a BBC-nek arról beszélt, hogy túlélte az orosz csapatok támadásait. Tavaly decemberben azonban már hátországi szolgálatban, sorkötelesek felkutatása közben saját honfitársai támadták meg.

Krupics elmondása szerint két férfi nem volt hajlandó bemutatni az iratait, majd elmenekült. Amikor a járőre utánuk indult, a katonát feszítővassal súlyosan megverték. Hat hetet töltött kórházban. „Eltörte a bordámat, ott feküdtem, és nem kaptam levegőt” – idézte fel a BBC-nek. A veterán azt kérdezte: „Miért harcoltunk, ha most katonákat lehet megverni?”

Ukrajna katonai ombudsasszonya a BBC szerint „rendszeresnek” és „nagy problémának” nevezte az ilyen támadásokat. A legutóbbi rendőrségi jelentés több mint hatszáz, toborzótisztek elleni támadásról számolt be, és arra figyelmeztetett, hogy az agresszió egyre fenyegetőbb. Áprilisban több toborzót megkéseltek, egyikük meghalt. Júliusban Lvivben mintegy kétszáz tüntető vett körül olyan tiszteket, akik egy feltételezett sorkerülőt próbáltak őrizetbe venni; az autójukat összetörték és felborították.

A lviv-i incidens után Volodimir Zelenszkij elítélte a szolgálatban lévő katonák elleni erőszakot. A BBC ugyanakkor azt írja, hogy az elnök azóta menesztette Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, akinek távozását a cikk a főparancsnokkal fennálló személyiség- és szemléletbeli konfliktussal magyarázza. A BBC értékelése szerint ez lassíthatja a sorozási válság kezelésére tett kísérleteket.

A riport szerint a feszültség okai között szerepel a fronttól való félelem, az, hogy ma már sokan ismernek sérült vagy elesett katonát, valamint az a bizonytalanság, hogy a háborúnak nem látszik a vége. A BBC felidézi: a kezdeti jelentkezési hullám után legutóbb 2023 végén volt nagyobb lelkesedés, amikor Ukrajna ellentámadást indított délkeleti területek visszaszerzésére.

Olekszandr Honcsarenko ellenzéki parlamenti képviselő a BBC-nek azt mondta, ekkor kezdődött a „brutális mozgósítás” szakasza. Szerinte a toborzótisztek emberekre „vadásznak” az utcákon, és időnként erőszakos módszereket alkalmaznak. „Az erőszak erőszakhoz vezet. Ez hatalmas probléma, és rosszabb lesz” – fogalmazott.

Ivan Sztupak szerint az ukrán katonai vezetés a harctéri emberhiány és a folyamatos veszteségek miatt kényszerült a köznyelvben „busification” néven emlegetett gyakorlatra. Ez olyan mozgó járőrökre utal, amelyek során férfiakat buszokba kényszerítenek, majd szolgálatra visznek. Sztupak azt mondta: amikor további ötezer emberre van szükség, elkezdik őket „összeszedni”, és ha ellenállnak, utcai verekedések alakulhatnak ki.

A BBC ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a toborzótisztek elleni támadások mellett sok beszámoló szól a toborzók erőszakos fellépéséről is. Az ukrán emberi jogi biztos tavaly több mint hatezer ilyen panaszt rögzített, ami a cikk szerint a 2024-es adat duplája. A panaszok között bántalmazás, jogellenes fogva tartás és a toborzóközpontok rossz körülményei is szerepelnek.

A riportban megszólaló Kirilo Ogdanszkij egyetemi oktató azt mondta, hogy tavaly novemberben Dnyipróban az utcán állította meg egy civil ruhás férfi, aki ellenőrizni akarta a behívási státuszát. Ogdanszkij mentesül a sorozás alól, és arra hivatkozott, hogy az ilyen járőrözésnek szabályai vannak, köztük rendőrök jelenléte. Elmondása szerint ezután kiütötték a kezéből a telefonját, hátulról betuszkolták egy buszba, majd fejbe és többször orrba ütötték.

Ogdanszkij azt is felidézte, hogy azzal fenyegették: egy parancsnoki telefonhívás után Pokrovszkba küldik. Végül két hetet töltött kórházban feltételezett nyaksérüléssel és lila-fekete zúzódásokkal a szeme alatt. Hivatalos panaszt tett, de a BBC-nek azt mondta, sokáig hezitált, hogy nyilvánosan beszéljen-e, mert tisztában van azzal, hogy az ilyen ügyeket az orosz propaganda felhasználja. Szerinte ugyanakkor „ilyen probléma létezik”, és ha mindenki hallgat, nem fog megszűnni.

Krupics a BBC-nek arról is beszélt, hogy büszke a szolgálatára, a nyakán lévő tetoválás a „Dicsőség az ukrán fegyveres erőknek” feliratot viseli, de rémálmok gyötrik. Egy FPV-dróntámadásban súlyosan megsérült, egy bajtársát ki tudta húzni, két másikat viszont látta halálra égni. A toborzótisztek elleni támadásokról szólva azt mondta: „Mi tesszük a kötelességünket. Harcoltunk, megvédtük az embereinket – és most ők támadnak ránk.”

A BBC szerint Fedorov védelmi miniszterként már elkezdett néhány reformot, amelyek vonzóbbá tehették volna a katonai szolgálatot. Ezek között szerepeltek határozott idejű szerződések új belépőknek, a további szolgálat elhalasztásának lehetősége, valamint magasabb bérek, különösen a legkockázatosabb feladatoknál. A sorozás átalakítása azonban még a teendői között szerepelt, amikor menesztették.

A javaslatok között a BBC szerint felmerült, hogy a toborzó járőrözést a rendőrség vegye át, mert a rendőrök kevésbé érintettek személyesen a feladatban. Szó van megfelelő képzésről és pszichológiai szűrésről is a tisztek számára. A cikk utolsó megállapítása szerint Ukrajna immár nyíltan elismeri, hogy gond van a rendszerrel, de jelenleg csak megbízott védelmi minisztere van, és továbbra sincs megoldás.